Budapest, 1969. (7. évfolyam)

8. szám augusztus - Címlapunk: A Népsziget (Szelényi Károly felvétele)

A beruházások százalékos megoszlása 3400 millió forint fejlesztésre A közös beruházások hitelfedezetére 1968 végéig összesen 116,7 millió forint gyűlt össze a Fővárosi Tanács koordinációs számláján. Ipar kitelepítés Az ipar nagyarányú budapesti koncentrációja elsődleges előidézője a túlzott fővárosi népességtömörülésnek, amely számos problémát okoz. Ezért a kormány és Gazdasági Bizottsága több intézkedést tett a budapesti ipar fejlődésének szabályozására. Ezt a célt szolgálja többek között a város életét zavaró, a levegőt szennyező üzemek vidékre telepítése. A kitelepítés gazdasági ösztönzésére — az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével egyidejűleg — a kormány iparkitelepítési alapot hozott létre. A Fővárosi Tanács az 1968—1970-es évekre 250 millió forinttal rendelkezik azzal a céllal, hogy abból segítse a vidékre települő üzemeket. A juttatás mértéke az új telephelyi beruházási költségek 20—50%-áig terjedhet. A Fővárosi Tanács 1968-ban 31 kitelepítésre kötelezett vállalattal kötötte meg az iparkitelepítési szerződést és a felmerült igények alapján az 1968. évi 50 milliós iparkitelepítési alap terhére több mint 44 millió forintot utalt ki a vállalatok részére. A fővárosi és a kerületi tanácsok fejlesztési célú forrásainak 1969. évi előirányzata meghaladja a 3,4 milliárd forintot, mely 50%-kal nagyobb az 1968. évi előirányzatnál. Ebből a célcsoportos beruházásokra 1969-ben 73%kal több jut. A nagyobb összegű fejlesztési alapból elsősorban a lakásfejlesztésre, valamint a kommunális ellátottság javítására fordítunk az 1968. évinél többet. A tanácsi vállalatok sajátképzésű fejlesztési alap forrása mintegy 2,4 milliárd forint; 24%-kal több, mint a múlt évben. A szolgáltató vállalatok saját forrásaik terhére ez évben részt vállalnak a lakásépítkezésekhez szükséges alapközművesítési feladatok és a közös beruházások költségeiből is. Mindezek alapján megállapítható: a gazdasági reform tapasztalatai a beruházási tevékenység vonatkozásában általában kedvezőek. A sokoldalú változások ellenére, az új beruházási rendszer bevezetése a Fővárosi Tanácsnál nem okozott rendkívüli problémákat. Az egyedi nagyberuházások kivitelezése jó ütemben halad, egy részüknél a tervezettnél korábbi üzembehelyezéssel lehet számolni. A célcsoportos beruházások keretében elkészült tanácsi lakások száma meghaladja az 1968. évre tervezett lakások előirányzatát. A beruházások összvolumene — az árak emelkedését is figyelembe véve — meghaladta az 1967. évi szintet. A nem termelő ágazat — szociális, egészségügyi és kulturális beruházások — teljesítésénél azonban vannak lényeges elmaradások. A főváros lakosságát legközvetlenebbül érintő kommunális létesítmények fejlesztése jelentős mértékben közelített az igényekhez, s ezzel az ellátottság tovább javult. Az iparkitelepítési tevékenység megélénkült, a közös beruházások pedig nagymértékben meggyorsították az olyan közösen használható létesítmények megvalósítását, amelyek a lakosság ellátását is szolgálják.