Budapest, 1969. (7. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Bakács Tibor: Urbanizációs higiénés ártalmak

Néhány Budapesten fogyasztott nyugtató és altató évi forgalma VI. sz. Tábla 1960 1962 1964 1966 1967 1968* Megnevezés Megnevezés évi forgalom: egyszeri adagban Legatin drg. 6 160 000 5 160 000 4 5Ő0 OOO 7 360 000 4 140 OOO 3 040 000 Valeriana comp. drg. 25 000 000 35 500 OOO 42 OOO OOO 42 500 OOO 50 300 OOO 50 OOO OOO Sevenaletta tabl. II 910 OOO 9 960000 8 760 000 9 480 OOO 9 420 000 9 000 000 Frenolon drg. -— 8 300 000 6 900 000 7 OOO OOO 4 950 OOO Andaxir. tabl. 7 620 OOO 5 040 OOO 9 380 OOO 14 840 OOO 17 760 OOO 14 800 OOO Trioxazin tbl. — 8 520 OOO 7 260 OOO 6 960 000 6 880 000 4 700 000 Noxyron tbl. I 920 OOO 3 520 OOO 3 720 OOO 4 250 OOO 4 410 000 4 740 000 Dorlotyn tbl. 7 240 000 9 000 00c 7 140000 5 600 000 5 180 000 4 940 OOO Tardyl tbl. — — 8 080 000 íj 340 OOO 15 520 OOO 15 180000 összesen: 59 850 000 76 700 OOO 99 200 OOO 113 230000 120610000 III 350000 Az összes Budapesten fogyasztott nyugtatók és altatók (fentiekkel együtt) évi bontásban 85 548 OOO IOI 051 OOO 120 470 OOO 142 887 OOO 146 159 OOO 132 811 OOO *)Ncra teljes év adatai alapján s A több ország adatait feldolgozó tatisztikából kitűnt, hogy a háztartások gépesítése a háztartási munkát végző nők körében oly mértékben megemelte a halálos balesetek számát, hogy még hazánkban is — ahol a háztartások gépesítése korántsem mondható telítettnek — a háztartási balesetek következtében elhalt nők aránya az össz-baleseti halálozáson belül 49)59%! Gyógyszerfogyasztás Az urbanizációs ártalmak között kell megemlíteni még a nagyvárosi ember „idegességét" és ennek következtében a hatalmasan megnövekedett altató- és sedativumfogyasztást. Az összeállításból kiderül, például, hogy a fogyasztás az ún. „divatos" szerek vonatkozásában megkétszereződött, de az összes Budapesten kiszolgáltatott altató, Sedativum menynyiségi növekedése is csaknem ekkora. Ez a „fejlődés" is világjelenség. (Nem véletlen, hogy gyógyszerexportunk oroszlánrésze sedativumokból áll.) Ez a jelenség arra is utal, hogy a lakosság egy része egészségtelenül él: nem tartja meg a napi szükségelt bioritmust (8 óra munka, 8 óra aktív pihenés, 8 óra egészséges alvás); sedativumokat szed, hogy éjjel aludni tudjon, nappali fáradtságát pedig doppingoló szerekkel próbálja ellensúlyozni. A legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy az idei közlekedési balesetek 12%-a a sedativumok szedése utáni reggeli kábultságra is visszavezethető volt. Városfejlesztési tennivalók Mindent egybevetve: Budapest közegészségügyi helyzetének alakulása — mind a múlthoz képest, mind nemzetközi összehasonlításban — lényeges, szinte ugrásszerű fejlődést mutat, és legtöbb mutatójában az országos átlagnál is kedvezőbb. Az eredmények mellett azonban megoldásra váró problémák is maradtak. Ezek közül talán a legsúlyosabbak az urbanizációs higiénés ártalmak, melyek — ha nem harcolunk ellenük időben — egyre fenyegetőbbekké válhatnak. A mind mesterségesebbé váló nagyvárosi környezet hatását, a gyors változásokat az ember egyre kevésbé tudja követni. így a városlakó ember alkalmazkodóképessége és agyonurbanizált környezete, annak denaturáló hatásai között az ellentét, az alkalmazkodási „rés" egyre inkább tágul, növekedőben van. Feloldhatatlanok ezek az ellentétek ? Nem, ha a denaturáló hatásokat időben felismerve, megelőzésükre és kiküszöbölésükre teszünk is valamit; például, ha a spontán végbemenő urbanizációs folyamatot hatásos kontroll alá helyezzük; ha a következőkben fővárosunk városfejlesztését még szigorúbb műszaki és higiénés program alapján végezzük. Ez a városfejlesztési koncepció egyebekben Budapesten megvan — lapunk több ízben foglalkozott is vele — és korszerű szintézisben tartalmazza mind a műszaki, mind a higiénés igényeket, akár a szanálást, akár az új lakótelep-építéseket nézzük. Túllépve a közigazgatási határokon, ez a terv még a peremvárosokra is gondol. Remélhetjük tehát, hogy higiénésen is jól kontrollált urbanizálódási folyamatnak leszünk részesei, melynek nyomán egyre inkább az egész városban (úgy, ahogy ma már általá-Budapest és a környező 45 község népessége Nagy-Budapest Környéki 45 település ——— agglomeráció együtt ban új lakótelepeinken) egyre javuló városi környezetben tudunk majd élni. Még egy probléma Budapest népességének felvándorlásos továbbnövekedését lényegében sikerült megállítani. A várost övező 45 település egészségtelen felvándorlásos növekedése azonban tovább tart. Erre azért kell felfigyelnünk, mert — túl azon, hogy a fővárost körülvevő községek funkcionális részei Budapestnek (mint Budapest agglomeráció, kb. 3 milliós lélekszámmal) — a budapestiek legkönnyebben ezeknek a településeknek a zöldövezeteit tudják hétvégi pihenőjükre felhasználni; így városi részfunkciójuk közegészségügyi szempontból is lényeges. Az urbanizációs higiénés ártalmak elleni harc tehát nemcsak budapesti területi kérdés: nem állhat meg a főváros közegészségügyi határainál. * A jelentés alapján a Fővárosi Tanács különféle határozatokat hozott. A többi között a szív- és keringési betegségcsoporttal kapcsolatos profilaktikus intézkedésekről; a daganatos betegségek szűrési rendszerének szélesebb bázisra helyezéséről; a vérhas és a fertőző májgyulladás helyi gócainak, valamint azok kialakulása okainak felkutatásáról és felszámolásáról; a venereás megbetegedések kapcsán a gondozás javításáról; a kórházhigiénés hiányosságok gyorsított felszámolásáról; az urbanizációs higiénés ártalmak további elemzéséről és a szükséges megelőző intézkedésekről. A közegészségügy kérdését a Fővárosi Tanács napirenden tartja. A helyzet további alakulására, a megtett intézkedésekre és azok hatására a „Budapest" időről időre visszatér. SZEPTEM BERI SZÁMUNK TARTALMÁBÓ L Mezei Gyula: A középiskolai nevelőtestületekről Bozóky Éva: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Siklós László: Csarnokok, piacok Vincze Oszkár: ,,A lift nem működik" Vargha Balázs: Arany János Budapestje Város az időben III. Istenképek Budapest határában