Budapest, 1967. (5. évfolyam)

5. szám május - Hevesi Endre: „Tárlatvezetés” egy leendőmúzeumban

A déli várfal a kaputoronnyal, és a gótikus nagyterem homlokzata ( Harsányi József felvételei) Hevesi Endre „Tárlatvezetés" egy leendő múzeumban A budai Várpalota, Budapest városképének ez a jellegzetes épülete, újjászületése után a magyar kultúra fellegvára lesz: a Nemzeti Könyvtár, a Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum talál benne korszerű otthonra. A déli szárny építkezését fejezik be először, ahová az idén már be is költözik a Budapesti Történeti Múzeum. Állandó kiállítás keretében fogja itt bemutatni Budapest várostörténetét, s a látogatók egyúttal megtekinthetik a középkori királyi palotának az utóbbi években feltárt részeit is. A kereken nyolcvan esztendős Budapesti Történeti Múzeum életében ezzel új fejezet kezdődik. Hatalmas és nagy értékű anyaga eddig csak részben, s az is több helyen volt látható. Az Aquincumi Múzeum a város római kori emlékeit őrizte; az új- és a legújabbkori osztály az óbudai Kiscelli Múzeumban talált otthonra; a középkor és a törökkor emlékeit a Szentháromság utcai Vármúzeumban helyezték el. A költözködés után a Vármúzeum középkori anyaga és a Kiscelli Múzeum várostörténeti része — beleértve a céhek életét őrző gyűjteményt — a Várpalotában kap végleges otthont, míg a földből előkerült kőanyagot az épület körül létesítendő romkertben helyezik el. Elkészült a forgatókönyv A Várpalotában újonnan megnyíló gyűjteménytől függetlenül továbbra is a régi helyén marad az Aquincumi Múzeum; azonban azt is felújítják, és romterületét konzerválják. Továbbra is látogathatja a közönség a Kiscelli Múzeumot, amely a főváros gyáriparának születését és fejlődését mutatja be. A volt budai Városháza Szentháromság utcai épületében a Kiscelli Múzeum képző- és iparművészeti anyagát és az építészeti gyűjteményt helyezik el. Egy háztartás költözése is nagy munka — elképzelhető tehát, mekkora feladatokat ró a múzeum munkatársaira annak a 30—40 ezer tárgynak a kiválogatása és elszállítása a Várpalotába, amelyekből a látogatók, megfelelő csoportosítás után, átfogó képet kaphatnak Budapest sok ezer éves történetéről, az itt élt népek kultúrájáról, a Duna völgye központjának fejlődéséről. Az új várostörténeti kiállítás tématerve és forgatókönyve már elkészült. A kiállítás a palota déli szárnyának pinceterét, a romterületet, az épület földszintjét, és az első emeletet tölti be. Tarjányi Sándor főigazgatóval folytatott beszélgetésünk alapján felvázoljuk, mit is lát majd a látogató a várostörténeti kiállításon. A Remete-barlang leletei igazolják... A pincetérben megismerkedhetünk Buda várának középkori életével. A földszinten és az emeleten pedig, ha végignézzük az összefoglaló várostörténeti kiállítás tablóit, képet kapunk arról, hogy milyen hosszú utat tett meg ez a város, amíg az lett belőle, ami ma: modern, hatalmas metropolis. Megismerjük a főváros földtani és vízrajzi adottságait, éghajlatát. Ezekből megértjük, hogy mi tette nemcsak lehetővé, hanem szükségszerűvé is, hogy Budapest helyén már évezredekkel ezelőtt is lakott hely, erődítmény, a kereskedelem és a kultúra központja alakuljon ki. Budapest környéke már a neandervölgyi ember idejében lakott volt. Ezt igazolják a kiállítás legrégibb tárgyai, az Érd-ilkamajori lelet pattintott kőszerszámai, tűzhelye, és a táplálkozásul szolgáló ősállatok csontmaradványai. A Remete-barlang gazdag leletei azt bizonyítják, hogy i. e. 8000-től a római hódításig folyamatos volt az emberi élet a budai hegyek között. A bronzkorról vallanak a Békásmegyer földje mélyéből előkerült tárgyak. A vaskor Hallstatt-kultúrájának gazdag leleteivel is megismerkedhetünk. Sok tárgyat őriz a múzeum az i. e. II. századból: ezek a kelta-eraviszkusz lakosság fejlett kultúrájának emlékei. Ezeket a népeket igázták le a Dunáig előretörő rómaiak, akik távoli határaik védelmében három és fél évszázadon át itt éltek, építettek, alkottak, a Duna két párján. Együtt láthatjuk az aquincumi polgár- és katonaváros, a pesti Castrum, az albertfalvi katonai tábor, a nagytétényi, a kamaraerdői és a táborhegyi ásatások legértékesebb leleteit. A római anyagot szemlélve azt is megértjük majd, hogy milyen fejlődésen ment át a hatalmas birodalom e legkeletibb végvára, amíg Pannónia Inferior központja, helytartói székhely, erődítményekkel védett, közművekkel, kövezett utakkal, jelentős kéziiparral, díszes lakóházakkal, nagy kulturális élettel büszkélkedő város lett. Követhetjük a rómaiak itteni életét a hegyekben szétszórtan épült villákban, a különféle erődítményekben, s tanúi lehetünk hanyatlásuknak, amikor Aquincumot elsöpörték a népvándorlás viharai. Honfoglalás — államalapítás Az V. századból származó muzeális tárgyak már a hunokról, a germán törzsekről, KMtM