Budapest, 1969. (7. évfolyam)

5. szám május - Gerő László: Budai Művészeti Műhely

Fejfák és keresztek Temetkezési gondok AZ ELHUNYTNAK MEG KELL ADNI A VÉGTISZTELETET. Évezredes íratlan erkölcsi szabály ez, amelyhez az ősi primitív népek éppen úgy ragaszkodtak, mint a mai modern ember. A temetés, az élők búcsúzása az elhunyttól, az ember legrégibb szertartása. Formájában azonban a legkevesebbet változott. Pedig az utóbbi évtizedekben végbemenő rendkívüli méretű urbanizáció és a demográfiai robbanások a temetők fenntartását és bővítését illetően világszerte mind nehezebb helyzet elé állítják a városok vezetőit. Hasonlóképpen van ez Budapesten is. Annak idején a temetők helyét jóval a városon kívül jelölték ki, de a lakónegyedek rohamos terjeszkedése szinte mindenütt utolérte és bekerítette a sírparcellákat. Ez alol Budapest sem kivétel, sőt egyike azoknak a nagy európai fővárosoknak, ahol a temetés talán a legtöbb gondot okozza. Budapesten 30 temetőt tartanak nyilván, de ezek közül 17-et már be kellett zárni. Fővárosunk temetőiben egyébként két és fél millióan nyugszanak. — BUDAPESTNEK JELENLEG 13 nyitott temetője van — mondja Kreü Vilmos, a Fővárosi Temetkezési Vállalat igazgatója —, s bizony gyakran egészen távoli kerületek halottjait is kénytelenek vagyunk a rákoskeresztúri temetőbe helyezni örök nyugalomra. A statisztikai adatok szerint évente 20—22 ooo-en halnak meg Budapesten, s ezeknek körülbelül a felét az új köztemetőben hantolják el. A bezárt temetőket 1977 után fokozatosan felszámolják, s helyükön a város terjeszkedik tovább. Egyedül a Kerepesi marad meg, amelyet Nemzeti Panteonná alakítunk. A Kerepesi temetőben még több mint 30 000 sírt tartanak nyilván, s az itt nyugvók hamvait körülbelül tíz év múlva fokozatosan más temetőkbe szállítják. Csak a nemzet nagyjai maradnak itt. Az előzetes számítások szerint körülbelül 2500—3000 síremlék marad majd az egyébként gyönyörű parkká átalakuló temetőben. A tervek szerint fokozatosan más temetőkből is ideszállítják majd nagy halottaink hamvait. A 120 éves, 70 hektár területen fekvő Kerepesi temető tehát hatalmas, szabadtéri múzeum lesz. Az első nagyobb síremléket a hősi halált halt Batthyány Lajosnak állították. Schickedans Albert egész vagyont áldozott az építkezésre. Deák Ferenc görögös mauzóleuma Gerster Kálmán műve, a fehér márvány Deák-szobrot Stróbl Alajos készítette. Nagy szobrászunk működött közre a Kossuth-mauzóleum tervezésében is. A KEREPESI TEMETŐBEN nyugszik Martinovics Ignác és több kivégzett jakobinus, a szabadságharc magyar és lengyel hősei, továbbá Vörösmarty, Jókai, Blaha Lujza és Ady Endre. A síremlékek között Fadrusz, Károlyi Mihály mauzóleuma. (Siklós Péter felvétele) 32