Budapest, 1966. (4. évfolyam)
7. szám október - Bertalan János—dr. Rédl Károly: Budapest várható munkaerőhelyzete
Bertalan János—Dr. Red/ Károly: Budapest várható munkaerőhelyzete A főváros iparának felszabadulás utáni nagyarányú fejlesztése és a vele szükségszerűen együttjáró más ágazatok bővülése magával hozta a munkaerőszükséglet gyors növekedését. Az új munkahelyek betöltéséhez szükséges számú munkaerőt Budapest népessége a maga természetes megújhodási erejéből biztosítani nem volt képes. A munkaerőszükséglet zömét a vidékiek bevándorlásából és a Budapesthez közel fekvő településekről naponta bejárókkal (ingázókkal) kellen biztosítani. A főváros munkaerőellátásában az utóbbi években új probléma jelentkezett. A születések és halálozások egyenlege 1959-től már negatív eredményeket mutat, ami 1974-től folyamatosan kedvezőtlenül érinti majd a munkaerőforrás nagyságát. Az évenként kiöregedő munkások pótlásának és az új munkahelyek betöltésének jelenleg is egyik főforrása a vándorlási nyereség és az ingázók számának emelése. A bevándorlások ütemének fokozása — a város ellátási szempontjait nézve — nem kívánatos, mert tovább növeli a főváros zsúfoltságát, fokozza a megoldatlan lakás-, közmű-, közlekedési és egyéb ellátási problémákat. Ezért arra kell törekednünk, hogy a bevándorlás mértéke ne haladja meg a munkából kiöregedett dolgozók pótlásához, ill. a termelő- és nemtermelő ágazatok fejlesztéséhez, valamint a fővárosi színvonal fenntartásához mindenképpen szükséges munkaerőigényt. Elengedhetetlenül szükséges tehát a demográfiai adatok felhasználásával annak tanulmányozása, hogy a harmadik ötéves terv időszakában mekkora népességszám gyarapodással és ezen belül milyen méretű és összetételű munkaerőigénnyel számolhatunk. Csak ennek ismeretében alakíthatók ki a fejlesztés főbb irányelvei. Bevándorlási nyereség A népesedés előreszámítás kiinduló adatainak szemléltetése céljából elöljáróban bemutatjuk a főváros népesedésének 1960 — 65. évek közötti demográfiai jellemzőit (1. táblázat). Budapest népességszáma az i960, január i-i, 1804,6 ezerről 1966. január i-ig 1951,5 ezerre emelkedett, tehát a népességszám 6 év alatt 146,9 ezer fővel gyarapodott. Mivel a halálozások száma 1959 óta több, mint az élveszületések száma, a lakosságszám növekedésének egyedüli forrása a vándorlási nyereség. A vándorlási nyereség — a tábla adataiból kitűnően — az utóbbi években egyre erőteljesebben mérséklődik. Az i960, évi 41,6 ezer fővel szemben 1965-ben már csak 18,9 ezer fő volt. A csökkenés okát főként a fővárosi ipar súlyának mérséklésére hozott intézkedésekben kell keresnünk. 6 év alatt a vándorlási nyereség 166 ezer fő volt, melyből 17 ezer fő a természetes fogyás pótlására szolgált. A népesség elöregedése i960, január 1. és 1965. január 1. között a munkaképeskorú népesség száma 9%-kal (107,5 ezer fővel), a munkaképes kornál idősebbeké (55 éves és idősebb nők, 60 éves és idősebb férfiak) 20%-kal (66,1 ezer fővel) emelkedett, ugyanakkor a munkaképes kornál fiatalabbak (0—13 évesek) száma 12,7%-kal (42 ezer fővel ) csökkent. A népesség két főcsoportja — a gyermekek és öregek korcsoportja — a legutóbbi népszámlálás óta nagyságrendileg igen jelentősen megváltozott. Amíg 1960-ban az öregkorú népesség száma csak 9 ezerrel haladta meg a gyermekkorú népesség számát, addig 1965-ben már 117 ezerrel. A természetes fogyás következtében, ha nem lenne bevándorlás, 1980-ig a nyugdíjas korú lakosság aránya az i960, évi 18,8%-ról 28,6%-ra emelkedne. A vándorlási nyereség ezzel ellentétesen ható tendencia, amennyiben a bevándorlók kedvezőbb korösszetétele lassítja a fővárosi lakosság elöregedési folyamatát. Az i960, január 1. és 1965. január 1. közötti 145,2 ezer fős vándorlási többletből 113,9 eze r fő tartozott a 14 — 39 évesek korcsoportjába. Demográfiai jóslat 1971-re Az előreszámítás eredménye szerint a főváros népességszáma — az 1964. évinél valamivel kedvezőbb születési gyakorisággal, korcsoportok szerint számított stagnáló halálozási aránnyal, továbbá az 1964. évi állandó és ideiglenes jellegű vándorlási különbözettel számolva — 1971. január i-ig 2005,9 ezer főre növekszik. A harmadik ötéves terv időszakában tehát 54,9 ezer fő népességgyarapodás várható. (2. táblázat) Jelentősen megváltozik a népesség kor szerinti összetétele is: csökken a munkaképes kornál fiatalabbak aránya, növekszik a munkaképes korúak és a munkaképes kornál idősebbek aránya. Munkaerőforrás A szocialista társadalomban a munkaerőgazdálkodás feladata a munkaerőforrások és a munkaerőfelhasználás közötti egyensúly kialakítása mennyiségben és minőségben. A minőség szerinti egyensúly magában foglalja a kor és nemek szerinti, valamint az iskolázottság és szakképzettség szerinti összetételt is. A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ÉS GYARAPODÁSÁNAK ALAKULÁSA 1. táblázat Népesség száma az év elején Ebbf (1 Tényleges szaporulat Év Népesség száma az év elején természetes fogyás vándorlási nyereség szám szerint az összes népesség %-ában Év ezer fő az összes népesség %-ában 1960 1,804,6 -2,2 41,6 39,4 2,16 1961 1,843,9 -2,1 35,1 31,0 1,67 1962 1,874,9 -4,4 29,2 24,8 1,31 1963 1,899,7 -3,0 23,0 20,0 1,05 1964 1,919,7 -2,4 18,2 15,8" 0,82 1965 1,935,5 -2,9 18,9 16,0 0,83 1966 1,951.5 -A MUNKAKÉPES KORÚ NÉPESSÉG KORCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁSA 2. táblázat Megnevezés Munkaképes korúak Nem Korcsoport 1966. I. 1. 1971 I. 1. Létszámváltozás 1000 fő ezer fő % ezer fő % Létszámváltozás 1000 fő férfi nő együtt 14-59 éves 14-54 éves 636.1 616.2 1,252,3 100,-100,-100,-677.8 631.9 1,309,7 100,-100,-100,-+ 4Í.7 + 15Í7 + 57,4 férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt 14-39 éves 40-54 éves 40 - 49 éves 55-59 éves 50-54 éves 381.5 389.1 770.6 191.2 147,0 338,2 63,5 80,0 143,5 60,0 63,1 61,5 30,0 23,9 27,0 10,0 13,0 11,5 419.8 404,3 824.5 191.6 164.9 356,5 66,4 62,7 129,1 61,9 64.0 62,9 28,3 26.1 27,2 9.8 9.9 9,9 + 38,3 + 15,2 + 53,5 + 0,4 + 17,9 + 18,3 + 2,9 -17,3 -14,4 összes munkaképes korú Ebből: 1. Fiatalabb munkaképes korú 2. Középkorú 3. Idősebb munkaképes korú MUNKAERŐFORRÁS BUDAPESTEN 1966-1970 KÖZÖTT 3.táblázat Megnevezés 1966.1. 1. 1971.1. 1. Létszámváltozás Megnevezés férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt Munkaerőforrás összesen (14—54 éves nők, 14-59 férfiak) 636,1 616,2 1252,3 677,8 631,9 1309,7 + 41,7 + 15,7 + 57,4 Ebből: tanulók 80,9 54,7 135,6 83,7 56,2 139,9 + 2,8 + 1,5 + 4,3 nyugdijasok 8,5 6,2 14,7 9,0 6,3 15,3 + 0,5 + 0,1 + 0,6 egyéb ok 8,5 14,7 9,0 6,3 15,3 + 0,5 + 0,1 + 0,6 miatt nem kereső 3,3 56,7 60,0 3,4 58,2 61,6 + 0,1 + 1,5 + 1,6 Foglalkoztatható 543,4 498,6 1042,0 581,7 511,2 1092,9 + 38,3 + 12,6 + 50,9 Nyugdíjkorhatáron 543,4 1042,0 581,7 511,2 1092,9 + 38,3 + 12,6 + 50,9 túl aktiv keresők 31,0 36,0 67,0 29,0 34,0 63,0 - 2,0 - 2,0 - 4,0 Foglalkoztatható 31,0 36,0 67,0 29,0 34,0 63,0 - 2,0 - 2,0 - 4,0 népesség össz. 574,4 534,6 1109,0 610,7 545,2 1155,9 -36,3 + 10,6 46,9 Eljárók 8,9 3,4 12,3 8,9 3,4 12,3 — _ Budapesten foglal-12,3 3,4 12,3 koztatható budapesti lakosok 565,5 531,2 1096,7 601,8 541,8 1143,6 36,1 + 10,6 -r 46,9 30
