Budapest, 1969. (7. évfolyam)
10. szám október - Náray Dezső: Mi történjék a szeméttel?
FÓRUM A város egyik jellemzője, hogy itt aránylag kis területen összezsúfoltan él a lakosság. Ez teszi szükségessé a településegészségügyi intézkedések egész sorát, illetve olyan berendezések létesítését, amelyek a városok egészségügyét óvják. Ilyen meggondolások vezették már too év előtt Pest és Buda magisztrátusait, amikor meghozták intézkedéseiket a naponként ismétlődően keletkező nagymennyiségű „szilárd hulladék" — szemét — rendszeres elszállítására és ártalmatlanná tételére. Pest-Buda, mint Közép-Európa egyik jelentős városa, amely különösen a kiegyezés után ugrásszerűen fejlődött, természetesen nem akart a többi európai város után kullogni és ezért Pest város közgyűlése már a kiegyezés évében, 1867. december 18-án, 39491 sz. alatt megalkotta a maga — akkor még kétnyelvű — hatósági szabályait „a köztisztaság és evvel egybekötött közegészség fenntartása tekintetéből." . Egy másik erre vonatkozó dátum Pest, Buda és Óbuda Budapestté való egyesítése 1873-ban. Erről így emlékezik meg Haberhauer János tanácsnok (a későbbi Halmos János alpolgármester) 1890. május 24-én kelt, a Főváros Tanácsának tett jelentésében: „Az első lépést a főváros 1874. évi márczius hó 15-én és folytatólag 22-én Gerlóczy Károly alpolgármester úr elnöklete alatt az e czélra meghívott bizottsági tagokkal, az összes kerületi elöljárókkal és az érdekelt tisztviselőkkel értekezletet tartottak, melyeken megbeszéltettek mindazon intézkedések, melyek a főváros köztisztaságának javítása és emelése ér-Egykori szemétvasút a 900-as évek elejéről Mi történjék a szeméttel? dekében szükségesnek mutatkoznak; ezen értekezletek javaslata alapján a Fővárosi Tanács 1874. évi április 16-án 25676/1. 168 II. sz. alatt kelt, a fővárosi törvényhatósági bizottság pedig ugyancsak 1874. évi április hó 23-án tartott közgyűlésében 280 sz. alatt hozott határozataival kimondották, hogy a fővárosban a köztisztaság decentralizálva és a ker. elöljáróságok által kezelendő." Az akkori lényegesen kisebb főváros vezetőiben felmerült az a kérdés: hogyan lehetne az egész köztisztaságügyet a követelményeknek megfelelően a kor színvonalára emelni és központilag irányítani, beleértve a házakban keletkezett hulladék elszállítását is. Ez lényegében csak 1929. körül sikerült. Attól kezdve tartozott ugyanis közös igazgatás alá mindaz a tevékenység, ami a köztisztasági címszó fogalma alá tartozik. A közbeeső mintegy félévszázados időben ennek a fejlődésnek több fázisa volt és már komoly eredménynek számított, amikor egész Pesten (a Duna bal parti része), de annak inkább csak belső területéről egy vállalkozó, ifj. Cséry Lajos gyűjtötte össze a szemétgyűjtésbe bekapcsolt házakból a hulladékot és szállította ezt a IX. Ecseri u. Fuvartelep elektromos átemelő daruihoz, hogy onnan gőzvontatású vasúti kocsikon kikerüljön Kispestre, a Nagykőrösi út mentén levő „szemétfeldolgozó telepre", röviden a „Cséry telepre". Majd a század elejétől 1958-ig a Pestlőrinc és Pestimre határán levő szemétdombra, amit a köznyelv tovább is Cséry nevével kapcsolt össze. Egykori szeméthegy Pestlőrinc és Pestimre határán. Szemétguberálók és lehúzok munkában
