Budapest, 1969. (7. évfolyam)

12. szám december - Kelemen Lajos vb-elnökhelyettes nyilatkozata

Készülődés a felszabadulás ünnepére Kelemen Lajos vb-elnökhelyettes nyilatkozata A közelgő ünnep alkalmából felkerestük Kele­men Lajos elvtársat, a Fővárosi Tanács V. B. elnök­helyettesét és megkértük, tájékoztassa olvasóin­kat: hogyan készül a főváros a felszabadulás 25. évfordulójának megünneplésére ? A Metro felavatása Április 4-ére, hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára az ünnep nagyságához és jelentősé­géhez méltóan készültünk fel — mondotta Kele­men Lajos. — A Fővárosi Tanács a Budapesti Pártbizottsággal közösen idejekorán széleskörű felmérést végzett az elvégzendő és reálisnak tet­sző szociális, városfejlesztési és kulturális tenni­valókról. A két testület végrehajtóbizottsága olyan értelmű határozatot hozott, hogy a feladatok kö­zül azokat választjuk, amelyeknek előkészítése, il­letve végrehajtása hosszabb időt vesz igénybe. A Fővárosi Tanácsnak és a Budapesti Pártbizott­ságnak az az álláspontja, hogy a jubileum — noha ünnepélyességével kiemelkedik a hétköznapokból — egy állandó és egyenletes építőmunka állomása, s emlékezetessé nemcsak azzal válik, amit ezen a napon befejezünk, hanem azzal is, amit elkezdünk, vagy éppen a korábbinál jobban folytatunk. Ezt az elgondolást jól példázza az ünnepen felavatás­ra kerülő legnagyobb létesítmény, a Metro kelet­nyugati vonala a Fehér úttól a Deák térig. A kö­zönség évek óta nyomon követte az új földalatti építésének sok szakaszát, olvashatott róla az új­ságban, láthatott róla képeket a tévében, de ennek a vállalkozásnak teljes nagyságát, a benne megtes­tesült sokéves munkát csak akkor lesz képes fel­mérni, ha meglátja. Azt hiszem, minden budapes­tinek meglepetést fog okozni a Metro. Azoknak, akik építik, a felavatás napja csak pillanatnyi szü­net. Előttük áll a vonal hátralevő, a Déli pályaud­varig vezető részének megépítése és az észak-déli vonal megkezdése. — A Metro felavatásával egyidejűleg befejező­dik néhány fontos — a földalatti vasúttal össze­függő — városrendezési munka — folytatta az el­nökhelyettes. — Április 4-én befejezzük a Baross tér átépítését. Ez azt jelenti, hogy a jubileumra el­készülnek az útpályák, a vágányzat, az aluljáró­rendszer, kialakítják a közlekedés végleges rend­jét; befejeződik a lakóházak külső tatarozása és az üzletportálok többségének újjáépítése. Úgy tud­juk, a Közlekedés- és Postaügyi minisztérium is rendbehozatja a MÁV Baross téren levő objektu­mait. — Az ünnepi készülődés része a földalatti fel­vonulási területeinek elbontása — természetesen, ahol már nem lesz rá szükség — e területek rend­behozása, parkosítása, illetve hasznosítása — mondotta Kelemen elvtárs. — Azt szeretnénk, ha mihamarabb elkészülnének az építészeti elképze­lések a Park szálló melletti, a Rákóczi út és a Mú­zeum körút sarkán levő, és a Rákóczi út 66. szám alatti telkek beépítésére. Új felüljáró Április 4-én akartuk felavatni a Hungária körúti felüljárót. Ezúttal a vállalatok nem késnek, ellenkezőleg: felajánlották, hogy ezt a határidőt előbbre hozzák. Ez a nagyszabású létesítmény, amelynek hiánya oly sok nehézséget okozott a fő­város átmenő forgalmában, komolyan enyhít a közlekedési gondokon. Annál is inkább, mert a felüljáró befejezésével együtt elkészülnek a csat­lakozó utak a Lehet úttól az Ajtósi Dürer sorig. A felüljáró mellett elhelyezkedő, a Cirkusz és Varieté vállalat telepéhez tartozó és a városképet rontó la­kótelepeket szanáljuk, s ezt a területet is rendbe­hozzuk. — Tudjuk, hogy a főváros lakosságának legna­gyobb problémája a lakáshiány. Ennek enyhítésé­re nagy erőfeszítéseket teszünk és azt szeretnénk, ha 1970 végére a harmadik ötéves tervben előirány­zott 25 000 lakásnál több készülne el. Azon va­gyunk, hogy az új, III. számú házgyár határidő előtt kezdje meg működését, s április 4-re álljon az egyik első épülete. Ettől függetlenül azonban az ünnep előtti napokban 500 lakást adunk át új lakóknak. — Április 4-re készítjük el a Népliget rekonst­rukciójának terveit és az ehhez szükséges elő­munkálatokat — folytatta Kelemen Lajos. — Szanáltuk a mutatványos teret és környékét; a felszabadult területeket kertészetileg rendezzük. A Népliget fejlesztésére vonatkozó irányelvek el­készültek. 16 000 ember befogadására alkalmas strandot szándékozunk létesíteni, továbbá kor­szerű és tágas korcsolyapályát, vendéglőt, klubot, több játszóteret, nagyméretű parkolót, — mind­ezt úgy, hogy a Népliget park-jellege megmarad­jon. Sőt, szó van arról is, hogy ezt a területet nem­zetközi virágkiállítások megrendezésére is alkal­massá tegyük. Mondanom sem kell, hogy a Nép­liget rekonstrukciója évekig fog tartani. Anyagi eszközeink végesek, s hasonlóképpen gondokat okoz az építési kapacitás hiánya. Arról nem is szólva, hogy milyen sok anyagi eszközt emészt fel a város üzemeltetése: a csatornahálózat állan­dó javítása, a gáz- és vízvezetékek cseréje-bővíté­se, — mindmegannyi olyan költség, aminek ered­ménye szemmel nem is látható. A rendelkezésre álló eszközöket úgy kell elosztani, hogy egyaránt jusson a sürgős és a hosszabb időt igénylő fel­adatok megoldására. Szebb városkép — Szeretnénk, ha a 25. évfordulóra Budapest külső képe is kissé felfrissülne. Elkészülnek a bel­területi főútvonali üzletportálok, s remélhetőleg rendbehozzák épületeik homlokzatát a vállalatok, intézmények és üzemek. Tavaszra a Budapesti Közlekedési Vállalat helyreállítja a pályamenti peronokat és szegélyköveket, gondoskodik a váró­csarnokok, a megállótáblák és a peronszigetek rendszeres takarításáról, átfesteti a HÉV pályák­hoz tartozó padokat és virágtartókat. — A tervek szerint folyik a város neonositása — mondotta az elnökhelyettes. — Az ünnepig mintegy száz-százötven fénycsőreklám és cégfel­irat szerelését fejezik be. Ugyancsak április 4-re készül el a Vár, a Bécsi kapu, a Lenin szobor és a Tanácsköztársasági emlékmű díszkivilágítása. Ja­vulni fog némiképp a közvilágítás is: az 1969 — 70. évi tervhez képest néhány millió forinttal többet fogunk tudni áldozni erre a célra. — Szeretnénk, ha az ünnep alkalmából meg­gyorsulna a parkok meg a játszóterek rendbeho­zása és elkészülne néhány fontosnak megítélt te­rület kertészeti rendezése. A Közmű és Mélyépí­tési Főigazgatóság vállalatai díszes kivitelű, a kör­nyezetbe illő modern szökőkút felállítását aján­lották fel: ez a Március 15. téren lesz. A Várban — a Hunfalvi utca, az Ostrom utca és a Várfal által határolt területen — mintegy tízezer négy­zetméteren díszparkot és játszóteret létesítünk. Ugyancsak a Várban, a Hadtörténeti Múzeum előtt reprezentatív sétányt építünk. Elkészült a Klauzál téri játszópark, itt a különböző korú gye­rekek részére a legváltozatosabb játszóeszközöket helyeztük el s külön pihenőterületet teremtettünk a felnőtteknek. Tovább szépül a Margitsziget is: a vízesés és a zenélő kút közötti részre tulipán­kertet telepítenek, a későbbiekben pedig rende­zik a Nagyszálló melletti területet, hogy az alkal­massá váljék a tervezett képzőművészeti bemuta­tópark céljaira. Remélhetőleg az ünnepre elké­szül a nagytétényi kastély környékének parkosí­tása. Új műalkotások — Szeretnénk remélni, hogy az évfordulón kulturális értékekben is gyarapodunk. A Fővárosi Tanács „A felszabadult Budapest" címen pályá­zatot írt ki irodalmi, képzőművészeti és zenemű­vészeti alkotásokra. A pályázat beküldési határ­ideje már lejárt; szép számmal érkeztek mun­kák a bírálóbizottsághoz — mondotta Kelemen elvtárs. — A díjkiosztás a főváros felszabadulásá­nak évfordulóján, február 13-án lesz. Ugyancsak erre a napra készülnek el azok az emlékérmek, melyek a főváros legjelentősebb épületeiről és emlékműveiről készültek. Az évfordulón avatjuk fel „Szir", a budapesti partizán és csoportja em­lékére készült szobrot a Szent István parkban. Újpesten partizán emlékművet, a XVI., a XVII., valamint a XVIII. kerületben felszabadulási és szovjet hősi emlékművet állítunk fel. A jubileumi évben leplezzük le a spanyolországi szabadság­harcban résztvett nemzetközi brigád magyar cso­portjának emlékművét a Néphadsereg téren. — Felszabadulási emlékkiállítást rendezünk az ünnepen a Szépművészeti Múzeumban — foly­tatta az elnökhelyettes. — Itt a kiállítás többi ré­szétől különálló, de a kiállításba illeszkedő terem­ben mutatják be Budapestet, a főváros történetét az ostromtól napjainkig, továbbá a jelen és a jövő terveit. „Az élet megindulása a felszabadult Bu­dapesten" címmel külön kiállítást rendez a Vár­palotában a Budapesti Történeti Múzeum és a Fővárosi Levéltár. — Mindez, amit elmondtam, az ünnepi készü­lődésnek csak egy része, az, amivel szeretnénk emlékezetessé tenni az évfordulót — jegyezte meg Kelemen Lajos elvtárs. — Talán szerénynek tet­szik, amiről beszámoltam. De készakarva nem te­szek említést azokról az elképzelésekről, melyek ma még túlságosan korai stádiumban vannak. Ám talán nem is olyan sokára szólhatunk a léte­sítendő új Sportcsarnok előkészületeiről, az új­pesti István téri piac rekonstrukciójáról, a Baross téri élelmiszer áruházról és még jónéhány jelen­tősebb beruházásról. Viszont szívesen beszélek arról, milyen nehéz már most is nyomon követni és számontartani a fővárosi üzemek, vállalatok, intézmények vezetőinek és dolgozóinak ünnepi felajánlásait, továbbá a lakosság kezdeményezé­seit fővárosunk gyarapítására és szépítésére. Hi­szem, hogy február 13-án és április 4-én megszé­pült és jókedvű városban ünnepeljük a negyed­százados jubileumot és sikereinkből további erőt gyűjtünk az előttünk álló feladatok elvégzéséhez — fejezte be nyilatkozatát Kelemen Lajos, a Fő­városi Tanács V. B. elnökhelyettese. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom