Budapest, 1967. (5. évfolyam)

2. szám február - Dr. Gábori Miklós: A legrégibb budai régiség

Még érdekesebb, hogy a leletek előkerülésének helyét pontosan meg lehet állapítani. Bölcs ember volt Miller: Buda térképén, könyvének egy másik metszetén megjelölte a helyet. „ZZ" — ezzel jelölte meg a térképet. „Szentháromság kápolna, melyet Cetto Jakab polgár és kereskedő az 1710. évben fogadalomból emelt. Ettől nem messze, 200 lépésnyire Dél felé, egy pogány családi temetkezés találtatott..." Segítséget ad a Buda város „aUodiuma", azaz majorja a királyi út mellett, és a téglaégető kemencék is. Ezek a későbbi Draschetéglagyár helyén voltak. Egyszóval: az értékes régiségek pontosan a mai Vasas sportpálya területén, a Pasaréti út 11—13. sz. telken kerültek elő. Vajon hOVá lettek a szép és értékes római kori tárgyak ? Melyik múzeumban, kincstárban lehetnek ? Néhány lappal odébb leveleket találunk Miller Ferdinánd 200 éves könyvében, amelyek beszámolnak a Budán talált „pogány családi kincs" érdekes utazásáról. A bécsi udvari kamara elnökétől, Grassalkovich gróftól származik az első levél. A budai városi tanácsnak szól. Ügyes, mai szóval „trükkös" levél. „Megbízhatóforrásból megtudtam — írja Grassalkovich —, hogy valamiféle örökmécsest, régi családi kincset találtak, amely véleményem szerint mint ritkaság, megörvendeztethetné a felséges császárt. . . Ha a tanács úgy méltóztatna határozni, hogy felajánlaná ezeket a dolgokat a fenségeknek, akkor bizony legalábbis hozzám, Pozsonyba el kellene azt juttatni, a szállítás költségeinek kiegyenlítése céljából..." Az udvari kamara elnöke nyilván maga akart kedveskedni Bécsben a budai leletekkel. A budai tanács természetesen „nem tudott nem készséges lenni, hogy a legalázatosabb lekötelezettséggel és hódolattal át ne nyújtsa ezen régiségeket kegyelmességednek, azzal, hogy minket a császár legmagasabb kegyeibe méltóztassék majd ajánlani" — hangzik a válaszlevél. De a következő megjegyzésben némi bosszúság rejlik :„ ... a rájuk pazarolt sok kegye után már nem is méltóak erre az újabb jóságra . .." A régiségeket mindenesetre ládába zárták, mellékelték az előbbi leltárt a rajzzal együtt, lepecsételték, és útnak indították. Egyelőre Pozsonyba. Január 9-én kelt a budaiak válasza és 20-án már Pozsonyból küldi levélbeni köszönetét Grassalkovich. Kitűnő adminisztráció: postakocsin az út oda-vissza, télen — nem lehetett panasz az ügyintézés lassúsága miatt! Legalábbis ebben az esetben nem. Az újabb levél még mellékletet is tartalmazott és Miller ezt is közölte könyvében. Grassalkovich köszönetét fejezi ki a budai tanácsnak, és biztosítja a budaiakat, hogy „a császári fenség gondol rájuk". A melléklet pedig már Bécsből érkezett Pozsonyba! Koch báró, a császári kamara titkára küldte. Gratulál az ügyes Grassalkovichnak, üdvözleteit küldi és arról értesíti, hogy régiségei nagyon megnyerték a fenségek tetszését — de egyelőre még nem döntötték el, hogy elfogadják-e. A budaiak erre már nem válaszoltak — de lehet, hogy gondoltak valamit... Az értékes leletek tehát, melyeket egy ideig Budán őriztek, tizenegy nap alatt Pozsonyba és onnét a bécsi udvarba jutottak, sőt, ezalatt a gratuláció is visszajutott Pozsonyba és Budára. Ebből is látszik, hogy a „lapilli" nem lehettek egyszerű kis kavicsok a Pasaréti útról... Ennyit tudunk a legrégibb budai régiségekről. És ki volt Miller Ferdinánd, aki ezt a könyvet írta ? Műve Buda történetéről szól, mégpedig a magyar eredetmondától, Attilától kezdve egészen Mária Teréziáig. Vékony könyv, s ha nagyok is a betűk, teljes hat oldalt szánt a Pasaréti úti régiségek ügyének. Műgyűjtő? Régész? Miller jogász volt. Budai ügyvéd; később ő lett a budai oldal jegyzője. Érdeklődése azonban kiterjedt a város műemlékeire, régiségeire és történetére. írt egy másik érdekes könyvet is. Ez Buda szobrairól és templomairól szól. Sajnos, kéziratban maradt. A műemlékek, műtárgyak iránti szeretetét, tudományos hajlamait, úgy látszik, fia is örökölte: Miller Jakab, aki később a Nemzeti Múzeum igazgatója lett. A budai régiségeket pedig elfogadták Bécsben. A tárgyak eltűntek. Talán valamelyik bécsi múzeumot díszítik, vagy szétszóródta^ a kereskedelemben ... Lehet, hogy tovább ajándékozták őket más császári fenségeknek. M ŰVÉ S Z ETI KÖNYVEK Broby—Johansen, R.: Ember és művészet

. 54,— Ft A drezdai képtár 1. XV-XVIII. század 180,- Ft A drezdai képtár 2. Modern képtár 205,— Ft Erpel, F.: A megfestett világ 170,— Ft Francia múzeumok 255,— Ft Jahn, J.: Michelangelo 160,- Ft Langer, A.: Gauguin 170,— Ft A Louvre képtára. XIX. század 270,— Ft Kaphatók az Egyetemi Könyvesboltban Budapest, V. Kossuth Lajos utca 18 39