Budapest, 1967. (5. évfolyam)

5. szám május - Hevesi Endre: „Tárlatvezetés” egy leendőmúzeumban

Leány fej. Gyámkő Zsigmond palotájából, az 1400-as évekből az avarokról és a szlávokról regélnek. Majd eljutunk a honfoglalás legrégibb emlékeihez. Megtudjuk, hogy a honfoglaló magyarok felhasználták a még álló római erődöket. Megismerkedünk az államalapítás első időszakával. Az ősmagyarok felismerték Budapest területének kedvező földrajzi adottságait, a dunai révátkelőhelyeket, a vízi szállítás elő-Heraklész. Római kori bronzszobrocska a Szépvölgyi úti téglagyár területéről A Budapesti Történeti Múzeum egyik érdekes dokumentuma: Martinovics Ignác kivégzése a Vérmezőn. A háttérben a Buda vári helyőrségi templom látható, ami megadja az ábrázolás helyrajzi hitelét. A kép alatti szövegből kitűnik, hogy a naiv rajz készítője Martinovicsot és társait „Landesverbrecher"-nek — hazaárulóknak — nevezte. A karddal átszúrt törzsfán a halálfejjel jelöltek börtönben haltak meg, a vonással jelölteket felmentették, a körrel jelölteket bizonytalan időre börtönbe vetették és a számmal jelölteket a számoknak megfelelő évre ítélték nyeit és azt, hogy az utak ezen a ponton kereszteződnek. Pest nevét már egy ioói-ből származó oklevél említi. Korán indult meg a városi élet Óbudán és Kelenföldön, amelynek régen Kispest volt a neve. Fennmaradtak emlékek az első nagy piacról, az óbudairól, az itt épült királyi szállásról. E korból származnak a belvárosi templom románkori részének maradványai is. A mai Vár a tatárjárás után népesült be. Első lakóit IV. Béla telepítette a „pesti újhegyre", ahogyan akkor a várhegyet nevezték. Ettől kezdve már otthonosabban járjuk a kiállítást. Szemünk előtt alakul ki a budai vár, a templomok karcsú gótikája. Erről a korról már a Vízivárosban, a Margitszigeten lelt emlékek is beszélnek. Budán, a várhegyen épült fel azután a királyi palota is. Agyagedényeket látunk e korból és üvegtöredékeket, egy címerdíszes pohár és egy palack töredékeit — ezek az üvegtárgyak Szíriából kerültek Budára. Fémöntó minta és öntőtégely tanúskodnak arról, hogy a király kézművesei ezt a mesterséget is űzték. A sárkányfejes kályhacsempe töredék Nagy Lajos korabeli, egy aranyozott ónkanna Itáliából került Nagy Lajos birtokába. A XV. században Zsigmond új, nagyobb és szebb palotát építtetett Budán. Címerével díszített kályhacsempék, üvegserlegek és bronzgyertyatartók töredékei, címerekkel faragott ablak, freskómaradványok, szobrok, sírkövek bizonyítják, hogy a budai palotáról fennmaradt leírások nem túlozzák el szépségét, gazdagságát. Mátyás udvarának emlékei Az 1470-es évekből már metszet őrzi Buda akkori képét. Mátyás udvarából sok lelet maradt ránk: kövekbe faragott emlékek, aranyozott tetőcserepek, ónmázas padlótéglák, Lovagalakos kályhacsempe a XV. század közepéről kályhacsempék, amelyek lovagló emberpárt, zenészt, táncosokat ábrázolnak; köztük olyanok is vannak, amelyeken Mátyást trónján ülve látjuk. Meggyőznek arról, hogy az „igazságos" palotája mindenben megfelelt európai hírnevének: címeres majolika tálak, aranyozott, festett üvegpohár, Beatrix címeres serlege, cserép edények, épületrészek tanúskodnak erről. A középkori ipar gazdag anyagából megértjük, hogyan tehettek szert egyre nagyobb befolyásra a budai magyar kézművesek. Az 1505. esztendőben a budai iparosok már hatvanhárom féle mesterséget folytattak.