Budapest, 1966. (4. évfolyam)

2. szám május - dr. Major Máté: A pesti Duna-part szivének városrendezési problémái

„A Duna-part funkcionális és városképi helyes megoldásának alapvető feltétele, elsősorban a partperemnek, de később az egész partsávnak felszabadítása a felszíni járműközlekedés terhelése alól, és kizárólag a gyalogos — sétáló, üdülő — forgalom rendelkezésére bocsátása. Ez csak olyképpen lehetséges, ha — megfelelő távlatban — a kettes villamos vonala, lesüllyesztve, útfelszín alatti vasútként funkcionál tovább. Az észak-déli gyorsforgalmi autóút kialakítása is így képzelhető el, az előbbihez szoros kapcsolódással. Amíg azonban ez utóbbi megvalósítható lesz, az autóforgalom a kiszélesített Apáczai Csere János utcán ... valamint továbbra is — az alsó rakparton ... bonyolítható le." „Ehhez ... előbb a műszaki állagában elavult Duna-szálló, később a Thonet-ház is lebontandó. Mindkét bontás... városképi szempontból is szükséges. Ezen a szakaszon a legelőjyösebbnek egy magas luxus-szálloda — összes járulékaival való — építése látszik, éspedig a Vigadó és a Petőfi tér közötti rész valamely városképileg legszerencsésebb pontján, közelebb az Erzsébet-hídhoz, mint a Vigadóhoz. Másodsorban olyan megoldás is számításba jöhet, mely legfeljebb négy, részben szálloda, részben egyéb célokat szolgáló középmagas, viszonylag kis alapterületű, azonos befoglaló formájú, de különböző részletmegoldású épület egyenletes ritmusban elhelyezésével fogja egységbe a kiszabaduló Apáczai Csere János utcai házsorral egyébként eléggé heterogén városképet." S miután a zárójegyzőkönyv hasonlóképpen elmondja a Bizottság véleményét a másik két hídköz partszakaszának városképalakítási lehetőségeiről, így fejezi be: „Mindezek lerögzítésével a Bizottság semmiképp sem akar definitív álláspontot elfoglalni a Duna-part e fontos szakaszának jövőbeni rendezését és beépítését illetően, csupán úgy véli, hogy a beérkezett pályamunkák e javaslatai a legmegfelelőbbek és bírálati döntését is ez alapon hozta meg." .A. következő esztendőben a BUVATERV-ben, Kiss Albert és Preisic\ Gábor, a tervpályázati döntés alapján, a bíráló bizottság első alternatívájának figyelembevételével elkészítették a Duna-part e legfontosabb szakasza új beépítésének tanulmánytervét. Ennek, kissé sűrített, perspektív vázlatán már nincs Thonet-udvar és nincs Dunaszálló, hanem, körülbelül az utóbbinak helyén, alacsony, lapos étterem (stb.) tömbből magasba törő, de kissé vaskos új, sokemeletes szálloda „tornya" látható. Ez — vetületben — nagyjából éppen a megmaradt három klasszicista épületet takarja, míg az Apáczai Csere János utca már felsorolt többi — sokféle — épülete szabadon bontakozik ki a panorámában. E vázlat már feltünteti az Akadémiai Könyvtár épületét is, melyet az elébe, körülbelül a Ritz helyén, javasolt alacsony beépítésű, nyilván ugyancsak „vendéglátóipari" célokat szolgáló, tömb teljes egészében érvényesülni enged. (E beépítési javaslat alapján a toronyszálloda tanulmánytervén is már dolgoznak két középülettervező vállalatunknál. Kérdés, hogy ez a nagyon fontos városképi épületünk nem érné-e meg egy újabb tervpályázat kiírását ?) A Margitszigeten építendő magas szálloda körüli vitában merült fel, hogy miért nem inkább a pesti Duna-parton építünk toronyszállodát, s ez miért nem előzi meg ütemezésében bármilyen szigeti szálloda építését? A kérdés jogos, de, amint az előbbiekből kitűnik, valami már ezirányban is történt és történik, ha ezt — óvatosan — nem is „kiabálják el". De — meglevő gazdasági nehézségeinken túl — az „illetékesek" és az építészek egymást bátortalanító kölcsönhatása érezhető: ennek a partszakasznak új beépítése harmonikus is lehet e város gyönyörű természeti-táji adottságaival, sőt a kettő termékeny kölcsönhatásában felfokozhatja Budapest egyik legfontosabb panorámájának városképi értékeit, de — mint annyiszor, főleg a 19. század dereka óta — hosszú időre döntő mód ronthat is rajta. Az utóbbi időben örvendetesen szaporodó közvélemény-hangok, melyek a budai Vár kupolájának léte-nemléte, helye-formája, a szigeti új szálló magassága-alacsonysága, szüksége-szükségtelensége, sőt a tabáni templom előtti új beépítés miértje és mikéntje miatt is hangzanak el — s melyek az egészséges lokálpatriotizmus (e hazához tartozásérzés egyik jó fajtája) terjedéséről vallanak — igen nagy szórást mutatnak. Ez egészen természetes, hiszen a legtöbb üyen megnyilatkozásban az objektív és szubjektív rész-szempontok egyoldalú hangsúllyal érvényesülnek, az objektív és szubjektív feltételek teljességének ismerete nélkül. Már kevésbé látszik természetesnek, de a szakemberek, az építészek véleménye is eléggé szerteágazó az ilyen és hasonló, a közvéleményt erősen foglalkoztató szakkérdésekben. (Nyilván ez egyik forrása az építészek várostájt-gazdagító és rontó szerepének egyaránt, amiért azonban, mint már mondottam, nem egyedül ők felelősek). Figyelembe kell venni — mentségükre —, hogy az építészeti fel-Az 1963. évi tervpályázat második díjas művének helyszínrajza Jelmagyarázat: 1 szálloda 2 étterem 3 presszó, bár 4 terasz 5 hajóállomás 6 üzletház 7 irodaház Ä Tud. Akadémia épülete 9 emlékmű 19 víztükör, vízkút 11 parkoló garázs A fenti helyszínrajzon látható szakasz távlati képe (Kiss Albert, Puskás Tamás) 22