Budapest, 1969. (7. évfolyam)

12. szám december - Siklós László: A Fővárosi Művelődési Ház

A pol-beat klub a meghívást. A klubnak jelenleg kétszáznyolcvan tagja van. Töb­bet felvenni egyelőre nem tud­nak. Programjuk: kirándulások, útibeszámolók, társasjáték, ide­gen nyelv gyakorlása, előadások földrajzi, társadalmi témákról, fo­tózás, filmezés. Mindaz, amit sze­retnek, és ami szervezetten már népműveléssé válik. Aktivizálás Vezetők és munkatársaik sze­retnék valóra váltani azt, hogy aki egyszer belép a Művelődési Ház­ba, többé ne tudjon elszakadni. Először is mindent elkövetnek azért, hogy házuk tája vonzó le­gyen. Aki csak moziba jön — he­tenként három nap előadás, va­sárnap matiné, hétfőn olcsóbb helyárral művészi és archív-fil­mek —, az várakozás közben aka­ratlanul is megáll egy-egy kiállí­tás, vagy a könyvárus asztala előtt, látja a sok plakátot, a nyitó­csukódó ajtókat, ami mögött nem tudni, mi van ... A szülők, akik gyermeküket balettra, zenei óvo­dába hozzák, gitár-tanfolyamra, vagy bábelőadásra, körülnéznek várakozás közben; látják, hogy a mellettük levő szobában szabás­varrás tanfolyam van, közelükben a könyvtár, és ők is akaratlanul meg kell hogy nézzék a kiállí­tást ... A hobby-klubok — jel­vény, képeslap, gyufacímke, bé­lyeg, pénz- és érmegyűjtők — tagjai közt sok az idős ember. Észreveszik, hogy nyugdíjas klub működik, ahol az öregek kelle­mesen tölthetik idejüket, újság, könyv, rádió, beszélgetőpartner várja őket, havonta nyugdíjasok színháza.. . S aki már egyszer belépett va­lamilyen közösségbe, fokozódik benne a hatás. A klubok, szakkö­rök, rendezvények további rész­vételre ösztönöznek. A Művelő­dési Ház tudatosan kihasználja lehetőségeit — ez jelenti a fejlő­dés következő lépcsőfokát. Vannak aktív művészeti cso­portok: az Operaegyüttes, a Bu­dapesti Férfikar, a Moderntánc Csoport. Rendszeresen fellépnek, előadást tartanak, versenyre jár­nak. A többi csoport és klub lát­szatra passzív, pontosabban: csak kedvtelésből, a maguk szórako­zására jönnek össze. De a Műve­lődési Ház nevelő-népművelő szándéka következtében ezek a résztvevők is aktívvá válnak. Úgy, hogy kapnak is, és adnak is. A magnós klubok — elsősor­ban a komolyzenei, de a beat is — a házi rendezvényeken lépnek fel. Ha a munkásszálláson az iro­dalmi műsorhoz szükség van ze­nére, közreműködnek. Gyakor­lati tanácsot adnak hasonló klu­bok megszervezéséhez Pesten és vidéken. Mintájukra alakult mag­nós klub Egerben és Szolnokon. A pol-beat klub tagjai havonta nyil­vános koncertet tartanak. A fiatal utazók közül azok, akik filmeznek vagy fotóznak: a fotóklubnak is tagjai. A fotósok és a képzőmű­vészkör tagjai műveikből kiállí­tást rendeznek, részt vesznek másutt rendezett kiállításon. A tárlatok ismét újabb hatást vál­tanak ki. S hogy mindez nem túlzott népművelői hit — számok bizo­nyítják. Évente félmillió látoga­tója van a Művelődési Háznak. Néhány rész-adatot érdemes meg­nézni. 1967-ben 47 ismeretter­jesztő előadást tartottak 8626 lá­togatónak, 1968-ban 10 100 láto­gatónak (témák: irodalmi, filozó­fiai, közgazdasági, egészségügyi, pedagógiai stb.). 1967-ben a 14 kiállítást 17 100-an nézték meg, 1968-ban 40 kiállítást 58 338-án. A klubokban 1967-ben 908 alka­lommal összesen 35 500-an for­dultak meg, 1968-ban 1337 alka­lommal 47 355-en. 1968-ban 7 szakkörbe 705-en jártak, 7 tanfo­lyamra 125-en. A 25 ezer kötetes könyvtárból 1967-ben 65 240 kö­tetet kölcsönöztek. (1968-at nem lehet reálisan mérni, mert átépí­tés, bővítés miatt a könyvtár az év nagy részében zárva volt.) Az oktatás szolgálatában A Művelődési Ház fontos fel­adatának tekinti, hogy részt vál­laljon a tehetséges munkásfiata­lok segítéséből. Mivel egy részük már a középiskola első osztályai­ban lemorzsolódik, a segítséget itt kell kezdeni. Sőt, még előbb. Hiszen ahhoz, hogy a gimnázium­ban ne hátránnyal induljanak, már az általános iskola hetedik­nyolcadik osztályában foglalkoz­ni kell velük. Az a tapasztalat, hogy a fiatalok elsősorban a természettudományi tárgyakkal küszködnek. A Művelődési Ház ezért matematika, fizika, kémia és biológia szakkört hozott létre. A kerület tanulóinak helyiséget, felszerelést, laboratóriumot és ta­nárt biztosít. A kiválogatást az is­kola végzi. Egy csoportban tizen­öten dolgoznak. A szakkörök má­sodik éve működnek, módszerük még változik, alakul. De eredmé­nyességüket már senki nem von­ja kétségbe. Helyet kapott itt a dolgozók ál­talános iskolája négy osztállyal és a dolgozók gimnáziuma három osztállyal. Az esti iskolát tanuló­szobával, a kötelező olvasmányok beszerzésével segítik. A kémia, biológia órákhoz laboratóriumot biztosítanak, más tárgyakhoz szemléltető eszközöket. Vállalják a művészeti nevelést. Mindezzel tehermentesítik az amúgyis sok gonddal küzdő, zsúfolt iskolát. Példájukra öt művelődési ház kö­tött megállapodást iskolákkal az esti oktatás segítésére. Tavaly új „szolgáltatást": gim­náziumi magánvizsgára előkészí­tő tanfolyamot vezettek be, buda­pesti lakosok részére. Kerületi szinten foglalkoznak a bukott tanulók korrepetálásával. Az 1968/69-es tanév végén a bu­kottak fele jelentkezett a nyári ta­nulásra, s nagy részük végigjárta a tanfolyamot. A népművelők elvileg már fel­ismerték az iskolai oktatás és a népművelés szintézisét. De még nem minden intézmény dolgozik ennek szellemében. A Fővárosi Művelődési Ház viszont szeretné még hatásosabban segíteni az ok­tatást. Éppen a bukott tanulók­kal kapcsolatban állapították meg, hogy a félévi bizonyítvány alap­ján az iskola már február-már­ciusban küldhetné hozzájuk bu­kásra álló tanulóit, s ezzel meg­előznék az ismétlést, a pótvizsgát. Az oktatás-népművelés egységét ületően a XI. kerületi Tanács Ok­tatási Osztálya egyetért törekvé­sükkel. Olykor inkább a pedagó­gusok nem fogadják megértően a „beavatkozást" .. . 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom