Budapest, 1969. (7. évfolyam)

10. szám október - Sulyok Katalin: A János Kórház

vesztheti szem elől, felkeresi a beteg kórházi orvosát, de legalább telefonon minden esetben érdeklődik utána. Ha bármelyik rendelőintézet valamilyen szakrendeléséről hiányzik az orvos — megbetegedett, vagy hosszabb ideig távol van —, a Vezető Kórház hasonló osztályáról orvos megy ki helyettesíteni. Abban az esetben, ha ott sem teljes a létszám — ami gyakran előfordul —, a Vezető Kórház saját rendelőintézetében vállalja a betegek ellátását. A kórház és a gondozóintézetek közt is hasonló együttműködés jött létre, vagy most van kialakulóban. A konzíliumokon kívül tapasztalatcserékre is sor kerül itt (tbc-szanatóriumokba látogatnak a kórház tbcosztályán dolgozó orvosok és a gondozóintézetek orvosai). A területen talán a legeiszigeteitebben dolgoznak a gyárak, üzemek rendelőiben és szakorvosi rendelőiben az üzemorvosok. Kapcsolatuk egymással és a többi egészségügyi intézményben dolgozókkal eddig alig volt. A Vezető Kórház az egységes egészségügyi ellátás megteremtésébe őket is bevonta. Havonta továbbképző előadást hallgatnak, rendeléseiket felkeresik a szakfőorvosok, konzíliumot kérhetnek ők is, betegeiket a kórházba beutalhatják (akkor is, ha a beteg lakása szerint nem a Vezető Kórház területéhez tartozik), s a körzeti és a rendelőintézeti orvosokhoz hasonlóan ők is bejárhatnak a kórházba. A község A Pest megyei betegek ellátását nem győzi egyedül a megyei kórház (a Rókus, hivatalos nevén: Semmelweis). Ezért a Fővárosi Tanács a budapesti kórházak között felosztotta a megye községeinek egy részét. A Budai járásból kilenc község a János Kórházhoz tartozik. A fővárosi kórházak zsúfoltsága — a Jánosé is — közismert. Sehol sem örültek túlságosan a Pest megyei községeknek. De azt, hogy a kényszerhelyzetet föl lehet oldani, sőt, olyan kapcsolat is kialakulhat, amely mindkét fél számára hasznos, egy példával szeretném bemutatni. A főváros szomszédságában fekvő Budakeszi község a János Kórház III-as Belosztályán kapott kilenc ágyat. A belosztály főorvosa felkereste a község tanácselnökét, s megkérte, működjenek együtt. A kilenc ágy rendkívül kevés. Hogy a községet mégis el tudják látni, ők a kivizsgálási időt a minimálisra csökkentik — azaz, jó időbeosztással a lehető leghamarabb elvégzik a szükséges vizsgálatokat —, de a község gondoskodjon arról, hogy a kórházi ápolásra már nem szorulók időben haza is menjenek. A belosztályon ugyanis sok idős ember feküdt, akik hazamehettek volna, de magányosok, nincs, aki otthon törődjön velük. A község rövid idő alatt létrehozta az öregek napközi otthonát, ami ezt a problémát megoldotta. A belosztály és a község vezetői azóta is összedolgoznak. A belgyógyászat egyik orvosa a budakeszi ügyek referense, s a község körzeti orvosai rendszeresen bejárnak a kórházba, éppúgy, mint a fővárosi körzeti orvosok. S igazán apróság ehhez képest, hogy a község a kórház krónikussá váló takarítónő hiányán is próbál segíteni; takarítónőket toboroznak. A belosztály pedig felajánlotta: bármilyen egészségügyi intézményt létesítene a község, ahhoz ők a szakmai segítséget — szervezést, irányítást — megadják ... A betegek, a lakosság A lakosságot a Vezető Kórház létezése, feladatai és erőfeszítése kevéssé érdeklik. A betegnek az a fontos, hogy mit profitál abból, hogy a Vezető Kórházhoz tartozik. A János Kórház, mint a terület Vezető Kórháza szakmai szempontból gazdája a négy kerületnek. Tehát, a területén belül olyan átcsoportosításokat végezhet, amilyet az ésszerűség és a lakosság igénye kíván. Például: az egyik kerületi rendelőintézet bizonyos szakrendelését kevesen keresik fel, a másik kerület ugyanolyan rendelésén viszont állandóan tömeg van. Az egyik helyen alaposan megvizsgálja betegeit az orvos, de rendelési ideje még így sincs kitöltve, a másik helyen alig jut idő egy-egy betegre. Ekkor a Vezető Kórház átcsoportosítja a rendelés óraszámát. A kihasználatlan órákat átadja a zsúfolt rendelőnek, ezáltal ott több órában rendelnek, s ott is kevesebbet kell várakozni. Régen egy-egy komplikált idegrendszeri megbetegedés tisztázására, vagy anyagcsere megbetegedés esetén, sokszor hónapokig várt a beteg a kivizsgálásra. Majd befeküdt a kórházba. A Vezető Kórház speciális szakrendeléseket hozott létre, ahol ma járóbetegként végzik a kivizsgálását, sőt, esetleg a kezelését is, tehát nincs szükség minden esetben a kórházi beutalásra. A körzeti orvosoknál, a rendelőintézetieknél, de az üzemorvosoknál is mindenütt említettem, hogy módjuk van konzultációra. Ennek a bevezetése érezhetően és kimutathatóan csökkentette a felesleges beutalások számát. így akik valóban kórházi ápolásra szorulnak, hamarabb, kevesebb várakozás után jutnak a beutalókhoz. A kórházi beutalókra való várakozás idejét még más is csökkentette. A Vezető Kórház szervezési osztálya a négy kerületben felmérést végzett. Megnézték például, hogy egy éven belül egy-egy rendelőintézet gégészeti és idegosztálya hány beteget utalt kórházba. (A beutalás ekkor az ágynyilvántartón keresztül történt.) A felmérés alapján megállapították, hogy, mondjuk, a Vörös vári úti rendelőintézet fül, orr, gégészete hetenként két beteget utalt kórházba. A Vezető Kórház ezek után a Vörösvári úti rendelő gégészetének két fix ágyat adott, amivel ezután már nem az ágy nyilvántartó, hanem ők rendelkeznek. Ennek az lett a következménye, hogy ma a Vezető Kórházhoz tartozó területen a gégészeti beutalóra az addigi három-öt hét helyett egy hetet, az idegosztályi beutalóra az addigi három-négy hét helyett maximum kilenc napot kell várnia a betegnek. S végül — de erről is keveset tud a beteg — létrejött az egységes szintű ellátás. (Ennek megteremtése érdekében a János Kórház az Orvostovábbképző Intézettől átvette a négy kerület orvosainak továbbképzését.) Tehát, a békásmegyeri körzeti orvost felkereső beteg ugyanolyan ellátást kap, mint az, aki a Várban, vagy a Moszkva téren lakik. A Vörös vári úti szakrendelőben ugyanolyan módszerek szerint vizsgálják és kezelik, mint a Maros utcai, vagy a Kapás utcai szakrendelőben; s a kis Margit Kórházban ugyanazt a szakmai ellátást kapja, mint az, aki a János Kórházban fekszik. A vezetés A Vezető Kórház irányító munkájának kialakítása, a betegellátás egységének megteremtése természetesen nem ment máról holnapra. A Vezető Kórház igazgató-főorvosa egyben a Fővárosi Tanács Egészségügyi Főosztálya vezetőjének a területen működő gyógyítómegelőző helyettese. Mint ilyen, az Egészségügyi Főosztály rendeleteit, utasításait hajtja végre a területen. De ez a terület négy kerületből áll. Mindegyik kerületben mások az adottságok, és minenütt volt elképzelés eddig is az egészségügy fejlesztésére. Tehát a Vezető Kórháznak úgy kell dolgoznia, hogy a kerületek igényeit is mindenkor figyelembe vegye. Ezért a Vezető Kórház igazgató-főorvosa mellett véleményező és javaslattevő szervként az igazgatósági tanács és az igazgatósági plénum működik. Az igazgatósági tanácsban helyet kaptak a János Kórház vezetőin kívül a kerületek egészségügyi osztályvezetői is. A plénumban a Vezető Kórház vezetőin kívül a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak képviselői, a kerületi pártbizottságok képviselői, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének képviselői és a szakorvosi rendelőintézetek, gondozóintézetek vezetői. S egy-egy javaslat csak akkor válik határozattá, s abban az esetben hajtható végre, ha a résztvevők állásfoglalása egységes. A négy kerületben például az egészségügy fejlesztése, (új intézmények építése, a régiek bővítése) vagy szervezési kérdések végrehajtása (intézmények összevonása vagy decentralizálás) csak a Vezető Kórház és a négy kerület tanácsainak döntése után lehetséges. A Vezető Kórház vezető szerepe, irányítása és törekvései az egészségügyi intézményekben és az orvosok körében különböző fogadtatásra talált. Mint minden újnak, ennek is-voltak lelkes hívei és ellenzői. A szakmai irányításban sokan önállóságuk csorbulását látták, beleszólást munkájukba, módszereikbe. A kórházzal való kapcsolat, a bejárás, a továbbképzések, a konzultációk az amúgy is túlterhelt orvosoknak pluszmunkát jelent. De a szervezési kérdéseken, az új irányítás elfogadtatásán és elfogadásán túl is van probléma bőven. A János Kórház épülete séma legújabb, a legmodernebb... A Vezető Kórház 2200 ággyal rendelkezik, és ez kevés. Legtöbbször zsúfoltak az osztályok. A körzeti orvosi rendelők között is van olyan, amely ma már bővítésre szorulna. A műszerek sok helyütt felfrissítésre várnak. Egy-két helyen szakorvos-hiány van. A kórházakban kevés az ápolónő. A lakosság is igényes lett. S az igények gyorsabban nőnek, mint a lehetőségek. * A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a János Kórház kísérleti jellegét két év után megszüntette. Helyesebben: a János Kórházat véglegesen az Észak-Budai terület Vezető Kórházává nevezte ki. S a János Kórház szervezési és módszertani tapasztalatai alapján még négy Vezető Kórház — az István, a Tétényi úti, a Péterfy Sándor utcai és a Weil Emil — kezdte meg munkáját: a főváros egységes egészségügyi ellátásának megteremtését. 27