Budapest, 1969. (7. évfolyam)

5. szám május - Gerő László: Budai Művészeti Műhely

Istók, Stróbl, Kisfaludy-Stróbl, Horvai, Vedres, Holló és Zala szobrait találhatjuk meg, s a remekművek sorát legutóbb Kerényi Jenő gazdagította kifejező Csontváryszobrával. Mellette új Krúdy sírkő áll — Borsos Miklós nagyszerű munkája. Most folyamatosan kijavítják, átépítik a régi emlékműveket. s a Nemzeti Panteonban méltó emléket állítanak népünk nagyjainak. Itt nyugszanak a magyar munkásmozgalom kimagasló alakjainak hamvai is. A még nyitott temetők nagy része annyira zsúfolt, hogy közülük több néhány éven belül szintén megtelik. Az óbudai temetőben például már csak körülbelül két évig temethetnek. Három évi szünet után azonban — a sírhelyek megváltási idejének lejártával — jelentős területek szabadulnak fel, s ismét megnyithatják majd ezt a régi temetőt is. Farkasréten a jelenleg rendelkezésre álló terület legfeljebb még 6—7 évig elegendő. Az idén egyébként bővítették a pesterzsébeti, a pestlőrinci, a rákospalotai és a megyeri temetőket. — Nincs lehetőség a városon kívül új temetők nyitására? — kérdeztük Szendei Antaltól, a Fővárosi Tanács közmű igazgatóságának munkatársától. — NYITOTT TEMETŐINK körülbelül 1300 hold területet foglalnak el. Közülük legnagyobb a 600 holdas Rákoskeresztúri, az egyetlen olyan temető, amely még a városon kívül helyezkedik el. A városfejlesztés Keresztúrral a következő évtizedekre is mint Budapest központi temetőjével számol, annál is inkább, mert itt jelentős, mintegy 400 holdas tartalék területtel is rendelkezünk. Budának viszont feltétlenül szüksége lenne hasonló — legalább 200—300 holdnyi — központi temetőre, de e célra egyszerűen nem lehet már megfelelő helyet találni. Az eddigi javaslatok szerint Budakeszi környékén, Makkosmárián, vagy Törökbálint határában lehetne ezt a nagy budai temetőt kialakítani, de a tervezett területek egyrészt kívül esnek a főváros határán, másrészt pedig a rendkívül nagy, mintegy 120 milliós beruházáson kívül még a rendszeres közlekedést is meg kellene oldani. Felmerült egy másik lehetőség is, a már bezárt nagytétényi temetőt akarták ismét megnyitni, s a jelenlegi 2,5 hold területét 22 holdra bővíteni. E területen a délbudai körzet temetési gondjait legalább 30 évre megoldhatták volna. — A XXII. kerületi tanács, sajnos, leszavazta ezt a javaslatot — mondja a temetkezési vállalat igazgatója. — Az a véleményem, hogy helyes lenne ezt a döntést ismét felülvizsgálni, hiszen köztudomású, hogy ennek az egész körzetnek nincs temetője, s a hozzátartozóknak rendkívül messze, a távoli Rákoskeresztúrra kell járniuk. Európa, de nyugodtan mondhatjuk, a világ minden nagyvárosa ugyanilyen nehézségekkel küzd. Varsó, Moszkva, Prága vagy Bukarest egyaránt kinőtte régi temetőit. A közelmúltban az Európai Temetési Unió meghívására magyar szakértők jártak Ausztriában, Nyugat-Németországban és Svájcban, ahol szintén hasonló tapasztalatokat szereztek. — Kétségtelen, hogy a temetés Svájcban a legkorszerűbb — mondja Kreil Vilmos —, bár igaz, hogy a legköltségesebb is. Minden kanton minden állampolgárának ingyenes temetés jár. A sírhelyet azonban meg kell fizetni, s tekintettel a nagy területhiányra, a sírhely ára rendkívül magas. Ezzel egyidőben 10 évre előre ki kell fizetni a sír gondozási díját is. Valószínűleg ez az oka, hogy Zürichben, Bernben és Svájc többi nagyvárosában a halottak 70—80 százalékát hamvasztják. — A svájci temetők olyanok, mint a szépen gondozott parkok. Nagyon meglepett a temetési szertartások korszerűsége is. A ravatal mindenütt vüágos, teljesen eltűnt a fekete szín. Mégis ünnepélyesebb, mint nálunk. A sírnál a ceremónia nagyon rövid ideig, talán néhány percig tart. MÁS NAGYVÁROSOKBAN: Münchenben, Nyugat-Berlinben, Prágában és Londonban egyaránt csökkentette a temetéssel járó problémák nagy részét a hamvasztás széles körű bevezetése. Nálunk még mindig jórészt a hagyományos temetéshez ragaszkodnak, pedig az élet újabban már a leginkább klerikális városokban is kikényszeríti e korszerűbb temetés bevezetését. Néhány éve Spanyolországban és Olaszországban is megindult a hamvasztás. — Nálunk is a hamvasztás elterjedésével várható a problémák megoldásának jó része — mondja Szendei Antal. — Nem véletlen, hogy már 1932-ben javaslatot tett a főváros a budapesti krematórium építésére, de az egyház közbelépésére ezt elvetették. A katolikus egyház ugyanis megtiltotta a hamvasztást. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy a debreceni krematórium — annak ellenére, hogy a városban a katolikus lakosság csak kis hányadot képviselt — évekig nem működött. Most újabban az egyház is hozzájárult a hamvasztáshoz, a legutóbbi vatikáni zsinat feloldotta a tilalmat. SOKAN PANASZKODNAK, hogy hosszú időt vesz igénybe a hamvasztással kapcsolatos eljárás. — A panaszok korábban, amíg csak a debreceni krematórium működött, valóban jogosak voltak — mondja a temetési vállalat igazgatója. — Az idén azonban már átadták rendeltetésének a budapesti hamvasztót is, így a korábbi 6—7 hetes várakozási időt egy hétre csökkentettük. Az 1968. évi körülbelül 21 000 temetésből már 7000 hamvasztásos volt, s közülük több mint ezer urnát egyházi szertartással helyeztek örök nyugalomra. A hamvasztás szélesebb körű bevezetése felveti az urnatemetők sürgős rendezésének kérdését is. Jelenleg ugyanis csak kevés urnatemető áll rendelkezésre, s azok is általában zsúfoltak, gondozatlanok. Farkasréten például a magas kolumbáriumban létrán kell felmászni a hozzátartozóknak, ha virágot akarnak elhelyezni a magasra épített urnafülkékre. — Új, korszerű kolumbáriumokat tervezünk — mondja Kreil Vilmos. — A külföldi példákhoz hasonlóan, legfeljebb három urnát helyezünk egymás fölé. Idén a Rákoskeresztúri temetőben kialakítjuk az első urnatemetőt is, körülbelül hasonló formában, ahogy azt Svájcban láttuk. Gyakran panaszkodnak a hozzátartozók, hogy nagyon drága a temetés. Mi a véleménye erről az igazgatónak ? — Sajnos, valóban sok kiadással jár, de nem elsősorban a temetés költségei magasak, hanem az egyéb szükséges kiadások, a gyászruha, koszorú, virág stb. kerül sokba. Maga a temetés lényegesen olcsóbb, mint ahogy a közhiedelem tartja. NOS, NÉZZÜNK UTÁNA. A temetési irodán megtudjuk, hogy hivatalos, szabott árak vannak. Az elsőosztályú temetés 1450 Ft, a másodosztályú 1100, a harmadosztályú pedig 700 forintba kerül. — Nem a temetés drága, hanem a sírhely — mondja az irodavezető. — Farkasréten például egy elsőosztályú sírhely körülbelül 2000 forint, sőt, a kettős sírhely ára 5900 forint. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy Rákoskeresztúron a harmadosztályú sírhely mindössze 80 forint. Ha figyelembe vesszük, hogy az SZTK 800 forint temetési segélyt ad a hozzátartozóknak, másrészt pedig a vállalatok és a szakszervezet külön segélyt is folyósítanak, nyugodtan állíthatjuk, hogy e szomorú aktus anyagi terhei a kiskeresetű családok számára is elviselhetők. A tisztviselő szavait igazolták a felvételi irodában megfordult ügyfelek is. — Legtöbben elsőosztályú temetést rendelnek — folytatja az irodavezető —, a harmadosztályúak száma a legalacsonyabb. Gyakori a luxustemetés. Ma is volt például egy 12 000 forintos megrendelésünk. Ügyfelünk kandelábert és szőnyeget kért még a sír mellé is. És amikor a kalkulációt megmutattuk, még meg is kérdezte: ennél drágábbat nem tudnánk rendezni ? A hamvasztás széles körű bevezetése tovább csökkenti a temetési költségeket; a kolumbáriumi elhelyezéssel együtt 700 forintba kerül. Az ügyfelek nagy része azért panaszkodik, hogy a legtöbb temetőben nincs már első- és másodosztályú sírhely. Az új parcellák viszont nagyon távol esnek, s például a Rákoskeresztúri temetőben a látogatóknak — odavisszamenet — 4-5 kilométert is kell gyalogolniuk. — Nem keresnek valami megoldást erre vonatkozóan ? — kérdeztük az igazgatót. — Az a tervünk, hogy a nagyobb temetőkben, elsősorban a Rákoskeresztúriban, már idén rendszeres mikróbuszjáratokat indítunk. Most tárgyalunk erről a közlekedési vállalattal, s amennyiben nem sikerül megegyeznünk, akkor magunk szerezzük be és üzemeltetjük majd a buszokat. Ezzel egyidőben az összes temetőből ki fogjuk tütani a gépkocsikat. A temetéssel kapcsolatos ügyintézést is lényegesen egyszerűsítettük. A hozzátartozónak csak a halotti jelentést kell bemutatnia, az összes egyéb teendőt — beleértve az SZTK-segély intézését is — irodáink végzik. A többi között beszerzik a halotti anyakönyvi kivonatot, megrendelik a koszorúkat, a virágot, sőt a gyászjelentést is. Szeretnénk minél előbb megvalósítani a külföldi nagyvárosokban bevált módszereket, amelyek nyüvánvalóan Budapesten is hozzájárulnak sok meglevő és még több távlati városrendezési probléma megoldásához. Nagy Lajos 33