Budapest, 1967. (5. évfolyam)

5. szám május - Bertalan János: Közel a kétmillióhoz

Masznyik Iván rajza Az Egry József utca AZ ÉN UTCÁM Azzal kell kezdenem, hogy „az én utcám" nem az én utcám. Az én utcám változatlanul a rózsadombi Zivatar utca, ahol születtem, nevelkedtem, ifjúvá serdültem. Felesleges lenne e nosztalgia hátterében valamiféle társadalmi okot szimatolni; egészen egyéni lélektani oka van: az ember önkéntelenül jobban szereti azt az utcát, ahol gondtalanul fiatal volt, mint emezt, ahol nem egészen gondtalanul — öregszik. Még csak tisztelni sem nagyon tudom a jelenlegi utcámat. Túlságosan fiatal hozzám képest, mindössze 27 éves. A fiam lehetne. Az alakja óriási hokibothoz hasonlít, amelynek a nyele kezdődik a Műegyetem rakpartnál, aztán párhuzamosan halad a Petőfi-híd irányvonalával egészen a Karinthy Frigyes útig, azon túl ívalakban elhajlik, mégpedig balfelé (tehát dogmatikusan), ami annál meglepőbb és különösebb, mert hiszen hajdanában erre a névre hallgatott: Kettőskereszt utca. Úgy látszik: kompenzál. Ez az elhajlás az utcánk rövidebb szakasza, beletorkollik az Irinyi József utcába, amelyet pedig régen Szentkorona útjának neveztek. Adéli hajlat utolsó házában lakom. Sarokház. Ide nősültem annak idején. De nem lehet rám fogni, hogy megsarokházasodtam, mert a hatemeletes — KIK-beütéses — társasháznak csak egy szerény öröklakása képezi a család tulajdonát, az is kényszertatarozási OTP-kölcsönnel terhelten. Ne tévesszen meg senkit, ha a nevem mellett a telefonkönyvben ezt a címet találja: Irinyi József utca 35. Ez nem azt jelenti, hogy lakásbigámiában élek. A kettősség a sarokház-jellegből ered. Az újabb hivatalos számozás szerint a házunk — minthogy arrafelé nyílik a kapuja: Egry József utca 23. Ez a ház az utca egyik legrégibb háza. Még 1939-ben épült és 1940 nyarára készült el. Akkoriban ez afféle „faluvége" volt, a túlsó oldalon már a lágymányosi rétség kezdődött, s húzódott le a vasúti töltésig; még a tó is megvolt, csak később temették be. Általában a XI. kerületnek ez a része csak a jelenlegi Petőfi-híd megépítése után — a harmincas évek derekán — indult fejlődésnek, amit azonban a híd felrobbantása csaknem másfél évtizedre megakasztott. A hídnak 1952-ben történt újjáépítése a fejlődésnek új lendületet adott, s ma már a mi utcánk is csaknem teljesen beépült. No de kezdjük el az utcajárást, mégpedig a számozással ellenkező irányban, mert így ugyan a térben visszafelé, de az időben nagyjából előre haladunk. A mi házunk közvetlen szomszédja, a 19—21-es számú, mindössze hatéves — és hatemeletes — új keletű társasház. A 17. számú 1942-ben épült, szintén hatemeletes, akkoriban teljes egészében magántulajdon volt, s így ma teljes egészében KIK-vagyon. A hasonló magasságú 15. számú ház 1959-es társasház. A túloldalon, 38—40. számozással, két hétemeletes, 1960-ban elkészült társasház emelkedik. Mindezeknek a stílusa — vagy stílustalansága — nagyjából azonos. Az újabbak a régiektől csak abban különböznek, hogy emezek kapualjában van egy „Gyermekkocsi" feliratú helyiség is, sajnos azonban, gyermekkocsik nem nagy számmal tolonganak bennük. De ez már szociológia, ami túlterjed a mi műfajunkon. Ezzel végeztünk is a Karinthy Frigyes úton inneni résszel, a hokibot hajlatával. A túloldalon az egyik sarokház földszintjén Közért-bolt van, vele szemben pedig a Lágymányosi Söröző. A név, sajnos, nem egészen fedi a jelleget, itt nem lehet a szó szoros értelmében „sörözni", azaz frissen csapolt söröcskét iddogálni. Csak üveges sörük van, amit poharakba kitöltve lehet fogyasztani. Ebben az utcarészlegben egyébként csak három lakóház emelkedik, közülük érdekes a 3íí-es számú, mert 1939-ben a Voiksbund tulajdonaként épült, s a háború alatt német tiszti szállásul szolgált. Ki gondolná, hogy egy ilyen fiatal utcának is van már — világtörténelme! E pár lakóházon túl teljesen megváltozik az utca jellege, átalakul iskola-utcává. Baloldalt van egy kétemeletes, egészen modern általános iskola, 1962-ben nyílt meg. Falában az utca névadójának bronzplakettje: „Egry József 1883—1951". Hogy miért éppen ezt az utcát kapta a színpompás balatoni tájak festője, az rejtély. Hiszen a tájék nem éppen festői. Az általános iskolától pár lépésnyire átellenben kezdődik a műszaki egyetem épületsora. (Óh, ha más vonatkozásban is ilyen rövid úton lehetne eljutni az általánosból a műegyetemre!) Innen most már az utca végéig műegyetemi tanépületek emelkednek. A három szélső vöröstéglás még 1952-ben felépült, a közbülső fehér falú, tízemeletes beton épület-kolosszus csak alig hogy a napokban készült el. És átellenben KMtM