Budapest, 1969. (7. évfolyam)

12. szám december - Siklós László: A Fővárosi Művelődési Ház

Körműsorok A Művelődési Ház feladatának másik részét az Egressy Klub egykori munkája, illetve annak továbbfejlesztett változata teszi ki. Idén októberben múlt tíz éve, hogy egy budapesti munkásszálláson irodalmi műsort adott az Egressy Klub. Mivel a szállásokat azóta is körbejárják egy-egy összeállítással — ezeket körműsornak nevezték el. Az első években sok bírálat érte működésüket; az akkor még botladozó és egyenetlen színvonalú produkciók azóta nagy változáson mentek át, s a gazdag tapasztalatok alapján kibontakozott a szálláshelyi kulturális mozgalom. Az Irodalmi Körműsort versmondással kezdték. Mára új pódium-műfajt hoztak létre: dramatizált, zenés irodalmi előadást, olykor tánccal, pantomimmal. A gyakorlat és a kényszer szülte az újítást: a szállások lakóinak érthetően és élvezhető formában kell az irodalmat közvetíteniük, ismeretet, gondolatot, élményt nyújtó eszközökkel. A felelősség nagy: sok embernek ezek a műsorok jelentik az irodalmi alapélményt. Évente 49 munkásszálláson 450—500 előadást tartanak a közreműködő színészek, előadók, táncosok; negyvenöt-ötvenezer néző előtt. A Zenei Körműsor is tízéves múltra tekint vissza: a szakszervezetek szimfonikus zenekarai ekkor játszottak először munkásközönség előtt. Szerenáddal, klasszikus operarészletekkel kezdték — ma kisoperák, pódiumbemutatók, oratóriumok, szimfonikus művek szerepelnek a műsorukon. 1969-ben 30 munkásszálló teremtette meg fellépésükhöz az akusztikai és technikai feltételeket. A szállókon kívül a zenekarok fellépnek művelődési házakban, valamint a főváros nyári rendezvényein: a Halászbástyán, a Vajdahunyad várban és a Mechwart téren. Évente hatvanhetvenezren hallgatják végig műsoraikat. A Fiatal Művészek Hangversenysorozatát 1964-ben a Zeneművészek Szakszervezetének Ifjúsági Bizottsága kezdeményezte. E produkciókon nemrég végzett művészek lépnek fel. Azért, hogy közönségüket ne csak egy alkalomra nyerjék meg, sorozatokat játszanak: bemutatják például a zenei korokat, stílusokat; egyikmásik sorozatban a hangszeres, a vokális zenét. Munkásszállásra és iparitanuló intézetekbe azért járnak, hogy a jövő hangversenylátogató közönségének körét bővítsék. A munkásszállásokon művészetet tolmácsolni rendkívül nehéz. Nehézséget okoznak a konkrét körülmények: a megközelítésük gyakran bonyolult; ahol játszaniuk kell, az modern palota vagy felvonulási épület, esetleg fűtetlen előtér; de mindegyikben maszk, kellék, díszlet nélkül, civilben, testközelben kell látványt, élményt nyújtani és hitelesen közvetíteni a művet. Mégis ez a könnyebb. Mindezen úrrá tud lenni a jó előadó. De a másikon ... Egy színházban, bármilyen előadáson, olyan közönség ül, aki élményre vágyik és kíváncsi arra, amire eljött a saját jószántából. Ennek megfelelően viselkedik; nyugodtan üli végig a műsort. A szállóban viszont olyan emberek ülnek az interpretáló művészek elé, akik éppen ott laknak, — és aznap estére jobb híján otthon maradtak. Fáradtan, tudatos érdeklődés nélkül néznek-hallgatnak. Bennük igényt támasztani, lekötni őket annyira, hogy a műsort végig üljék — már ez nehéz. Ugyanakkor olcsó hatással, harsány játékkal célját veszítené az akció. Súlyosbítja a helyzetet az utóbbi évek felvándorlása, a munkát vállalók összetétele. ízlésük, formáihatóságuk, műveltségük egyénenként különböző. Mégis, néhány előadás után már sikerül kapcsolatot teremteni a közönséggel, érdeklődést támasztani bennük. Legközelebb igényesebb műsorral vonul ki a stáb. És akkor jön a meglepetés: új nézők fogadják a művészeket, nem egyszer bizalmatlanul ... S a körműsor szervezői kezdhetik a munkát elölről. Módszertani fórum A Művelődési Házban a gyakorlati népművelés összefonódik az általánosító — módszertani — munkával. Közvetlen segítséget nyújtanak minden budapesti népművelőnek az éves terv elkészítéséhez egy módszertani füzet közreadásával. Nem sémát adnak, hanem ötletet, tanácsot; igényes és differenciált tervezésre hívják fel a figyelmet. A rétegeknek történő tervezésre az eltérő szellemi színvonal és érdeklődés miatt különösen szükség van. E füzet hatása a tervezésben máris lemérhető: több a nevelésre és nem csupán a szórakoztatásra épült munkaterv. Nyolcszáz főhivatású — függetlenített — népművelő folyamatos, kötelező továbbképzését a Művelődési Házban tartják. Segítségükre hozták létre a Népművelők Klubját is. Hivatalos és magánjellegű tapasztalatcserék, kötetlen találkozások és beszélgetések formájában az egymásra hatás szubjektív módját, vitát, meggyőzést fölhasználva, eredményesebben lehetne itt tanulni, mint bármilyen merev konferencián. Sajátos módon a népművelők a saját klubjukat alig-alig látogatják ... A Művelődési Ház „Budapesti Népművelő" címmel négyhavonként megjelenő kiadványt szerkeszt. A lap friss, eleven dolgokról tudósít, közreadja az újat, amiről úgy gondolják, másutt is talajra találhat. A kiadvány minden fővárosi művelődési intézménybe eljut és visszhangja megnyugtatóan bizonyítja nemcsak sikerét, de hasznát is. A lemérhetetlen hatás Módszertani munkájuk nem korlátozódik a népművelőkre, és a már meglevő közönségre. Számukra a jövő generáció épp enynyire fontos. Hiszen kulturált fiatalból könnyebben lesz fogékony, igényes felnőtt. A gyermekek részére — közösen az Úttörő Elnökséggel — évente kiadnak egy kis füzetet „Budapesti Úttörők nyári kalauza" címmel, negyvenezer példányban. A füzet játékra, ügyességi és tájékozódási versenyre hív; rejtvényfejtéssel épületet, szobrot kell felismerni; belépőt ad az Állatkertbe. Ötven iparitanuló intézet és ugyanennyi kollégium klubvezetőjének, szakkörvezetőjének a munkájához is segítséget nyújt a Művelődési Ház. A szakkörök működését igyekszik úgy befolyásolni, hogy azok az iskolai oktató-nevelő munka szerves részévé váljanak. Negyedik éve adják ki a hasznossá vált, népszerű „Szocialista brigádoknak ajánljuk" füzetet, húszezer példányban, évente négyszer. Ez gyakorlati segítséget nyújt a brigádok kulturális vállalásaihoz. Ajánl könyvet, színházat, filmet; tárlatot, hangle-Még egy felvétel a zenei óvodásokról . . . mezt, országjáró kirándulást javasol; ötletet ad a szabadidő kihasználására. A Művelődési Ház önállóan is folytat vizsgálatot, elemzést, vagy részt vesz más intézmények felméréseiben. Megvizsgálták például, hogy a budapesti kultúrházak milyen erőfeszítéseket tesznek a növekvő szabadidő hasznos kihasználására; tanulmányozták tíz művelődési ház társadalmi vezetőségének a működését; az új lakótelepek művelődési problémáit. Tapasztalatlik, ami közérdeklődésre tarthat számot, nem 10