Budapest, 1967. (5. évfolyam)

12. szám december - Dercsényi Dezső: Budapest műemlékjegyzéke

A régi Szent János kórház. A háborús sérülés után lebontották Igen tanulságos a védett épületek műfaj szerinti megoszlása is, erről is kimutatást közöl a jegyzék. 441 lakóházból csupán 184 feltétlenül fenntartandó műemlék, de ez a szám sem tükrözi teljesen a valódi helyzetet. A jegyzékben ugyanis műemlékként van nyilvántartva a pesti városfal, melynek nagyrésze a Tolbuhin körút, Királyi Pál u., Bástya u., Kálvin tér, Magyar u., Múzeum körút, Ferenczy István u. házainak tűzfalában húzódik, s így 25 lakóházon az átalakításnak, bontásnak semmi akadálya nincs, csak az esetleg felszínre kerülő városfalat kell megvédeni. Ha tehát 200000 lakóház közül 159-et meg akarunk menteni, hogy Buda, Pest, Óbuda polgárosodásának, világi építészetének emlékeit megőrizzük (ebből is 101 a Várnegyedre esik), úgy véljük, nagyon reálisan mérlegelték szakembereink a védelem szükségességét. Különben is a lakóházak pusztultak a legjobban, nemcsak a háborúban, azóta is. Itt merülnek fel állandóan a gazdaságossági kérdések, pedig a fenti számsor világosan bizonyítja, hogy a védelem alá vont lakóházak száma eltörpül a főváros házainak százezres nagyságrendjében. Középületek közé 42 műemlék, 22 műemlékjellegű tartozik, míg összesen 55 műemléki egyházi épületet (és műemlékjellegűt) tartanak számon. Jelentős szám a negyedik rovat, ahová a romok, szobrok tartoznak, ezek közül 64 műemlék (elsősorban a római romok) és 20 műemlékjellegű. Nem készült statisztika a műemlékek korbeli megoszlásáról, nem is könnyű ilyet készíteni, hiszen nem ritka az olyan templom vagy lakóház, melyet a középkorban kezdenek építeni, a reneszánszban, a barokkban, sőt esetleg a XIX. században átalakítanak, Lloyd palota udvara. Súlyosan sérült a második világháborúban. Lebontották bővítenek. Annyit azonban mondhatunk, hogy a romok java része római és középkori, ugyancsak középkori a várnegyedi lakóházak egy része. Két templom s három török emlék kivételével a többi műemlékünk a XVIII— XIX. századból való. A legfrissebb fővárosi műemlékjegyzék újra felhívja a figyelmet arra, hogy a tatár, török után nagyon kevés maradt ránk, azt is megtizedelte a két háború, sok elpusztult azóta is, vigyázzunk, hogy jól sáfárkodjunk azzal a kevéssel, ami még megmaradt. A volt Európa szálló díszterme. A háborús sérülés után a termet is lebontották Az átlagos számítás természetesen a valódi helyzetnek csak a nagyságrendjét tükrözi, a műemlékek, műemlékjellegű épületek az egykori városmagokba koncentrálódnak. így az I. kerület a Várnegyed és a Víziváros miatt Budapest műemlékeinek közel harminc százalékát tartalmazza (pontosan 204 építmény), nagyságrendben utána Pest belvárosa következik, melynek 175 építménye a védettek egynegyedét teszi ki. Jelentős, bár az előbbiekhez képest jóval kisebb számú a VI. kerület (64), a III. kerület (44) és a II. kerület (38) védett épületével. A XIX. kerületben egyetlen védett épület sincs, tíz kerületben pedig 10-et sem ér el a műemlékek stb. száma.