Budapest, 1969. (7. évfolyam)

4. szám április - dr. Palotás Zoltán: A főváros ingázása

Dr. Palotás Zoltán A f ő vá ros Budapest munkaerejének helyzete — azon belül is a vidékről bejáróké — annyi problémával terhes, hogy nem kerülhet le a napirendről. Noha már sok szó esett egyes idevágó részkérdésekről, mégsem látszik érdektelennek, hogy új szempontokból, új információk tükrében, új összefüggéseket világítsunk meg: egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy országos jelentőségű problémakomplexumról — kapcsolódó kérdések egész soráról — van szó, amellyel, fontosságához mérten, még mindig nem foglalkozunk eleget és talán nem is eléggé alaposan. Milyen új összefüggéseket lehetne itt még vizsgálni ? Úgy gondolom, többek között a probléma nemzetközi aspektusát lenne érdemes megvilágítani,— más szóval,kísérletet kellene tenni az idevonatkozó hazai adatoknak a külföldiekkel való összevetésére; tudomásom szerint erre eddig még nem került sor. Az összehasonlító elemzések általában sok mindenre hasznosak: alapvető fogalmak értelmezésétől kezdve, a jelenségek fejlődésének megfigyelési módjain keresztül egészen a nemzetgazdasági-társadalmi összefüggések bemutatásáig, sok gondolatot keltenek, számos ötletet adnak. Minden összehasonlítás első logikai feltétele, hogy az összehasonlítandó jelenségek egyneműek legyenek, tehát hogy közös nevezőre hozzuk a fogalmakat, a fogalmakkal kifejezett értékeket. Mindez a külfölddel való összevetéseknél sokszor nehézségekkel jár. Másik feltétele a helyes összehasonlításnak, hogy ne csak a puszta számadatokat vessük össze, hanem tekintsünk mögéjük is: vizsgáljuk eredetüket, fejlődésüket, kapcsolataikat, törvényszerűségeiket is. Ki az ingázó? Mindenekelőtt meg kell határoznunk, kit tekintünk ingázónak? Korántsem „akadémikus vita", vagy éppen szórágás akar ez lenni, hanem a figyelem felhívása arra vonatkozóan, hogy az egyes országokban különféleképpen értelmezik az ingázó fogalmát, más-más módszerekkel mutatják ki volumeneiket, következésképpen a nyers statisztikai mennyiségek sokszor nem összehasonlíthatók. Ezt szem előtt tartva, alkalmazkodnunk kell a külföldön használt terminológiához, amely szerint általában a naponként bejáró — más közigazgatási egységben lakó — dolgozókat és tanulókat tekintik ingázóknak. A mi statisztikánk ettől eltérő meghatározást alkalmaz: az „ingázó" elnevezést kerüli, ill. a „be- és eljáró" kifejezést használja, ezen belül azonban nem különbözteti meg a naponta és a ritkább időközökben (hétvégén) ingázók kategóriáit és nem veszi számba a tanulókat. Ezért tulajdonképpen a nemzetközi értelemben vett „ingázók" hazai száma és megoszlása pontosan nem ismert, nem utolsó sorban azért, mert — megítélésem szerint — elmulasztottuk az ingázó fogalmának tisztázását. Ez az egyik alapvető nehézség. A másik nehézség az egyes országok ingázó-statisztikájában alapul vett igazgatási egységek (község ill. város, járás) különbözőségében rejlik. Az ingázó fogalmi kritériuma — amint említettük — az, hogy más igazgatási egységben dolgozik (tanul), mint ahol lakik. Ha ezeknek a területegységeknek kiterjedése erősen különbözik, ez formálisan más-más ingázószámot fog eredményezni. Pl. a csehszlovák népességstatisztika csak a járásközi ingázást mutatja ki; ez 1961. közepén 875 ezer fő volt (naponta), ugyanakkor a községek közötti ingázás kb. 2,3 millió fő, tehát két és félszer annyi. (A csehszlovákiai járások ill. községek átlagos kiterjedése sokkal kisebb a magyarországiakénál. Igaz, hogy a nagyvárosok ingázó-számának megállapításánál ez az igazgatási területbeli eltérés kevéssé jut szerephez, inkább az ország összes ingázóinak számát befolyásolja.) A harmadik nehézség az adatfelvételek különböző időpontja. A legtöbb külföldi ingázási statisztika az 1961. év különböző időpontjaiban megtartott népszámlálásokkal kapcsolatos, szemben a mi i960, január i-i adatainkkal. Ez egyben arra is utal, hogy valamennyi itt vizsgált adat ma már erősen elavult, főleg azoké az államoké, ahol — mint nálunk is — a fejlődés dinamikája hstilmas. Vizsgálódásunk tehát már csaknem történelmi jellegű. Láthatjuk, hogy csupán a felsorolt nehézségek (mások is akadnak!) 26 ingázása mennyire megnehezítik az összehasonlítást. Még korrekciókkal is, sokszor csak közelítő értékeket kapunk, de még ezek is sokkal reálisabbak és használhatóbbak, mint az eredeti, nyers, össze nem hasonlított, tehát mechanikusan felhasznált statisztikai adatok. Az összehasonlítás — és annak nyomán a helyesbített értékek — a nagyságrendeket, a tendenciákat világosan mutatják. Tulajdonképpen ez az egész elemzés célja. A naponta ingázók és az összes bejárók A vizsgák külföldi nagyvárosok adatait kétfelé választottam: az 1. táblázat a naponta bejárók számát és arányát (a helyben dolgozók %-ában) tünteti fel, azonkívül a város lakosságának számát is; a 2. táblázat valamennyi bejárót (tehát a hétvégén hazautazókat is). Mindkét táblázatból hiányoznak a tanulók. EURÓPAI NAGYVAROSOK NAPONTA BEJÁRÓ DOLGOZÓI 1. táblázat Ingázók Népesség Ingázók Ország száma (1000) aránya Város 1961 körül száma (1000) /o aránya 1950 körül (1000) 1961 év körül Ausztria 51 7.2 Wien 1627 54 6,2 Belgium 137 24,0 Brüsszel 1438 173 6,2 Belgium Antwerpen 873 99 Csehszlovákia Prága IOO5 74 Csehszlovákia Brno 314 5° Csehszlovákia Pozsony 242 47 Csehszlovákia Mor. Ostrava 234 94 Francia Párizs 2753 719 26,1 Hollandia 28 8,7 Amszterdam 866 48 12,9 Hollandia 23 Rotterdam 730 45 14,9 Hollandia Hága 605 29 12,2 Lengyel Varsó 1252 118 18,9 Lengyel Krakkó 490 35 15,1 Lengyel Katowice 275 37 15,1 Magyar Budapest 1844 130 10,9 Nagybrit. 824 46,2 London (Registr.*) 3200 238 10,9 NSZK 50 6,3 Hamburg 1832 96 9,8 NSZK 44 9,3 München 1083 97 14,6 NSZK 42 13,9 Köln 809 78 17,7 NSZK 18 7,0 Essen 727 38 n,9 NSZK 30 11,8 Düsseldorf 703 69 16,9 NSZK 71 21,8 Frankfurt a/M 683 134 28,0 NSZK 62 20,3 Stuttgart 638 110 24,7 NSZK 50 19,7 Hannover 573 90 25,3 NSZK 37 16,7 Nürnberg 454 75 25,0 Norvégia Oslo (Nagy-) 709 42 18,0 Olasz Milano 1599 266 Svájc 27 13,5 Zürich 440 51 21,9 Svájc 16 t7,7 Basel 207 26 24,4 Svájc 14 19,0 Bern 163 22 27,2 * Hozzá: „Outer ring" (külső övezet): 4982 ezer fő, együtt „Greather London" 8,182 ezer lakos. EURÓPAI NAGYVAROSOK ÖSSZES BEJÁRÓ DOLGOZÓI (1961 körül) 2. táblázat Ország Város Népesség 1000 fő összes bejáró dolgozók (1000) %-arány Ebből naponta bejáró (1000) Ausztria Wien 1627 80 9,2 54 Belgium Brüsszel 1438 189 11,7 173 Belgium Antwerpen 873 IO4 99 Magyar Budapest i960 1805 139 ii,7 130* Magyar Budapest 1961 1844 l60* 13,3 136* Magyar Budapest 1966 I95I 253 20,3 155* Magyar Miskolc i960 143 24 22,6 19* Magyar Győr i960 71 20 34,8 19* * számított ill. becsült értékek