Budapest, 1966. (4. évfolyam)

3. szám június - Farkas Elemérné: Clark Ádám (1811 —1866)

melyek a hid lánckamráit a Dunával összekötik és hogy a vizet az osztrákok ki ne szivattyúzhassák, összetörte a szivattyú gőzgépének hengerét. Azután betegnek tetteti magát és hiába üzen érte Hentzi, nem hajlandó kiszáríttatni az üregeket. Kárba vész a 4 mázsa lőpor, a robbantás nem sikerül: a híd megmenekül. Fél évvel később, 1849. november 20-án átadják rendeltetésének a Lánchidat. Budai oldalán ma is olvasható a felirat: „Az építmény Tierncy Clark Vilmos angol mérnök tervei szerint, helyettese Clark Ádám mérnök által tíz év alatt vitetett véghez." Még folyik a hídépítés, de Széchenyi már felveti az Alagút építésének ötletét és a tervezésre, az építés vezetésére Clark kap megbízást. 1852-ben a krisztinavárosi lakosok beadványnyal fordulnak „Őfelségéhez". Sürgetik az építkezés megkezdését, mert e „csodálatos vidék" a hídtól fél órai járással, poros utcákon keresztül közelíthető meg, míg a Várhegy átfúrásával a szabad természetbe vágyó lakosság néhány perc alatt elérhetné. 1853-ban megkezdődik az Alagút építése és 1857-ben nyitják meg a forgalomnak. A reformkori Budapest szépítése közben Clarkban egyre jobban elhalványulnak szülőföldjének, Skóciának emlékei. A hídépítés befejezése után még egyszer meglátogatja Londonban agg szüleit. 1855-ben családot alapít, magyar leányt vesz feleségül. Életének fő műveit befejezte. A Lánchíd egybekapcsolja a két testvérvárost, az Alagúton át pesti polgárok százai sietnek napfényes tavaszi vasárnapokon a budai hegyek felé. Clark megélhetését kisebb munkái biztosítják. Elérkezettnek látja az időt, hogy feleségével és 3 gyermekével Fő utcai otthonából saját házába költözzék. A Krisztinaváros vonzza, „a természettől legcsodálatosabban megáldott hely", amelynek lakosai a legbálásabbak voltak az Alagút megépítéséért. 1865-ben házat vesz a Koronaőr utca 216. szám alatt. Július 11-én nyújtja be kérvényét Buda város Tanácsához, engedélyt kér a rozzant ház lebontására és bemutatja az építendő új ház terveit. Knabe Ignác, a kor legjobban foglalkoztatott budai építőmestere tervezi a földszintes, ötszobás házat. Egy hónap múlva Clark megkapja az építési engedélyt. 1866 januárjában már a járdafektetésért járó munkadíjat utalja ki számára a tanács. Május 30-án Buda város Építési és Szépítési Bizottmánya „a helyszínen megjelenvén az egészségi szempontbóli vizsgálatnál semmi hiány nem tűnvén fel, mivel a lakások tökéletes szárazoknak találtattak, továbbá a műtani szempontbóli vizsgálatnál, mivel az építkezés az építési rendszabályokkal egyezőnek találtatott, semmi akadály nem forogván fenn, minek következtében a lakhatási engedély június 15-ik napjától fogva kiadhatónak véleményeztetik." A háztulajdonos azonban már nem élvezhette ezt az engedélyt. Június 25-én a Víziváros 74. szám alatti lakásából kíséri utolsó útjára Buda és Pest város lakossága a Buda vízivárosi sírkertben levő családi sírbolthoz. Napjainkban valóra válnak a gyászjelentés szavai: „Példás élete épp oly felejthetetlen, mint az általa emelt művek." Dr. Farkas Elemérné Barabás Miklós portréja Clark Ádámról CLARK ÁDÁM 1811—1866 „Áldásy Irma férjezett Clark Ádámné. .. mélyen szomorodott szívvel jelenti forrón szeretve tisztelt férjének CLARK ÁDÁM-nak angol magán-mérnöknek, a budapesti lánczhíd, a budai alagút és több más nagyobbszerű vízi építmények építőjének, nem különben szab. kir. Buda és Pest városok volt képviselőjének 1866. június 23-án .. . történt gyászos kimúltát." Száz éve tett pontot e gyászjelentés egy fáradhatatlan, munkás életre. Vajon sejtette-e a 23 éves angliai vas- és gépgyári előmunkás, amikor először állt 1834-ben a Duna partján, hogy Magyarország lesz második hazája ? Ekkor állítja fel és hozza működésbe a „Vidra" kotrógépet, majd 1839-ben ismét visszatér, mint a Lánchíd építésvezetője. A komoly, hallgatag fiatalember maga járja be az ausztriai és szlovákiai erdőket megfelelő épületfa-anyagot válogatva, az ő 16 irányítása mellett fejtik az angliai munkások a 200 mázsás köveket a sóskúti, váci, mauthauseni kőbányákban. A hídépítéssel kapcsolatban meginduló gáncsoskodás, intrika és rágalomhadjárat őt sem kíméli. Maga Széchenyi veszi védelmébe a Jelenkor-ban megjelent „Egy kis fővárosi pletyká"-val szemben. „Terjesztik Budapesten, szerencse neked ármány, hogy Clark Ádám a hídépítésnek főfelügyelője 600 000 pengő forinttal bizony odébb állott, a híd sikertelenségén kétségbeesve! íme a legjobb egészségben köztünk ismét megjelent, a hídhoz szolgáló külön kőbányák megtekintése után." 1849. május 20. A magyar seregek Buda bevételére készülnek. Az a hír járja, hogy Hentzi puskaporos hordókat helyeztetett el a Lánchíd budai oszlopánál: a híd felrobbantására készül. De tervét már jó előre meghiúsította Clark. Megnyitotta a zsilipeket, Clark Adám mérnöki építői munkásságának alkotásai az Alagút és a Lánchíd (MTI fotó — Fényes Tamás felv.)