Budapest, 1967. (5. évfolyam)

12. szám december - Békés István: Szegény ember gazdag városban III.

A főváros életébő A Fővárosi Autóbuszüzem megvizsgálta, hogy a buszvezetők közül kik, mikor és hol követnek el balesetet előidéző mulasztásokat. Megállapították, hogy az ittas vezetés ritka, a FAÜ autóbuszvezetői tartózkodnak a szolgálat előtti italfogyasztástól. A legtöbb karambolt nem a fiatal, kezdő gépkocsivezetők okozzak, akik nemrég kerültek a vállalathoz, s nem is a; idősebbek—, hanem akik két- ötéve vezetnek, korban a húsz-huszonöt év körüliek. A balesetek legtöbbször délután 14—16 óra között történnek, amikor a szolgálatba lépést követően hirtelen kerülnek a gépkocsivezetők a nagy forgalomba. Az összekoccanás legtöbbször azokban a szűk utcákban történik, ahol gyakran mindkét oldalon parkíroznak személy- és tehergépkocsik. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti nyelviskoláján idén ősszel 10 ezer hallgató iratkozott be nz alap-, közép- és felsőfokú tanfolyamokra. A nyelviskolán 16 féle nyelvet lehet elsajátítani. A központi iskolán kívül, optimális létszámmal 467 csoport indult gyárakban, üzemekben, intézményeknél. Ezekben a kihelyezett csoportokban 250 nyelvtanár tanít. A fővárosban megalakult a Termelőszövetkezetek Budapesti Szövetsége. A szövetség a résztvevő termelőszövetkezetek önkéntes érdekvédelmi társulása. A megalakult szövetség tagszövetkezeteinek gazdasági súlya a népgazdaság szempontiából is figyelemre méltó: évente csaknem 3000 vagon zöldséget, 170 vagon húst, 5 millió tojást, 21 ezer hektoliter tejet és körülbelül 40 millió forint értékű virágot értékesítenek. Az összes közös vagyon mintegy 400 millió forint. Az 1967. évi terv szerint a fővárosi betegellátás javítására újabb tíz orvosi körzetet alakítanak ki, az ápolónői hálózat pedig mintegy harminc jól képzett körzeti egészségügyi gondozónővel bővül. A fejlesztésből főleg a legzsúfoltabb városrészek részesednek. Ilyen például Zugló, ahol a kerület mintegy 130 ezer lakosát 45 körzeti orvos látja el, s mindegyikükre 2880 — a fővárosi átlagnál kétszázzal több — beteg gondozása jut. Munkájukat újabban — a főváros fejlesztési terve szerint — egy csoportvezető főorvos, két új körzeti orvos és öt körzeti ápolónő segíti. 1968. január 1-töl megszűnik a hőmérőgyártás a Laboratóriumi Felszerelések Gyárában. Ezzel egy harminc éve megindult, s azóta nem túlságosan sokat fejlődött szakma fejezi be pályafutását. Az ország évente mintegy félmillió lázmérőt igényelt, ennek a felét eddig is importból vásároltuk, másik felét pedig szinte teljesen import nyersanyagból készítettük. A hőmérőgyártás a Laboratóriumi Felszerelések Gyárának évek óta nem jövedelmezett, mert a kereskedelem 12,50 forintért vette át az ipartól, a bolti ára 16—20 forint, a gyári költség pedig 22,10 forint. A Bajcsy-Zsilinszky út és a József Attila utca sarkán október elején működésbe helyezett neonreklámok másfél kilométer hosszú neoncsőből készültek, s a tűzfalra festett hirdetésekhez 18 mázsa festéket használtak fel. Huszonnégy napig tartott nyitva Budapesten A Szovjet Tudomány és Technika Ötven Éve című jubileumi kiállítás, amelynek összesen 540 ezer látogatója volt. Az ebből az alkalomból hazánkba érkezett húsz neves szovjet tudós előadásait 15 ezren hallgatták meg. A III. kerületi VB megtárgyalta a kerületi piacok fejlesztési tervét. 1968-ban aszfaltozzák a Kórház utcai piacot, mert a jelenlegi keramit burkolat síkossága sok balesetet okoz. A csillaghegyi piacon állandó pavilonokat építenek, az árusításra kijelölt területet burkolattal látják el. A XV. kerület végrehajtó bizottsága a jövő évi beruházási terveket vitatta meg: az Újpalota lakótelephez megkezdi a csatorna építését, csaknem 22 milliós költséggel. Csatornát építenek jövőre az Arany János utcában, a Bocskai utcában, a Ságvári utcában és még néhány más helyen. A XXI. kerületi tanács végrehajtó bizottsága pedig a Közért üzletekben lefolytatott ellenőrzésekről számolt be. Másfél ezer próbavásárlás közben 552 esetben tapasztaltak többszámolást, 95 esetben azonban a kereskedők kevesebbet számoltak. Ebben az évben a kerület Közért boltjainak panaszkönyveibe 25 dicséret és 102 panasz került; főleg a kenyér és péksütemény minőségét kifogásolták. A Váci úti Tizenháromházban és az ugyancsak angyalföldi Tomori lakótelepen szociológiai vizsgálatokat folytattak. Az adatok közül két érdekesség: televíziót a Tizenháromházban jóval többen néznek, mint ahányan saját tévével rendelkeznek. A vizsgálat időpontjában a családok 21,9 százalékának volt készüléke. Színházi közvetítéseket, tilmet és sportadásokat 50 százalékuk, minden műsort pedig 25 százalékuk tekintett meg rendszeresen. A Tomori telepen viszont már a családok 41,7 százalékának volt tévéje. Itt a húsz éven aluliak közül majdnem mindenki szívesen ül a képernyő előtt, viszont elsősorban az ötven éven felüliek között találtak olyanokat, akik nem szívesen televízióznak. A totózásról, lottózásról kiderült: a Tizenháromházban a férfiak kétharmada, a nőknek pedig 60 százaléka rendszeresen vásárolja a szelvényeket. A túlnyomó többség lottózik. Kevés olyanra akadtak, aki kizárólag a totónak hódolt. Mindkét szelvényformával hetente a férfiak 15, a nők 6,4 százaléka próbálkozott. A részvétel a 30—49 éves korúaknái volt a legerősebb: 85—90 százalékos. A két lakótömb összehasonlításából kiderült, hogy a Tizenháromház idősebb, fáradt családtagjai — bár összehasonlíthatatlanul kulturáltabban élnek, mint a felszabadulás előtt — a régi környezetben inkább őrzik konzervatív szokásaikat, mintáz új lakótelep lakói. Ä Római-part árvédelmcre elkészültek a tervek. Az elgondolás az, hogy a védelmi vonalat a Nánási út — Vörös Hadsereg útjáról áthelyezik közvetlenül a Duna-partra, sőt a Duna medrébe. A part mentén, de még a vízben építenék meg, körülbelül a Barát pataktól az Aranyhegyi patakig, mintegy 4,8 kilométer hosszúságban azt a gát2t, amely minden körülmények között megvédi az ár ellen az egész Római-partot, tehát a korábban vízzel elöntött sávot is. A terv megvalósításához előreláthatóan hosszú évek kellenek, mert becslések szerint a gátrendszer kiépítése körülbelül 210 millió forintba kerül. A Várnegyed környékén évtnte 280 tonna por és korom ülepedik le négyzetkilométerenként, s a levegőben található kén mennyisége is valamivel meghaladja a fővárosi átlagot. A legjelentősebb szennyező forrás a Déli pályaudvar és a hozzá tartozó fűtőház. Az utóbbiakban naponta átlag 28 mozdonyt készítenek elő, ezeket éjszakákon át is fűtik. Ehhez járul még naponta 70 átmenő mozdony füstje. A tanácsi hatóságok közbenjárására a KPM vasútügyi főosztálya és a MAV budapesti igazgatósága hathatós rendelkezést adott ki a lakosság érdekében : a fűtőházat ki kell telepíteni, a helyi tolatást Diesel-vontatók végezzék, az előfűtést végző kazánokat pedig füstmentes pakuratüzelésre alakítsák át. A Fővárosi Tanács VB megállapította, hogy a Fővárosi Tanácsot évente körülbelül 600 ezer, a kerületi tanácsokat mintegy 2 millió ügyfél keresi fel. A különféle felvilágosítást kérők számai millió. Az államigazgatási természetű ügyeken kívül sok esetben munkaügyi, polgárjogi és egyéb magántermészetű ügyben is a tanácstól kérnek tájékoztatást. Erre való tekintettel a Végrehajtó Bizottság vezetői úgy határoztak, hogy azokon a napokon is gondoskodnak a tanácsokhoz fordulók tájékoztatásáról, amikor nincs ügyfél fogadási nap. Elkészült az Országház homlokzatának új ékessége, egy kődomborműves magyar országcímer. Ez az ország második legnagyobb kőcímere, súlya 25 mázsa. Az első nagy címer a budai várpalotát díszíti. Az ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat elkészítette az Új-Lipótváros távfűtésének beruházási programját. A gerincvezeték építését már megkezdték, mert elő kell készíteni a jövő évre felépülő új lakások fűtését. A vezetéket úgy méretezik, hogyazÚj-Lipótvárosjelenleg központi fűtéses házaiban áttérhessenek a távfűtésre. A távfűtési hálózat az épülő és építendő, mintegy 2900 lakáson, valamint az itt levő közintézményeken kívül a Dráva utca, Váci út, Szent István körút és a Duna által határolt területen több mint 250 melegvízfűtéses lakóházat ís kiszolgál majd. A munkát két részben végzik; először 774, majd az Új-Lipótváros északi részében 2071 lakás fűtéséről gondoskodnak. A teljes programot 1969 végéig befejezik. A főváros 440 ezres faállományából évente több száz pusztul el, többségében elöregedés, korhadás miatt, kisebb részüket pedig viharok, közlekedési balesetek teszik tönkre. 1967. október elsejéig mintegy 2000 elkorhadt, kitört, öreg fát vágtak ki a fővárosban. A kipusztult fák pótlására, újak telepítésére a Fővárosi Kertészeti Vállalat 110 dolgozója többezer gödröt már elkészített, s az év végéig 9000 fát telepít Budapest utcáira. Főleg az öregebb fasorok hiányának pótlására mintegy 5000 hat-hét éves fát ültetnek, míg a többi a szokványos faiskolai csemete, hárs, berkenye, törökmogyoró, juhar és gömbjuhar. A Fővárosi Kertészeti Vállalat az őszi fásításra csaknem másfél millió forintot költött. Még mindig kevés Budapesten a bölcsődei férőhely, s a születések számának növekedésével csak továbbfokozódik a gond. A XVI. kerületben például az ősszel 419 gyerek részére kértek helyet a bölcsődékben, de csak 62-őt tudtak felvenni. A XII. kerületben, bár 459 bölcsődei és 1332 óvodai férőhely van, 442 gyereket nem lehetett elhelyezni. A II. kerületben 388, a Lakatos utcai lakótelepen 300, a XX. kerületben 2144 felvételi kérelmet kellett elutasítani. Előreláthatóan 1969. szeptember 1-től kerül a jelenleginél több gyerek óvodába. S ha akkor sem lesz legalább hozzávetőlegesen elég férőhely — akkor a jól alakuló születési arány esetleg ismét kedvezőtlenné fordulhat . . . Budapesten — állapították meg szakértői vizsgálatok — a szó szoros értelmében szenvedéllyé vált a Karil és más koffein tartalmú gyógyszerek élvezése. Egy év alatt a fővárosiak tíz millió Karilt, ugyanannyi Salvadort, s több mint 15 millió Antineuralgicát fogyasztottak el. A Salvador fogyasztás országosan is emelkedett, hét év alatt meghétszereződött, s bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, de az Antineuralgica fogyasztása még nagyobb arányúnak látszik. A Magyar Optikai Művek irodaháza előtt felállították Bodo Gábor díszkútját. A XVII. kerületi Dózsa György kultúrház bejáratának közelében Kárpáti Anna Dózsa György parasztjait ábrázoló domborművét helyezték el. Új szobrot kapott a XVIII. kerületi Lakatos úti lakótelep játszótere is: Mészáros Mihály Olvasó gyermekalak című kőalkotása került a térre. Borsos Miklós elkészítette Harmath Artúr, a Bazilika 1962-ben elhunyt neves karnagyának emléktábláját, amelyet már felállítottak a székesegyház nyitott előcsarnokában. Új szobrot kapott a Kacsóh Pongrác úti lakótelep, az Üllői úti lakótelep és új szobor kerül — egyelőre még a Képzőművészeti Kivitelezők műhelyében dolgoznak rajta — a Vár Oroszlánudvarába. A Fővárosi Tanács oktatási osztálya szociológiai és pszichológiai vizsgálatokat kezdett, hogy felmérje a 14—18 éves korú tanulóifjúság életmódját és társadalmi kapcsolatainak rendszerét. A vizsgálat arra keres választ, hogy az iskolai és iskolán kívüli tényezők milyen arányban és mélységben hatnak a tanulók személyiségének fejlődésére. Az új gépkocsi-beszerzések lehetővé tették, hogy a Fővárosi Szállítási Vállalat 1967. december 31-ével megszüntesse Budapesten a lófogatú fuvarozást. A harmadik ötéves tervidőszakban összesen 1124 gépkocsi vásárlását tervezték, ebből 640 darab a kisteherautók száma. 44