Budapest, 1969. (7. évfolyam)

5. szám május - Dr. Gáspárdy László: Buda város jogkönyvéből

A főváros életéből Új Budapest-atlasz készült: 38 színes térképoldalon és 58 szövegoldalon ad információkat. Megtalálható benne járatszám szerint minden villamos- és autóbuszvonal, valamennyi sportpálya, taxiállomás, étterem, bár, mulató, színház, mozi, kiállítási terem, posta, parkolóhely, kórház, valamint a campingek, kilátók, barlangok, szobrok és templomok. Még a házasságkötő termeket is feltünteti. Budapest 60 legjelentősebb műemlékéről részletesebb tájékoztató is eligazítja a turistát, és külön térkép készült az adaszon belül Budapest környékéről, a hozzá csatlakozó falvakról. Hat kartográfus szerkesztő két esztendeig dolgozott az atlaszon, s egyes lapokkal a rajzolók mintegy tízezer órát töltöttek el. Ez érthető, ha példaként megjegyezzük, hogy mintegy hatezer utca szerepel a térképen és mindegyiken feltüntették a házszámokat is. Pesterzsébet, a főváros XX. kerülete településének 900. éves jubileumára készül. Az oklevelek tanúsága szerint az Aba nembeli Péter ispán alapította 1067 körül a százdi monostort — a mai Pesterzsébet helyén — és javadalmakkal látta el. Kétszáz évvel később IV. Béla király oklevélben újította meg a jogokat, és a százdi monostornak adományozta Gubacspusztát is. A XX. kerületi tanács a 900. születésnapot ünnepi műsorral, helytörténeti bizottsági üléssel és egyéb programmal köszönti. Az elmúlt esztendőben száz budapesti háztartásra 172 dolgozó családtag jutott — állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal budapesti igazgatósága. Száz keresőnek 167 hozzátartózoról kellett gondoskodnia. Az egy főre számított átlagmunkabér az 1967. évi 1921 forintról 1968-ban 2056 forintra emelkedett. A számadatok szerint egy-egy személy az elmúlt évben havonta átlag 634 forintot költött élelmiszerre, italra és cigarettára. A ruházkodás személyenként számított költsége havi 199 forint. A lakbér, a lakás-karbantartás, a fűtés-világítás egyénenként havi 168 forint kiadást jelentett. A közlekedésre átlagosan 99 forintot, művelődési és oktatási célra 104 forintot költött havonta egy-egy budapesti lakos. A kenyérfejadag havonta 7,24 kiló volt tavaly, lisztből 1,60 kiló, zsírból 1,9 kiló. A hús-, hentesárú és baromfi nem egészen 4 kiló, az egy főre jutó cukorfogyasztás csaknem két kiló havonta, személyenként havi 8 liter tej, 16 tojás, 4 kiló burgonya, csaknem 5 kiló gyümölcs és gyümölcskonzerv, s körülbelül ugyanennyi zöldség volt a fejadag. Megfigyelhető, hogy a közepes és kis jövedelmű háztartásokban az alapvető élelmiszerekből — kenyér, liszt, zsír — viszonylag több fogy; a tej, a vaj, a tojás egyhavi mennyisége az átlagosnál kisebb. Magyarországon mintegy 70 — 80 ezerre becsülik a súlyos alkoholisták számát, s közülük mintegy 30 ezer Budapesten él. A Központi Statisztikai Hivatal 7 ezer alkoholista adatait dolgozta fel, hogj' adalékokhoz jusson az alkoholizmus terjedésének okairól. Arra a kérdésre, hogy kit ki szoktatott rá az ivásra, a felsorolás sorrendje: szülők, házastársak, kollégák, katonatársak, barátok. A kérdezett férfiak 4,5 százaléka azt válaszolta, hogy egy bizonyos tragikus esemény vitte az ivásra; háromszorennyi nő adott ugyanilyen választ. A rossz életkörülmények ugyancsak háromszoros arányban szerepelnek a nőknél, mint a férfiaknál. A férfiak többsége 20 éves korban szokott az alkoholra, a nők inkább később. A férfiak inkább italboltban, társaságban isznak, a nők fele otthon, magányosan. Az alkoholisták többsége — saját bevallásuk szerint — havonta 200 — 800 forintot költ italra. A vizsgálat felmérte az alkoholizmus legkárosabb következményeit is. A szorosan öszszefüggő halál-okok: idült alkoholizmus, alkoholos elmebaj és májzsugorodás. A májzsugorban meghaltak mintegy kétharmadánál az alkoholra lehetett visszavezetni a halál okát. Jelentős szerepet játszik a mértéktelen italfogyasztás az öngyilkosságoknál; 1966-ban például a férfi-öngyilkosok két-ötöde kimutathatóan iszákos volt, a nőknél ez az arány lényegesen kisebb. Az elme-idegosztályok ápoltjainak mintegy tíz százaléka alkoholista. A felszabadulás után készült, esztétikailag nem megfelelő emlékműveket a fővárosban fokozatosan kicserélik művészi rangú alkotásokra. Ilyen lesz a XVI. kerületben a tanácsháza előtti téren a régi helyére kerülő, két és fél méter magas, új bronzfigura: Mikus Sándor alkotása is. Az újpesti új lakótelep felszabadulási emlékművének meghívásos pályázatán négy szobrászművész dolgozik: Farkas Aladár, Tarr István, Ungvári Lajos és Varga Imre. Az ellenállási mozgalomban annyi sikeres akciót végrehajtó, legendás hírű Szir-csoport emlékére a Szent István parkban Kovács Ferenc alkotását állítják fel, a spanyol szabadságharcban résztvett magyar csoport emlékművén, amelyet a Honvédelmi Minisztérium előtti térre helyeznek, Makrisz Agamemnon dolgozik. Összesen mintegy 2400 közérdekű bejelentés, magánjellegű panasz érkezett az elmúlt évben a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz és a kerületi KNEB-ekhez. A panaszok 94 százalékát a lakosság tette; leggyakrabban a helyiipar, ezen belül a házkezelési szervek, a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat munkáját bírálták. A házkezelőségek munkájával kapcsolatban főként a lakóházak, lakások nagyobb arányú, gyorsabb ütemű karbantartását sürgették. A szövetkezeti építőipart főként a magánerőből épülő társasházaknál tapasztalható minőségi hibák, pontatlan elszámolások, s az építkezések elhúzódása miatt marasztalták el. Az új lakótelepekre költözők leginkább a műszaki átadás-átvétel hanyagságait kifogásolták, a kereskedelem és a vendéglátóipar munkáját érintő bejelentések többnyire a kiszolgálás kulturálatlanságára, illetve az eladók, kiszolgálók modortalanságára hívták fel a figyelmet. A Budapesti Művészeti Hetek ebben az évben szeptember 20 és október 26 között tartja programsorozatát. Ismét megrendezik a Magyar Drámák Hetét, úgyszintén a Magyar Operák Hetét. Ebben az évben a program leggazdagabb része, a Zenei Hetek idén először a Táncművészet Hetével bővül. Neves külföldi együttesek érkezését is várják. A filmművészeti események közül kiemelkedik a szocialista országok legnevesebb alkotásainak seregszemléje, erre meghívják a filmek alkotóit, főszereplőit. A Művészeti Hetek megnyitóját a Műcsarnokban tervezik, ahol az 1945-től napjainkig készült legkiválóbb műalkotásokat vonultatják fel. Az Iparművészeti Múzeum az Esterházy-kincstár ötvös- és textilremekeiből állít össze bemutatót, a Szépművészeti Múzeum Rembrandt halálának 300. évfordulója alkalmából rendez tárlatot. Egyúttal bemutatják a Szépművészeti Múzeum rejtett kincseit. A Petőfi Irodalmi Múzeum „Rohanunk a forradalomba" címmel rendez kiállítást a századfordulótól a Tanácsköztársaságig terjedő időszak irodalomtörténeti anyagaiból. Dr. Csallány Dezső, a történelemtudományok kandidátusa, aki nemrég megfejtette a nagyszentmiklósi aranykincs-lelet türk nyelvű rovásfeliratait, ismét érdekes felfedezésre jutott: sikerült megfejtenie a budapesti margitszigeti Margitromtemplom területén hosszú időn át pusztulásnak kitett sírkő rovás-feliratait. A sírkövet Kun Erzsébet királyné állíttatta 1278-ban fia, Endre herceg számára, s a kőtáblát rovás-írásos szöveggel látták el. A szöveg magyar nyelvű, a legrégibb ilyen emlékünk, s az eddig ismertektől eltérő rovásírás-rendszert képvisel. A legjelentősebb zajforrásokat vizsgálták a fővárosban. A leghangosabb terület Budapesten a Nagykörút és a Duna-part közötti rész; rögtön utána a Soroksári út környéke következik. A lakásokban a legnagyobb zajt — a felnőtt lakók okozzák. A szabadban már a gyerekeké az elsőbbség: a gyerekzsivaj eléri az ipari-és építőmunka zaját. A házi zajforrások között első a rádió és a televízió. A felmérés szerint a legkevesebb lármát a lakásokban a macskák és kutyák okozzák. Az utóbbi időben egyre több súlyos közlekedési balesetet okoznak Budapesten a vidéki gépjárművezetők. A karambolok, könnyebbsúlyosabb kimenetelű szerencsétlenségek elemzése azt bizonyítja, hogy a vidékről a fővárosba érkező járművezetők nagy része, éppen mert nem állandó résztvevője Budapest nagy forgalmú közlekedésének, — nincs tisztában a rá leselkedő veszélyekkel. Ráadásul gyakran tapasztalható, hogy egyes vidéki vállalatok, termelőszövetkezetek nem kímélik járművezetőiket, néha huszonnégy órán túl is volán mellett hagyják őket. A legsúlyosabb közlekedési baleseti ok az inasság. A közlekedésrendészet tapasztalata és a statisztika szerint vidéken afféle bocsánatos bűnnek tartják — különösen a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok traktorosai, munkagépvezetői —, hogy munkakezdés előtt felhajtsanak egy-két féldecit. Ez a veszélyes szemlélet a szó szoros értelmében beszivárog a fővárosba is; jó néhány vidéki személy-és tehergépkocsi vezetője érkezik Budapestre úgy, hogy kisebb-nagyobb mennyiségű szeszt fogyasztott útközben. A házfelügyelök elöregedése, s az elavult házfelügyelői rendszer sokat foglalkoztatja a Fővárosi Tanács Ingatlankezelési Főigazgatóságát: hogyan lehet minél előbb megszervezni a tömbházfelügyelői hálózatot. Először is gépesíteni kellene a házak takarítását — de nincsenek megfelelő gépek. A háztartási padlókefélők, porszívók kis teljesítményűek, gyakran kell pihentetni őket, s még akkor is alkalmatlanok az udvar és utca szemétjének felszívására. Az importgépek rendkívül nehezek, még a legkisebbek súlya is harminc kiló. Az iparnak tehát lépcsőt is mosó, könnyű takarítógépeket kellene gyártania. Ezenkívül meg kell oldani valahogyan a szemétgyűjtést. A tömbházfelügyelőségekhez házitelefon- és csengőrendszert kell kiépíteni, s ez már nemcsak gyártási, hanem szerelőkapacitási probléma is. A technikai átalakításokhoz szükséges, mintegy 240 millió forint az ingatlankezelő vállalatok rendelkezésére áll, tehát a tömbházfelügyelőségek megvalósítása nem pénzügyi kérdés. Amennyiben a gépek és a kapacitás gondja megoldódik, nem kell várni az ötödik ötéves tervidőszak végéig: a 600 új tömbházfelügyelőség működésbe léphet. Budapesten egyre több panasz, bejelentés érkezik a tanácsokhoz a főváros területén tartott haszonállatok ellen. Belterületen ez viszonylag ritka, mert a házirend még a baromfitartást is tiltja a lakásban, a peremkerületekben azonban mintegy 30 ezer család nevel baromfit, s évente mintegy 90 ezer sertést hizlalnak, továbbá lovat, tehenet tartanak. A panaszok oka rendszerint az, hogy a tulajdonosok nem tartják meg a közegészségügyi előírásokat, az istállók, ólak bűze rontja a környék levegőjét, zavarja a szomszédokat. A Fővárosi Tanács ezért a jelenlegi jogszabályokat hatályon kívül helyezi és újabb rendeletben szabályozza a fővárosi állattartást. .42