Budapest, 1969. (7. évfolyam)

5. szám május - Dr. Gerelyes Ede: Bogár Ignác emlékezete

egyelőre szóba sem jöhetett, az időközben kitört első világháború pedig nemcsak a fürdő teljes átépítését, de kisebb arányú fejlesztését is meggátolta. Végre 1923-ban készültek el a legsürgősebb átalakítási tervek. Ezek teljes volumene a leromlott koronaárfolyamon 16 milliárdot tettek volna ki. 1924 — 28 között mindazonáltal felépül a Hungária Forrás ivócsarnoka, átépítik a gőzfürdő török kupoláját, s feltárják az úgynevezett Árpád II, és a Gülbaba forrást. Jelentős esemény, hogy 1926-ban a Népjóléti Minisztérium, 1933-ban pedig a Belügyminisztérium is engedélyezi a Rudasnak a gyógyfürdő jelleget. Az 1926-ban jóváhagyott n milliárdos újjáépítési terv 60 szobával rendelkező, „modern igényeket kielégítő, de nem fényűző" szálló kialakítását irányozza elő. Viszont az 1932-ben feltárt Attila II. és Juventus források jelentős kén, illetőleg rádiumtartalmuknál fogva egyrészt az ivókúrák kibővítését, másrészt a Juventus rádiumos kádosztály létesítését teszik lehetővé. Ezért a főváros egy nagyobb arányú fejlesztés érdekében a kereskedelemügyi miniszter által biztosított kölcsön segélyével történő átalakításra ír ki tervpályázatot. A Hültl Dezső által kidolgozott igen szép díjnyertes tervek — elgondolásai között a Gellért és a Rudas gyógyparkkal történő összekapcsolása is szerepelt — csak az előirányzat jelentős túllépése mellett lettek volna megvalósíthatók. Éppen ezért 1936 májusában le is kerülnek a napirendről. Helyettük csak szerényebb bővítési terv valósulhat meg. Az Attila és Juventus források mégis új foglalást kapnak és 1937-ben megnyílt az átalakított fürdő is. Tizenkét kádat foglal magában a Juventus rádiumos osztály; orvosi rendelő és kezelő helyiségek nyílnak, s a Döbrentei téri front első emeletén 23 szobás modern gyógyszálló rész kezdi meg üzemét. A második világháború rettenetes terhei ellenére 1942-ben megindulnak a gőzfürdő halaszt-Bauer Jenő A Rudas fürdő félhold nélkül Részlet a török kupolaformákból hatatlan átépítési munkái. Különösen a kupolát tartó dongaboltozat megerősítése vált sürgőssé, s ekkor távolították el a múlt század nyolcvanas éveinek elején elhelyezett török félholdat is. Ami azóta a Rudassal történt, annak szinte magunk is tanúi voltunk. 1944. december 25-én a harci cselekmények súlyosbodása miatt a fürdőszálló beszünteti működését, óvóhely híján bennfekvő betegeit is sürgősen kitelepítik. 1945. január 16 — 18 között az épület bombatalálatoktól súlyosan megsérült, de már márciusban a fürdő dolgozói úgyszólván minden szerszám nélkül hozzáfognak fürdőjük újjáélesztéséhez, a romok eltakarításához. így a gőzfürdő, mely januárban még sebesült katonalovak tanyája volt, szeptemberben üzembe helyezheti török medencéjét. (Igaz, a 45—46-os telet csak vaskályhák beállításával sikerült átvészelni!) Közben elkészül a gázfűtés, a Juventus kádosztály és egy kis orvosi rendelő. 1947t megkezdődik a hídrobbantástól megrendült források járatainak kitisztítása, a vízhozam gyarapítása. Sajnos, a szállodai rész nem épült fel újra. 1963-ban a korszerűtlenné vált uszoda miatt kell a fürdő egy részét kivonni a forgalomból. Lassú újjáépítő munka után a teljes korszerűsítés 1966 utolsó harmadában jut döntő szakaszába: lezárják az egész fürdőt három hónapra (megnyitás január elsején), mivel a gőzfürdőrész, a török kupolacsarnok és az emeleti gyógyosztály és a rádiumos kádak teljes felújítását is el kell végezni. Az uszodának a múlt század kilencvenes éveiből származó tetőszerkezetét egészében kicserélik, a külső tetőn tágasabb napozó teraszok épülnek. Egy régi probléma, az uszodafalak „izzadása" is megoldódik: a külső fal és a belső burkolat közé szellőzőrés kerül, mely megakadályozza, hogy a csempeburkolat a páratelt levegő harmatpontjáig lehűljön, mivel benne előmelegített levegőt lehet cirkuláltatni. Az öltözőterek is bővülnek — szekrényes megoldásuk 300—300 férőhelyet biztosít Sok évszázados vízlerakódás a török medence vízcsurgóján a férfi és női oldalon egyaránt. Korszerű csőhálózatot és távfűtést is kap a fürdő. A kupolacsarnok, egy részében műemléki szempontok szem előtt tartásával lebontják az ősi falakról a márványburkolatot. A kupolatér javítási munkái során különös gondot okoz egy megroskadt, több részből álló régi mészkőoszlop kicserélése is. A kupola két szomszédos ívét mintegy hatvan darab, öszszesen 5—6 mázsányi gerendával kell aládúcolni,, amíg a nehéz oszlopot sikerül újjal pótolni. Űj szerű gyógyászati traktus is épül az első emeleten, az ínysugarfürdő. A termálvizet egy hat kezelőfülkéből és orvosi helyiségekből álló kis gyógyosztályon hasznosítják fogínybetegségek kezelésére. A fürdőt külföldről is felkereső betegek és érdeklődők egyik leghőbb vágya, hogy mielőbb az újra felépítendő szállodában kúrázhassanak a Rudas gyógyerejű vizével. Sajnos, egyelőre hiányolni kénytelenek a két világháború között kialakított intim hangulatú kis gyógyszállodát. További igény az ivópark rekonstrukciója. Az új Erzsébethíd megnyitása alkalmával az ivóforrások rangos kis ivócsarnokot kaptak ugyan a hídfeljáró támfalában, de körülötte nem született újjá a hajdan virágágyaktól, csobogó kutaktól tarkított parkterület. Vagyis az a legvonzóbb rész a fürdő körül, ahol az ivókúrázók egy-egy gyógytéri hangverseny meghallgatása közben végezhették el orvosilag is javallt gyógysétájukat. Az autóparkolóhely nem helyettesíti a parkot, s a kedves szabadtéri vízcsobogókat. Pedig a megoldás nagyon is kézenfekvő: akár a híd alatt átvezető alagúton túl is, a hídra felkanyarodó betonpályák természetes tetőzete alatt, egy üvegfalaktól védett gyógysétány kevés költséggel is kialakítható volna. Ez egycsapásra helyreállíthatná a „magyar Karlsbad"-nak nevezett gyógyforrás-együttes hajdani népszerűségét és megérdemelt hírnevét. .39