Budapest, 1969. (7. évfolyam)

7. szám július - Zolnay László: A földtani múlt

I A főváros életéből Az idén szeptember 20-tól október 2fo-ig tart a Budapesti Művészeti Hetek programja. A zenei események közül kiemelkedőnek ígérkezik több új magyar mű ősbemutatója, ezenkívül — a többi között — a Krakkói Filharmónia Ének- és Zenekarának, valamint a Drezdai Staatskapelle együttesének fellépése, továbbá az I Musici di Roma szereplése. Először látja a főváros közönsége az Állami Népi Együttes Jeles napok című műsorát és először szerepel jelentős produkciókkal a Budapesti Művészeti Heteken az Opera balettegyüttese. Október 19 — 26 a Magyar Operák Hete lesz, Bartók, Kodály, Erkel és Csokonai művei után mutatják be Petrovits Emil Dosztojevszkij regényéből készült új operáját, a Bűn és bűnhődést. A prózai bemutatókat október 13 — 19 között tartják: a Drámák Hete a Katona József Színházban indul Erdélyi Sándor Mozaikok című művével. Október végén a szófiai Bolgár Állami Szatirikus Színházat fogadja a Madách Színház. Új produkciókkal jelentkezik a Magyar Televízió, ünnepi filmbemutatók lesznek a főváros mozijaiban és külön hangsúlyt kap a Művészeti Hetek keretében a képzőművészet. Szeptember közepétől Budapesten tanácskozik majd a Műtörténészek Nemzetközi Kongresszusa, s a többi között külön kiállítás nyílik Rembrandt műveiből. A Budapesti Művészeti Hetek a felszabadulástól napjainkig készült válogatott képzőművészeti alkotások bemutatójának nyitásával kezdődik. A Budapesti Rendörfökapitányság döntése alapján május 15-ével kezdődően Budapesten is életbe lépett a rendelkezés: várakozási és megállási szabálysértés esetén a szabálysértő járművet a Rendőrség elszállíttatja. A járműveket a 22-es AKÖV csörlős gépkocsija viszi el a helyszínről, a vállalat XIII. kerület Madarász utca 51. szám alatti telepére, mindenkor a gépjárműtulajdonos költségére. Az elszállítás dija tilosban megálló, vagy parkoló gépjárműnél 200 forint, ehhez járul napi 10 forint megőrzési díj és természetesen a szabálysértésért kirótt bírság. A budai hegyvidék helyzetéről tárgyalt a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöksége. A többi között megállapították, hogy az utóbbi évtizedekben a nagymérvű építkezések miatt állandóan csökken a budai hegyvidék mikroklímájának jótékony hatása a főváros levegőjére. A Rózsadomb, a Pasarét, a Hűvösvölgy, a Zugliget, az Orbánhegy, a Mártonhegy és a Sashegy környékén nagyarányú telekparcellázás és ennek következtében sűrű beépítés zavarja a táj ligetes jellegét A Népfront budapesti elnöksége tárgyalt arról is, hogy a főváros lakosságának közkedvelt, hagyományos kiránduló helyei — a Normafa, a Disznófő, a Jánoshegy, a Hárshegy, a Hármashatárhegy és az Ördögorom — sokat veszítenek varázsukból, mert évről évre csökken körülöttük az erdő. Mind több olyan közintézmény települ a budai hegyekbe, amely nagy területeket hasít ki az erdőből. Az elnökség a többi között javasolja, hogy fordítsanak nagyobb gondot a Pilis területének céltudatos fejlesztésére; a budai erdők leszűkült területének megőrzésére pedig sürgős intézkedéseket ajánl. A szociális foglalkoztatók dolgozói, valamint a szociális otthonok lakói által készített hasznos termékek értékesítése csak most oldódott meg intézményesen. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága Szociális Intézmények Boltja címen üzleteket nyitott és nyit a fővárosban. Ezzel egy időben a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága hozzájárult, hogy a boltok az év végi nyereséget szociális célokra használják fel. Több budapesti társadalmi szervezet azt javasolja, hogy miután emberbaráti feladatok ellátására szervezett boltokról van szó, az illetékes pénzügyi hatóságok mentesítsék ezeket az üzleteket a forgalmi adó kötelezettség alól. A Központi Statisztikai Hivatal Budapesti Igazgatósása megállapította, hogy a fővárosban 1969 első negyedében a szocialista iparban, az építőiparban és a belkereskedelemben összesen 893 ezer munkavállalót foglalkoztattak. Ez a szám 2,5 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi. A létszámgyarapodás aránya a szövetkezeti építőiparban 30,5 százalékkal, a kereskedelemben pedig 43,3 százalékkal volt magasabb az 1968 első negyedévinél. Megvizsgálták a létszámösszetétel változásait is. Mindhárom ágazatban — az iparban, az építőiparban és a belkereskedelemben — egyaránt a „nem munkás" állományúak száma emelkedett nagyobb arányban. Az iparban az előző időszakokhoz képest még csökkent is a munkáslétszám. Ezáltal az ezer munkásra jutó alkalmazottak száma emelkedett, mégpedig az állami szektor iparában 6,5 százalékkal, az építőknél 0,7 százalékkal. Az állami iparban és az építőiparban az adminisztratív létszámot jobban növelték, mint a termelésre közvetlenebbül ható műszakiakét. A Magyar Szakács- és Cukrász Szövetség bejelentette, hogy a magyar gasztronómiát nagy megtiszteltetés érte: a Szakács Egyesületek Világszövetsége a magyar szövetséget bízta meg az 1970-es világkongresszus megrendezésével. A gasztronómusok idei kongresszusa Tokióban lesz, de már most készülnek a budapesti nagy tanácskozásra. Az I. kerületi Tanács megvizsgálta a közterületi felszerelések, egyebek között a nyilvános távbeszélő állomások állapotát. A vizsgálat megállapította, hogy igen sok a sérült, szándékosan megrongált utcai felszerelés; különösen a telefonok sínylik meg a kártevők garázdálkodását. A kerületben levő csaknem 40 nyilvános telefon többsége rendszeresen nem működik; főként az iskolák közelében levők rosszak — tehát feltehetően diákok, fiatal korúak specializálják magukat a telefonrongálásra. Az elmúlt esztendőben mintegy 180 esetben rontottak el telefonkészülékeket, a kár összege meghaladta a 14 ezer forintot. A budapesti szakszervezeti könyvtárak állománya elérte a 3 millió kötetet. A hálózathoz tartozó 1373 könyvtár munkáját 11 központi és 41 körzeti könyvtár segíti. A népművelési szakemberek szerint: a könyvbarátok 90 százaléka 19 éven felüli, s több mint a felük szak- és segédmunkás. 1968-ban a budapesti szakszervezeti könyvtárak 5 millió 200 ezer kötetet kölcsönöztek, egyegy olvasó tehát évente átlagosan 18 kötetet olvasott. A vasutasoknál 20, a vegyészeknél 23, a postásoknál 27, a textiles szakmában a szakszervezeti könyvtárak egy-egy olvasónak évente 30 kötetet kölcsönöztek. A fővárosi közvéleményt felkavarta a kalauz nélküli közlekedési rendszer bevezetésének híre. Az előzményekről a következőket hasznos tudni: a Budapesti Közlekedési Vállalat járművein naponta 4 millió ember utazik. Szakemberek szerint ez a szám tovább növekedik. A vállalat viszont évről évre súlyosabb létszámhiánnyal küzd. Jelenleg 1250 embert — villamos-, autóbusz-, trolivezetőt, kalauzt — nélkülöznek. A krónikus létszámhiány már-már a tömegközlekedés zavartalanságát veszélyeztette, a meglevő állományt kellett túlterhelni. Miközben az ipari üzemekben áttértek a 44 órás munkahétre, a BKV forgalmi alkalmazottjai havonta 250 — 280 órát dolgoztak. Ezek a problémák nemcsak a BKV-t sújtották, hanem az utazó közönséget is: gyakran a reggeli és délutáni csúcsforgalom idején a garázsokban, kocsiszínekben álltak a járművek, mert nem volt kalauz, vagy járművezető. Budapesten 1 millió 200 ezer lakos vásárol rendszeresen bérletet, vagyis: a napi utazások 80 százaléka bérletes. A kalauz nélküli közlekedés bevezetése tehát a pesti utasok mintegy 20 százalékát érinti közvetlenül. Budapesten emelkedik az ideges, nehezen nevelhető gyermekek száma. Világviszonylatban is egyre több gondot okoz a nagyvárosi gyerekek pszichés megbetegedésének gyógyítása, a betegség megelőzése. Ezért vált szükségessé, hogy a Budai Gyermekkórházban Gyermekneurózis Osztályt nyissanak. Az ágylétszám egyelőre korlátozott, ezért csak a gyermekklinika ambulanciájának konzíliuma után adhatnak ide beutalót. Öttizennégy éves korú, súlyos depressziós állapotú, pubertás előtti kríziszavarban szenvedő, alvászavarokkal küzdő gyermekeket gyógyítanak elsősorban az új neurózis osztályon. Budapest iparának első negyedévi munkájáról figyelemre méltó adatok jelentek meg. Míg az ipar első negyedévi össztermelése az ország egészében 2,2 százalékkal emelkedett, Budapesten 2 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Néhány ágazatban a termelés visszaesése a csökkenő munkaerőlétszámmal, illetve a rövidített munkaidőre való áttérés következtében leszűkült munkaidővel is összefügg. Augusztusi számunk tartalmából: Viszkei Mihály: A tanácsi beruházások Beszélgetés Erdei Ferenccel, a Hazafias Népfront főtitkárával Bozóky Éva: A főváros alkoholistái Siklós László: A Népsziget Dr. Gábori Miklós: Város az időben II. (Az első ember nyomai Budapesten) 43