Budapest, 1969. (7. évfolyam)

5. szám május - Gerő László: Budai Művészeti Műhely

«3H Madártávlati kép. A szerző rajzai ről, azért tesszük, mert ma nem látjuk annyira lehetetlennek gazdasági megvalósulását. Hogy mit jelent a mecénás szerepe egyegy művészcsoportnak, mutatják a Wiener Werkstätte, vagy a dessaui Bauhaus sikerei, amelyek viszont jelentékeny fejlődést hoztak városuknak, országuknak, de az egyetemes emberiségnek is. Miért ne vállalhatná minálunk a fővárosi tanács ezt a szerepet, felépítvén a központi házat, amelyben a műhely adminisztrációja találhatna helyet, főként pedig a művészek találkozó-helye, klubja lehetne ? Változó kiállítási termekkel és a földszinti udvarra nyílóan üzletekkel a tárgyak eladására; a klubhoz tartozó vendéglővel, 5—6 vendégszobával a külföldi művészek fogadására, akik ebben a környezetben találkozhatnának a mieinkkel. Régtől meggyőződésem, hogy a művészre visszahatnak művésztársainak alkotásai, véleménye, bel- és külföldieké egyformán, de ezeken túl a közönségé is, mely itt, a budai várban, az általános érdeklődés közepette — talán túlságosan is erős atmoszférában — felfokozottan jelentkezne. Ez pedig nem lehet közömbös az alkotásokra sem. A központ helyéül kiválóan alkalmas lenne az az üres telek, mely a Nagyboldogasszony (ún. Mátyás) templom mellett régóta beépítetlenül áll, és a vári zárt történelmi együttes egyik foghíja, még ha e foghíj évtizedes fennállása miatt lassan már megszokottá vált is. Ma ideiglenes árusítóbódékat helyeztek a telek határára, a számtalan vári látogató kiszolgálására. E tekintélyes méretű telken megfelelő nagyságú épületet lehet felépíteni, a szomszédos épületmagasságokhoz alkalmazkodó magassággal és tetőkkel, egy kapuval a Tárnok utcából, egy másikkal a templom szép gótikus déli kapujával, az ún. Mária-kapuval szemben. A kapukon az épület árkádos udvarára jutunk, melynek közepén néhány fa árnyékában kis vízmedence van, az árkádok alól pedig körös-körül üzletek nyílnak, és itt és az emeleten kiállítások láthatók, a vári műhely munkáiból, ahol azokat a látogatók mindjárt meg is vásárolhatják. Az emelet dunai részén a klub és a vendégszobák, a földszinten az udvarral kapcsolatban levő nagy nyílt árkádos és teraszos étterem működik, egy terasszal a Duna felé. Az épület a Tárnok utca felé földszint és egy emelet magasságú, a Duna felé még egy alsó emelete lehet a raktárak, gondnoki lakás stb. részére. Az építkezés során megvalósulhatna a Szentháromság tér régtől vajúdó rendezése, a nemrégen helyreállított barokk szoborcsoportozat új lábazatot kaphatna, lépcsős átmenettel a térszint felé, ami mindjárt a kirándulóknak is pihenőül szolgálhatna. Mód lenne a főváros által kidolgoztatott igényesebb térburkolat kiképzésére is. Egyben ebből az alkalomból rendezni lehetne a Mátyás templomnak a Szent István szobor szintje felé, a déli oldalt végig kísérő csúnya, nyílt árkát is. Nem kell ehhez más, mint a szobor szintjét tovább vinni a Mária-kapuig, és itt egy széles, nyílt lépcsővel juthatnánk fel a Szentháromság tér szintjére. E lépcsős térelválasztást még szobrok is hangsúlyozhatnák. Az előbb leírt árkádos udvar elevenségét fokozhatná, hogy ide a Halászbástyába felvezető jezsuita lépcsőt a Szent István szobortól az új épületben tovább lehetne fedetten vezetni, az árkádos udvarig. E sok látványváltás a kis helyen valóban számos élményhez juttatná a látogatót, aki az épület udvarán, az udvarnak a Duna felé nyüt árkádsora alatt és az itt kialakított teraszon, valamint alatta, a várfal és az épület közötti alsó teraszon bőséges helyet kaphat arra, hogy magát kissé kipihenje, miközben a kilátást is élvezi. A művészeti műhely e központja mellett a budavári kis udvarok földszintjein és megfelelő más alkalmas helyein lehetne gondolni azoknak a műhelyeknek berendezésére, amelyekben a mesterek dolgoznak. Ötvös, grafikus, gobelinszövő, szőnyegszövő, textilfestő, nyomott-textiles, kerámikus, üveges, kovács, bőrdíszműves, divattervező, nyomdász, könyvkötő, restaurátor, stb. műhelyekre gondolunk, melyek a kis udvarok napszegénysége miatt lakások céljára úgysem ideálisak. Műhelyeknek azonban még mindig alkalmasak, és az itt dolgozó művészek munkájukkal nagyban hozzájárulnának a történeti együttes város-nevezetességéhez. A magas művészeti igény feltételeit biztosító új kezdeményezés pedig olyan többlet-sikert eredményezhetne, ami nagyobb és gazdagabb országokkal szemben is előnyt szerezhetne számunkra — példa erre a sport. Ezért gondoltunk arra, hogy a javasolt Budai Művészeti Műhely lehetne a budavári együttes helyreállításának méltó befejezése. 31