Budapest, 1967. (5. évfolyam)

3. szám március - Kelemen Lajos: Néhány lakáspolitikai gond

kerületi „dühöngőt", valamint a VIII. kerület Könyves Kálmán körűd ideiglenes barakk-telepet stb. Mindezek nagy eredményei lakáspolitikánknak, de az ilyen lakások szanálásának még mindig csak a kezdeténél tartunk. Budapesten több ezerre tehető az ilyen körülmények között lakó családok száma. A III. ötéves tervidőszakban tovább folytatjuk a szociális szempontból meg nem felelő lakások bontását. Így 1967-ben a IV. kerületi Baross Gábor úti, és a X. kerületi Auguszta telep megszüntetésére kerül sor. Eredmények, tervek. A III. ötéves terv idején Budapesten mintegy 58—60 ezer lakás épül. Ennek az egyik fele állami bér- és szövetkezeti lakás, míg a másik része a magánépítés különböző formáiban létesül. Hagyományos technológiával nem lehet a tömeges lakásépítést gazdaságosan és gyorsan megvalósítani. A műszaki fejlődés meggyorsulásának eredményeként megteremtettük a technikai feltételeit annak, hogy a régi módszert felválthassa a korszerű, iparosított építési módszerek alkalmazása. A II. ötéves tervben a Fővárosi Tanács által épített lakások 41,9 százaléka hagyományos technológiával épült, ezzel szemben a III. ötéves tervben a lakásoknak már csak 10,9 százaléka épül a régi módon. A III. ötéves terv a lakásépítés tekintetében nemcsak célkitűzéseket tartalmaz, hanem a megoldás módját is megjelöli. Házgyárak. Kormányunk elhatározta — s ezt a IX. pártkongreszszus megerősítette —, hogy házgyárakat kell létesíteni Budapesten és az ország más vidékein. A Szovjetunió a korszerű építkezések terén nagy tapasztalattal rendelkezik, s a világon az első helyen áll az ezer főre jutó lakástermelés tekintetében. Nyilvánvaló, hogy elsősorban a Szovjetunióban kipróbált és bevált, új technológiát tanulmányoztuk és vettük át. 1966-ban az első szovjet házgyár hazánkban is üzemelni kezdett, évi 1800 lakásos kapacitással. Az első házgyár termékeiből épül a kelenföldi lakótelep. Az idén a dán Larsen-Nielsen házgyár is bekapcsolódik a termelésbe: jövőre már 1600 lakást termel. Megszületett az egyezmény a harmadik házgyár felállításáról is, mely 1970 körül kezd működni. Ennek a szovjet házgyárnak éves lakástermelési kapacitása már 4000—4400. 1970 után tehát a három házgyár évi termelése 7 400—7 800 lesz. Természetesen, a jövőben is építünk lakóházakat blokkos technológiával, és mindent megteszünk, hogy az állami építőipar ilyen tevékenysége is tovább enyhítsen lakásgondjainkon. Korszerűbb lakások. A III. ötéves terv folyamán nemcsak a technológia, hanem a lakások szobaszáma, hasznos alapterülete, valamint a felszereltsége is változik. Ennek bemutatására tekintsük át az alábbi táblázatot: Házgyári lakások konyhája Magánerő. A II. ötéves tervben 25 ezer lakás épült magánerőből, a III. ötéves tervben viszont öröklakásként, társas- és családi házként már 29—30 ezer lakással számolunk. A fejlődés tehát itt is biztató. A magán-lakásépítkezések közül ki szeretném emelni a társasházak építését. Ebben egy új formát készítünk elő: a csoportos társasházépítést. 1 szobás lakás 1,5 szobás lakás 2 szobás lakás 2,5 szobás lakás 3 szobás lakás átlag alapterület II. ötéves terv 34,7% 17,8% 38,4% 8,1% 1.0% 46,9 m* III. ötéves terv 7,9% 20,1% 46,5% 25,0% 0,5% 50,0m-A lakások felszereltsége is híven tükrözi az igénynövekedéshez alkalmazkodó, az igényeket kielégíteni kívánó törekvésünket. A Fővárosi Tanács beruházásában épülő bér- és szövetkezeti lakások 100 százaléka korszerű fűtési móddal fog üzemelni (táv-, központi, vagy gázkonvektoros-parapett fűtés), minden lakás beépített konyhával, garderobe szekrénnyel, központi vagy autógejzíres melegvízellátással, és a lakóépületek jelentős része központi TV és rádió antennával készül. Természetesen, minden lakás fürdőszobás lesz. Az első házgyári lakások alaprajza és bútorozási terve 19