Budapest, 1969. (7. évfolyam)

3. szám március - Kereszty András: Az ismeretlen XVI. kerület

SASHALOM Cziráki utca 12 — 20. A kastély. Nyugodt homlokzatú, harmonikus épület. Az egykori udvar felé földszintes, az utcai oldalon egy emeletes. A tornác fölött címer, benne két összefonódott betű: Z és G. Gizella-kastélynak hívják errefelé, pedig a monogram Zsivora Györgyé, az épület második tulajdonosáé. Nagyon rossz állapotban van a kastély. Gerendák dúcolják alá málló vakolatú falát. Olyan, mintha minden percben össze akarna dőlni. Nyolc család él benne. A büszke kúria most szükséglakás. Az egykori istálló boltívei még állnak, de a díszes kőjászolok összeomlottak, a földön hevernek. A múlt cserepei. A XIX. század derekáig ezen a vidéken csak a kastély állt, meg az útmenti vendéglő „A nagyiccéhez". Ez utóbbi tulajdonosa kezdte el 1882-ben a parcellázást. Munkások telepedtek ide, posta, vasút és HÉV-alkalmazottak, nyugdíjasok. Olcsó volt a terület, nem nagyon nézte akkor azt senki, hogy nincs errefelé egyetlen telek se közművesítve, csatornázva. A vendéglő mögött 1916-ban hadifogolytábort létesítenek. A 30 ezer foglyot befogadó barakktábor nagy esemény Sashalom életében. A tábor nemcsak hadifoglyokat jelentett, hanem megfigyelő kórházat, tiszti lakásokat, műhelyeket, kantint, munkaalkalmat. Később pedig — a háború után — lakásokat. A barakkokba egyre többen és többen költöznek. A Dühöngő-telep hírhedetté válik. A gazdasági válságot nagyon megérzik a Sashalmon lakó kisemberek. 1930-ban a község ellátatlanjainak száma 280. A telepen pedig 2000 n'ncstelen él. A XVI. kerületben, egy kivételtől eltekintve, nem építettek lakótelepet;családi házra törekszenek az errefelé lakók. A kivétel — a Lándzsa utcai telep — éppen az egykori Dühöngő helyén emelkedik, l'íégyszázkilencvenhat állami és száztizenkét társasház lakás. Fővárosi méretekben nem túlságosan jelentős, de megvalósult álom a barakklakók számára — és vágyálom azoknak, akik a csatorna nélküli, penészedő, halálra ítélt lakásokban élnek. MÁTYÁSFÖLD Sashalom is, Mátyásföld is a környező községek Mátyás király kultuszának köszönheti nevét. Az ősi Farkashalomból azért lett Sashalom, mert errefelé volt a nagy király sólymászó-vadászó területe. Mátyásföld pedig ezeknek a hagyományoknak hódolva választotta nevét. Sashalom is, Mátyásföld is lényegében „a semmiből" — történelmi előzmények nélkül — született. Kiválasztottak egy üres földdarabot és azt fölparcellázták. Mégis születés és születés között óriási különbség volt. Amíg Sashalmon a munkások és kistisztviselők korszerűtlen házikói szaporodtak, Mátyásföldön a Nyaralótulajdonosok Egyesületének engedélyével lehetett csak villákat emelni. Az egyesületet Kunkel Imre, a Budapesti Központi Tejcsarnok megalapítója hívta életre 1887-ben. A szép, ligetes település rohamos fejlődésnek indult. Áramlott ide a tőke. Divat volt Mátyásföldön villát vásárolni. Arisztokraták, gyárosok, bankárok, politikusok, állami főtisztviselők, művészek építkeztek a 30 holdas park körül. Húsz éven belül Mátyásföldnek már szállodája, postája, távirdája volt. A főváros belső kerületeihez hasonlóan megkezdték a közművesítést. A Helyiérdekű Vállalat segítséget nyújtott az utcák elektromos megvilágításához és hetente éjszakai színházi vonatot állított forgalomba. Az első v'lágháború előtti évek a szüntelen fellendülés évei. 1911-ben elkészül a villanyhálózat és a vízmű. Üj-Mátyásföld néven újabb területtel gyarapszik a település. A Nyaralótulajdonosok Egyesülete korszerű útburkolatot készíttet. A parkban gyönyörű sporttelep épül, megindul Mátyásföld saját újságja. Heltai Jenő is gyakran ír bele. 1915-ben fordulat kezdődik Mátyásföld életében. Itt kezd el dolgozni a Magyar Általános Gépgyár Rt. A gyárból kerülnek ki a hazai autógyártás első nagyüzemi gyártmányai — a MAGOTAX és a MAGOMOBIL gépkocsik. 1917 márciusától a monarchia hadserege számára kétfedeles repülőgépeket készít a MÁG. A mátyásföldi repülőtérről emelkedett a magasba 1918. július 4-én az a Brandenburg típusú biplán, amellyel megindult Budapest és Bécs között a rendszeres légipostajárat. A gépgyár nemcsak ipart hozott a nyaralófelepre. Elhozta a munkásosztályt is. És a mozgalmat. 1917-től kezdve itt dolgozik Mosolygó Antal, Mikulik József. 1918. december 8-án Mátyásföldön tartja meg első magyarországi beszédét Kun Béla. A Tanácsköztársaság alatt végig jelentős szerep jut a MÁG munkásainak. Az iparosodás a forradalom bukása után folytatódik. Friedrich István mérnök Új-Mátyásföldön kályhagyárat alapít és nemsokára megtelepszik itt az Uhri testvérek autókarosszéria készítő üzeme — az Ikarus elődje. Előbb Ford alvázakra készítenek teherkocsikat, később a gyár repülőgép-részleggel is bővül. De ekkor már bombák zuhognak a fővárosra, háború folyik. ÁRPÁDFÖLD A kerület legfiatalabb települése. 50 — 60 éves. Nincsenek különleges szépségű villái, épületei modern, kis családi házak. Utcái tágasak, a lankás emelkedőkön télen ródlizni is lehet. A levegő tiszta és éles. Mégis hihetetlenül hangzik: a Gellérthegy csúcsával van ez a telep egy magasságban. Az ablakokból derült időben ellátni a főváros felett. A harmincas években indult erőteljes fejlődésnek. Egy Schneider Andor nevű amerikás magyar saját tőkéjéből telket vásárolt, azokra házakat építtetett és borsos áron eladta. Árpádföld ma is erősen gyarapodik. Újabb és újabb utcák keletkeznek. Szaporodnak a házak. A kerületi tanács a közelmúltban — saját erejéből — új iskolát épített, modern, napfényes tanintézetet a korszerű, szép kis telepre. INTERJÚ A községek 1950. január l-én egyesültek és a főváros részévé lettek. Együttes területük 33,6 négyzetkilométer (az ötödik legnagyobb kerület Budapesten), lakóinak száma 63 ezer. A XVI. kerület tanácselnöke Ádám József. Őt kérdeztem. — 1969-ben mi a legjellemzőbb erre a sok településből álló, vegyes kerületre? — Az ipar. Az itt lakók 75 százaléka fizikai dolgozó. Hat üzemünk van: az Ikarus, az Elektronikus Mérőműszerek Gyára, a Medicor gyár rákosszentmihályi B-telepe, a cinkotai Autóalkatrészgyár, a cinkotai HÉV javító műhely, az egykori repülőgépgyár helyén álló III. számú Teherautójavító Vállalat. — Az üzemek jövője? — Az Ikarus 1970-ben már évi 7 ezer autóbuszt gyárt. Az EMG elektronikus számítógépeket készít majd. A HÉV javító a korszerű gyorsvasút szerelvényeit tartja majd karban. A cinkotai Autóalkatrészgyár exportja egyre fokozódik. — Mi miatt fő a legtöbbet a tanács feje? — A csatornázás miatt. És a kevés óvodai férőhely miatt. — Mi az, amire a legbüszkébb ? — A kerület lakóira. Részt kérnek a közösség gondjaiból. Munkával és anyagi hozzájárulással segítik a közművesítést, a járdaépítést. — Mi hiányzik a legjobban ? — Lakás, lakás, lakás. Aztán csatorna, járda, vízvezeték. De addig is, amíg ez meglesz, jó lenne néhány családias kis vendéglő, étterem. A kerületben összesen harminckét helyre térhetnek be az éhes és szomjas lakosok. Ez fővárosi — negatív — rekord. 14