Budapest, 1969. (7. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Bakács Tibor: Urbanizációs higiénés ártalmak

dasági, de elemi városegészségügyi igény is. Közismert ugyanis, hogy ezek a hulladékok súlyosan veszélye­sek az egészségre és nem egy esetben okoztak fertőző megbetegedéseket (főleg bélfertőzéseket), súlyosabb hi­bák esetében helyi járványokat is. Emellett tipikus tenyész- és búvó­helyei ezek a rágcsálóknak is. A szemét eltávolítása, az alkalma­zandó gyűjtési rendszerektől a végle­ges ártalmatlanításig, világméretek­ben vitatott téma. Budapesten a jelenlegi évi kb. 1,3 —1,4 millió m3 -nyi szemétmeny­nyiség 1985-re előreláthatóan kb. 3 millió m3 -re emelkedik. A szemét­gyűjtés kérdésében aránylag könnyű állást foglalni. A jelenleg is használa­tos pormentes szemétgyűjtés gazda­ságos, higiénikus és így távlatban is megfelelőnek látszik. (Egy — főleg az USÁ-ban propagált — módszer: a házi szemét őrlése, majd utána a csatornahálózatba juttatása. Ez első ránézésre tetszetős megoldás, de a gyakori hálózati dugulások miatt városméretekben nem látszik cél­szerűnek.) A szemét végleges ártalmatlanítása Budapesten ma főként gödörfeltöl­téses módszerrel történik. Ha ezt megfelelő formában végezzük, hi­giénésen is kielégítő eredményt ad, miközben a város térképéről eltünteti a gödröket, amelyek ezután, mint be­építhető területek, számbajöhetnek. A feltölthető budapesti gödrök befogadóképessége azonban véges, 1980-ra ezek a gödrök várhatóan fel­töltődnek. így már most gondolnunk kell arra, hogy a végleges ártalmatla­nítás szempontjából számbajöhető legkorszerűbb módszerek alkalmazása kérdésében (biotermikus komposz­tálás vagy szemétégetés) állást fog­laljunk. Azt is figyelembe kell ven­nünk, hogy a modern városi élet a szemét mennyiségi és minőségi össze­tételére egyre lényegesebb hatással van. A félkész ételek terjedő alkalma­zása, például, egyre több papírt és műanyagot juttat a szemétbe. S egyéb okok miatt is, például, az energia­hordozók változása nyomán a modern vegyipar nagy mérvű előretörése révén az összegyűjtött szemét egyre lazább lesz, m3 -enkénti fajsúlya csökken. A háziszemét térfogatsúlyának változása (t/m3 ) 1952 1954 1958 i960 Stockholm 0,190 0,160 Bécs 0,314 0,200 Hamburg 0,380 0,260 Berlin 0,380 0,290 Csökken a komposztálható anya­gok részaránya is. Végül pedig a mindenkori szemétmennyiségnek kb. a fele sem komposztálásra, sem ége­tésre nem alkalmas. Ezek szerint tehát — közegészség­ügyi szempontból is — az látszik ésszerűnek, hogy az 1985-re várható kb. 3 millió m: '-nyi szemétmennyiség felét továbbra is gödrökben rakjuk le (mint éghetetlen részt). A megmaradó másik részt kell majd a létesítendő mo­dern komposztüzemekben, ill. a sze­métégető berendezésekben véglegesen megsemmisíteni, ártalmatlanítani. Az átlagos zajszint és a forgalom napi változása a Tanács körúton átlagos zajszint, phon járműszám 10 percenként Az átlagos zajszint és a forgalom napi változása a Rákóczi út és a Lenin körút sarkán • átlagos zajszint, phon _ ;árműszám 10 percenként IV. sz. Tábla 4 6 8 10 12 14 16 1fi 20 22 24 02 óra Különböző zajforrások megoszlása egy vizsgálat kérdezettjei szerint A kérdés döntésre érett. Mivel 1980-ban a feltöltésre számbajöhető gödrök kimerülnek, addigra a meg­felelő kapacitású komposzt- és sze­métégető telepeknek és berendezé­seknek el kell készülniük. Zajártalmak Az urbanizáció higiénés ártalmai kapcsán sok szó esett már a közleke­dés okozta utca-zajról, annak idege­sítő hatásáról. íme, néhány adat a mai Budapest zajszintjéről. V. sz. Tábla A zaj neme Utcazaj Légi járművek zaja Vonatzaj Ipari és építő munka zaja Házi- és világító eszközök zaja Szomszédoktól származó zajok Gyermeklárma Felnőttek hangja Rádió és televízió Csengők és riasztókészülékek Kedvenc állatok Balesetek Szabadban Munka­helyen zavaró zajok %-ban 36,4 57,1 26,9 9,1 11,4 3,9 5,o 2,8 — 7,1 8,6 38,5 4,0 — 15,4 6,1 — — 9,1 8,6 — IO,I 5,7 7,7 7,1 2,8 3.8 3,0 2,9 3,8 3,0 — — 100,0 100,0 100,0 A közlekedés okozta balesetekkel újabban elég sokat foglalkozunk. De a házi, háztartási balesetek kérdésé­ről — fontosságuk növekedése elle­nére — aránylag kevés szó esik. Pedig a halálos balesetek számának növe­kedése egyre riasztóbb. 10 12 14 18 20 22 24 02 óra

Next

/
Oldalképek
Tartalom