Budapest, 1967. (5. évfolyam)

5. szám május - Címoldalunkon: Képarchitektúra. Kassák Lajos festménye.Szelényi Károly felvétele

kép kialakításának terhes konzekvenciáját. Miben különböznek ezek a tervek a többitől, miben nyilvánul meg újszerűségük és értékük? Gazdaságilag főképpen abban, hogy tervezőik a telepítést a rendelkezésre álló területnek csupán egy hányadára vonták össze. (III. sz. rajz.) Ennélfogva azon nemcsak városiasabb beépítés jöhet létre, hanem a burkolt útfelületek, a közműhosszak, a közlekedési vonalak és a költséges ápolt zöldterületek kiterjedése is lényegesen lecsökken. Ugyanakkor a koncentrált település funkciójában, szervezési lehetőségeiben, városképi megjelenésében, tehát végső fokon hangulatában és egész életütemében is urbánusabbá válik. A lakóházak súlyvonalában kialakuló központ ily módon az egész városrész szerves részévé lesz: itt zajlik majd a mindennapi élet, a forgalom, a vásárlás, a szórakozás, és mindaz, ami a várost valóban várossá, élettel, mozgással, fénnyel telítetté teszi. Az esetleges zavaró hatások ellensúlyozásaképpen pedig ezt a koncentrált városrészt mintegy körülölelik a beépítetlenül hagyott ligetek és erdők. A központ körül tömörülő lakóházak szinte beleolvadnak a közvetlenül csatlakozó tájba. így a lakosság számára nélkülözhetetlen kert-, park- és sport-lehetőségek nem elaprózott tömbbelsőkben, hanem a szabad természetben bontakozhatnak ki; s ugyanitt — a lakások közvetlen szomszédságában, de zöld környezetben — helyezkedhetnek el az iskolák, óvodák és bölcsődék is. Ez a tájba ágyazott, de „városias város" végül is nem válik embertelenné, tájtól és természettől elszakadt bérkaszárnya-rengeteggé — ugyanakkor kialakulhatnak benne azok a sajátos urbánus utcaképek, terek és épületegyüttesek, amelyek az adott helyen és a konkrét megoldásban valóban helyi jellegűvé válnak, és éppen annak a településnek vagy városrésznek lesznek mindenkor jellemző ismérvei. A lakónegyedek teljesen elkülönülnek a városközponttól, hogy ennek zajos, mozgalmas élete ne zavarja azok nyugalmát. A lakónegyedek centrumában egy-egy helyi központ alakul ki. Ezek és a városközpont a lakótelep súlyvonalában vezetett metróvonalra fűződnek fel. (Brenner János, Kováts Miklós és Sándy Péter terve.) A lakótelep a tervezési terület egészét behálózza. Az épületek kötetlen elrendezésében, többé-kevésbé rendszertelenül helyezkednek el a belső kertes udvarok és a parksávok szövevényében lesznek teljes értékűek, ha a most már egyértelműen megfogalmazható elvi célkitűzésekkel együtt az azokból következő gyakorlati alapkövetelményeket is rögzítjük. . Ez esetben főleg két vcSiatkozásban elengedheteden. Egyrészt ki kell zárnunk még a gondolatát is annak, hogy az új városrész tömörítése folytán annak megnagyobbodott környezete építési tartalékterületté minősüljön, és idővel ugyancsak beépüljön. Másrészt alapvető követelménynek kell tekintenünk, hogy a házgyári technológiával épülő házak méret- és konfigurációs kombinációi a gyakorlatban ugyanolyan gazdag variációs lehetőségeket biztosítanak majd, mint amilyeneket most a pályázati kürás a tervezők számára reálisként megjelölt. Az intenzív beépítés fokozottan urbánus jellege csakis akkor bizonyulhat tényleges előnynek, ha a várost — éppen ennek ellensúlyozásaként — beépítetlen zöldterület övezi. A többféle épülettípus alkalmazásának a lehetősége pedig szinte egyedüli, tehát elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy az egyhangú és sivár városképek futószalagon való gyártását végre ténylegesen felszámolhassuk. Ezt igazolják — negatíve — eddigi tapasztalataink, és ezt bizonyítják — pozitíve — a káposztásmegyeri tervpályázat díjnyertes pályamunkái. KMtM II. díjas terv. A terv — ugyanúgy mint az I. díjas — a központ körül tömöríti a beépítést. A viszonylag kis területre koncentrált lakótelep tehát ebben az esetben is nagymértékben urbánus jellegű városmag körül alakul ki, de ugyanakkor beleolvad a környező zöld tájba. (Pongrácz Pál, Kovács Ferenc és Vojnits István terve.) Az elmondottakat összefoglalva: a pályázat legnagyobb jelentőségű eredményét végül is nem annyira a konkrét kivitelezésre alkalmas ilyen vagy olyan megoldásban, hanem abban a tényben jelölhetjük meg, hogy tanulságaival elősegítette egész város-értelmezésünk és várostervezési szemléletünk tisztázását. Felismeréseink azonban csak akkor