Budapest, 1969. (7. évfolyam)
8. szám augusztus - Címlapunk: A Népsziget (Szelényi Károly felvétele)
fejlesztési alapja, amely helyi bevételekből és költségvetési juttatásból képződik. A Fővárosi Tanács 1968. évi fejlesztési alapjának bevételei 2777 millió forintot tettek ki. A fejlesztési alap legnagyobb helyi bevétele a kommunális adó, amelyre 1968-ban 1Ő2 millió forintot fizettek be. Az állami támogatás aránya az összes bevétel 67,4%-át képviselte. Miiol dönt a Végrehajtó Bizottság? A tanácsok fejlesztési tevékenységére is a beruházásokra vonatkozó általános jogszabályok érvényesek. Eszerint a tanácsi beruházások az egyedi nagyberuházások, a célcsoportos beruházások és az egyéb állami beruházások körébe tartoznak. Az egyedi nagyberuházásokat a kormány engedélyezi, a célcsoportos beruházásoknál a döntési hatáskör megosztott. A beruházási feladatot és ennek pénzügyi fedezetét a kormány állapítja meg, az egyes építkezésekre vonatkozó döntést azonban a tanács hozza. Például a kormány állapítja meg, hogy egy adott időszakban mennyi tanácsi lakást kell építeni, azt viszont már a tanács, illetve a tanácsi vb dönti el, hogy ezt a feladatot hol, milyen területi elosztásban és milyen építészeti együttesekben (lakótelep, foghíjbeépítés stb.) oldja meg. Ezeket a részfeladatokat programokba — gazdasági-műszaki dokumentációkba — foglalják, amelyeket a tanácsi vb hagy jóvá. Az állami egyedi nagyberuházások és a célcsoportos beruházások hitelfedezete végső soron a tanács fejlesztési alapja, de a fejlesztési alap forrását képező állami támogatás összegének megállapításánál e beruházások pénzügyi szükségletét figyelembe veszik. Az úgynevezett egyéb állami beruházások körébe az előzőekben fel nem sorolt tanácsi beruházások tartoznak, s ezeknél a döntési jogkör a tanácsi szerveké. A jelentősebb beruházások döntési jogkörét a tanácsi vb magának tartja fenn. A Fővárosi Tanács fejlesztési alapjából finanszírozott beruházások előirányzatát és az 1968. évi pénzügyi teljesítést az 1. sz. tábla adatai szemléltetik. A fejlesztési alap terhére előirányzott és teljesített beruházások értéke, kategóriák szerint 1. sz. tábla Megnevezés Az 1968. évi módosított előirányzat Teljesítés Megnevezés millió Ft százalék millió Ft százalék Beruházások 2219,0 100,0 2117,0 100,0 ebből: egyedi nagy célcsoportos egyéb állami 617,0 1271,0 253.0 27.7 57.3 ".5 637.0 1182,0 231,0 30,0 56,0 10,9 Beruházás jellegű kiadás 78,0 3.5 67,0 3,1 Az 1968. évi beruházások pénzügyi teljesítése több mint két milliárd forint. A becsült műszaki teljesítés ennél az összegnél lényegesen magasabb. Az egyedi nagyberuházások közül legnagyobb volumenű a földalatti vasút építése, melynek 1968. évi beruházási előirányzata 478 millió, az összes egyedi nagyberuházás 77>5%"a - A célcsoportos beruházások kategóriájába a lakásberuházások tartoznak. - Az év folyamán tervszerűen haladt a metró kelet-nyugati vonalának építése, a Baross téri csomópont rendezése, forgalomba helyezték a Rákóczi út és a Mező Imre út összeköttetését szolgáló gyalogos aluljárót. A Hungária körúti felüljáró is a programban előírtak szerint épült. Megkezdte működését a kőbányai gázgyár, amelynek kapacitása városi gázból naponként 1,5 millió m3 . Befejeződött a városi gáz 4 ezer kalóriás égéshőjének 5 ezer kalóriára való emelése; ezzel a meglevő hálózat szállító kapacitását mintegy 20%-kaI növelték. Véglegesen üzembehelyezték a nagyfelszíni vízművet, mely napi 200 ezer m: i ivóvizet szolgáltat, s ez a vízellátás szempontjából — főleg alacsony Duna-vízállás mellett — igen nagy jelentőségű. Befejezték a kőbányai felső övezet és a Rákosok vízellátása I. ütemét, és a mintegy 10,5 km hosszú, 500 mm átmérőjű vezetéket üzembe helyezték. Megépült a XIV. ker. Füredi téri és a kőbányai gyűjtő csatorna, valamint a XVII. ker. rákoskeresztúri főgyűjtő első üteme. A távfűtő hálózat jelentősen bővült és a távfűtéssel ellátott lakások száma 5123-mal növekedett. Az év vegéig a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma megközelítette a 37 ezret. A célcsoportos lakásberuházási előirányzatból 1968-ban 5630 tanácsi bér- és szövetkezeti lakás készült el, a következő területi megoszlásban: átadott tanácsi bér- és szövetkezeti lakások területi megoszlása 2. sz. tábl« Kerület 1968-ban átadott iakások száma Kerület tanácsi szövetkezeti összes IV. V. IX. X. XI. XIII. XIV. XVIII. XX. XXI. XXII. 59 203 1463 1070 468 26 23 31 5i 480 818 396 126 76 208 132 82 31 51 683 2 281 396 1196 76 208 600 26 összesen: 3289 2341 5630 Az építőipar által átadott bér- és szövetkezeti lakások száma meghaladta az 1968. évi tervelőirányzatot. A nagyobb lakásszám elérését a házgyárak kapacitásának növelése tette lehetővé. Az elkészült lakások közel kétharmada házgyári termékekből épült. A tanácsi vállalatok beruházásai Az új gazdaságirányítási rendszerben a vállalatok — önálló döntési joggal — sajátképzésű fejlesztési alapjukból valósítják meg a vállalat fejlesztését szolgáló beruházásaikat. A Fővárosi Tanács vállalatai 1968-ban beruházásokra kereken egymilliárd forintot használtak fel, ezzel együtt a Fővárosi Tanács és vállalatai fejlesztési alapjából összesen több mint három milliárd forint értékű beruházást végeztek. A túloldali grafikon ábrázolja a harmadik ötéves terv eddig eltelt időszakában az évenkénti beruházások ágazati megoszlását. A Fővárosi Tanács a fejlesztésekkel elsősorban a lakosság kommunális szükségleteinek mind magasabb fokon való kielégítését segíti elő. Ezért az évenkénti beruházási előirányzatokban a legnagyobb aránnyal a kommunális ágazat fejlesztése szerepel. A 3. sz. tábla adataiból láthatóan az 1968-ban megvalósult beruházások jelentős mértékben járultak hozzá a lakosság kommunális ellátásának javításához. A lakosság kommunális ellátásának javítását szolgáló fejlesztések 3. sz tábla Megnevezés Menynyiségi egység 1968. évi növekedés Hálózatfejlesztés: vízcső km 79.0 csatorna km 34.0 gázfőcső km 12,0 Távfűtésbe bekapcsolt lakások db 5123 Közvilágítási lámpa db 1092 A helyi közlekedés javítására 96 Ikarus csuklós autóbuszt, 50 trolibuszt és 10 villamos-motorkocsit, valamint 222 taxi személygépkocsit szereztek be a vállalatok. Közös beruházások A fejlesztési feladatok megvalósításának gyorsítása érdekében — koordinációs megállapodások alapján — vállalati és szövetkezeti eszközöket is felhasználunk. A koordinációs megállapodások alapja a kölcsönös érdekeltség. A víz-, gáz-, csatornahálózat, az utak, a szociális létesítmények és más közösen használható építmények megvalósításával jelentős beruházási összegek takaríthatók meg. Ugyanakkor az igények kielégítésének időpontja is előrehozható, ha a létesítési költségek korábban rendelkezésre állanak. Közös beruházás volt 1968-ban a dél-pesti ipari vízmű bővítése, melynek eredményeként a vízszolgáltatási kapacitás napi 50 ezer m: ! -rel növekedett. A folyamatban levő közös beruházásokból a jelentősebbek: a XVII. kerület vízellátása céljából épülő 22,0 km ivóvízvezeték és a 12300 m;! befogadóképességű víztároló; az ugyancsak XVII. kerületi 10,1 km hosszú szennyvízcsatorna; Rákospalotán a Sződligeti út környéki szennyvízelvezetés; az óbudai gázgyártól Albertfalváig épülő 15 km hosszú földgázvezeték; továbbá a Vár-negyed és a Krisztina körút nagyobb létesítményeinek a távfűtésbe való bekapcsolásához szükséges távhővezeték. 2
