Budapest, 1966. (4. évfolyam)

6. szám szeptember - Mesterházi Lajos: Levél a Várból

AZ I LLETÉKESEK VÁLASZOLNAK interpellációs kérdéseinkre 1 Kérdés. Hol lehet víkendházas telepeket létesíteni Budapesten? Kérdés. Az utóbbi években megépült lakótelepeken z lakosság kifogásolja a gyermekjátszóterek, a gyerekek sportolását kielégítő sportterületek hiányát. Mit tesz a főváros ezen hiányosságok kiküszöbölése érdekében? A Szerkesztőség által hozzánk intézett interpellá­ciós kérdések igen. aktuális, fontos témákat érinte­nek. 1. A hétvégi-házas üdülőtelepek kialakítása iránti igénv az utóbbi években egyre jobban jelentkezik a lakosság köréből. Ezt bizonyítja sajnos az a tény is, hogy engedély nélkül már több üdülő jellegű tele­pülés kezdett kialakulni, pl. a Petneházi réten, Ady­liget környékén stb. Ezenkívül a Fővárosi Tanácsot nagyon sokan keresik fel és az iránt érdeklődnek, hogy hol van Budapesten olyan terület, ahol hétvégi házat kis parcellákon fel lehetne építeni. Nemzet­közi tapasztalat bizonyítja, hogy nagyvárosokban a lakosság részéről jelentkező ilyen természetű igény általános és a legtöbb városban erre lehetőséget is adnak. A Fővárosi Tanács V. B. ez év június 22-i ülésén fog­lalkozott ezzel a problémával és utasított bennün­ket, a Városrendezési osztályt, hogy az általunk javasolt területeken kezdjük meg tanulmánytervek elkészítését ilyen hétvégi-házas víkendtelepek ki­alakítására. Az eddigi szervezetlen, spontán gyakorlattal ellen­tétben, a Fővárosi Tanács szervezetten, megfelelő műszaki tervek alapján, a szükséges közműhálózat megépítésével tervezi a hétvégi üdülőtelepek léte­sítését. A műszaki tervek elkészítése után, a parcel­lázás befejeztével, a Fővárosi Tanács az OTP útján a lakosság rendelkezésére bocsájtja, illetve eladja ezeket az üdülőparcellákat. Természetesen olyan telekárat fog a főváros megállapítani, hogy a befolyt összegekből ezeknek a hétvégi-házas telepeknek a minimális közműberuházásait: víz, villany, útháló­zat, stb. fedezni lehessen. A tulajdonosok csak városképileg megfelelő víkendházakat építhetnek a megvásárolt parcellákra. Jelenleg ilyen hétvégi-há­zas típustervekkel már rendelkezünk és ezeken a területeken csak ezek alapján engedünk víkend­házat építeni. Olyan területeket javasoltunk a vb-nek — és az javaslatunkat már el is fogadta—, amelyek nemcsak szép táji adottságokkal rendelkeznek, hanem arány­lag gazdaságosan telepíthetők, és a szükséges köz­művekkel, a tömegközlekedési hálózattal megfelelő kapcsolatok biztosithatók, vagyis olyan területek ezek, amelyek jó levegőt, kellemes pihenést és szórakozást nyújthatnak a természetet és felüdülést kereső városi dolgozóknak. Ezenkívül a vb utasítást adott arra is, hogy a Pest megyei Tanács vezetőségét keressük meg, hol tudna a Dunakanyarban hasonló hétvégi-házas területet biztosítani Budapest lakosainak. A műszaki tervezési munkát most indítottuk meg. A vb az alábbi területeket fogadta el hétvégi-házas telepek kialakítására: Budán a II. ker. Szépvölgyi dűlőben, a XI. ker. Kamaraerdő, Kőérberek-dűlő és a villamosvonal közötti területen, a XI. ker. Vadászhegyen, és ugyancsak a XI. ker. Rupp-hegyen. A pesti részen is biztosítunk a lakosság részére ilyen hétvégi-házas területeket: a XX. kerületben a Molnár-sziget eg/ részén (soroksári Duna-ág), a XVI. kerületben a Szlovák utca környékén és a XVII. kerületben a Homoki-szőlő területén. Az üdülőterületen belül az egyes egységeket oly módon kívánjuk kialakítani, hogy 8—10 hétvégi­házat bokrokban, a terepadottságok maximális ki­használásával helyeznénk el. Az egyes egységeket egymástól gyalogúttal, áttört alacsony kerítéssel választanánk el. Az előkészítő munkák befejezése után, megkezdő­dik ezeknek a hétvégi-házas területeknek az építése, kialakítása. 2. A játszóterek létesítése az elmúlt években jelentős mértékű volt, ennek ellenére az igény nem csök­kent, hanem egyes területeken inkább növekedett. Igaza van az interpellációnak, hogy különösen hiá­nyoznak egyes városrészekben és egyes lakótele­peinken az ol/an játszó-sportoló területek, melyek a nagyobb gyerekek játszási lehetőségét volnának hivatva biztosítani. Ennek az igénynek a kielégítése érdekében az elmúlt hónapokban az egyes meglevő parkokban is olyan átalakítási munkák folytak, melyek kispályákat hoztak létre. Ilyen volt pl. a lágymányosi lakótelepen. Az újonnan létesített par­kokban, pl. a IX. ker. Közraktár utcában, a II. ker. Árpád fejedelem úton, bekerített, aszfaltozott nagy labdázó-területek épültek, éppen az ilyen igény kielégítése érdekében. A játszóterek száma évről évre emelkedik, míg A ,,házasságközvetítés" bevezetésének gondolatát néhány évvel ezelőtt a tanácsi vállalatok, az elmúlt évben pedig a szövetkezeti ipar illetékes gazdasági szakemberei vetették fel. A gondolat megszületését elősegítették külföldi tapasztalatok is, de leginkább a napilapokban helyt kapott házassági hirdetések. A kérdéssel foglalkozó pénzügyi szakemberek elő­zetes számításai szerint az élettárskeresés — mint új szolgáltatási forma — nem ígérkezett kifejezetten „ráfizetéses üzletnek", illetve „haszontalan ipari ténykedésnek". Ez jutott kifejezésre az engedélye­zési eljárás során benyújtott kérelmek körültekintő indokolásaiban is, amelyekben a házasságközvetítést szocialista társadalmunk nélkülözhetetlen, erkölcsi és szociális szempontból hasznos, emberileg szük­séges szolgáltatásként jellemezték. Az új ipari szolgáltatások bevezetésének engedélye­zésére jogosult fővárosi tanácsi Iparhatóság a kére­lem sokoldalú vizsgálata után sem nyilvánított véle­ményt arról, hogy a főváros hajadon és legénysorban élő lakossága valóban rászorul-e arra, hogy közve­títő szerv nyújtson segítséget élettársaik felkutatá­sában, ezzel szemben határozott volt azon állás­foglalásában, hogy a házasságközvetítés nem ipari ténykedés, még csak nem is ipari jellegű szolgálta­tás. A házasságra vágyó emberek lelki és testi igényét sem a piackutatás, sem az anyagbeszerzés hagyomá­nyos módszereivel nem elégíthetik ki ipari termelés és szolgáltatás céljára létrehívott gazdasági szervek. 1960-ban 308 játszótér volt Budapesten, 1964-ben ez a szám 403-ra emelkedett. Különösen sokat tettek ennek érdekében a kerületi tanácsok, ame­lyektársadalmi munka keretében foghíjas telkeken és más területeken is létesítettek játszótereket. Városfejlesztési terveinkbe az elmúlt évek ezen hiányosságait ma már igyekszünk kiküszöbölni. Még a legutóbbi években épült lakótelepeinken is előfordult, hogy ilyen játszóterületeket nem bizto­sítottunk. így pótlólag az Üllői úti lakótelep mellett, a Határerdőben nemrég épült egy nagy játszótér és most épül a lakótelepen belül egy ún. sport-kert. Ugyanígy a lágymányosi lakótelep mellett, a Ham­zsabégi útnál is létesülnek kispályák. Azokon a lakótelepeken, melyeknek építését z III.ötévé« terv­ben kezdtük el, vagy azokon a lakótelepeinken, melyeknek most folynak a tervezési munkálatai, már több gondot fordítunk ilyen területek kialakí­tására. Pl. a jelenleg épülő kelenföldi lakótelepen — amely egyike lesz Budapest legkorszerűbb város­részeinek — a lakótelep központjában nagy, össze­függő zöldterület van biztosítva sportpályák, játszó­terek létesítésére. Ugyanígy az óbudai rekonstruk­ciós tervben vagy a békásmegyeri új lakótelep ter­veiben. Reméljük, hogy a lakosság részéről ez a jogos igény a most épülő lakótelepeinken már vég­leges megoldást nyer. A régi városrészekben általában szintén arra törek­szünk, hogy elavult épületek szanálása útján nyert területeken zöldterületeket, parkokat és ezek kere­tében játszótereket létesítsünk. A meglevő játszó­tereket és parkokat pedig óvjuk, nem engedjük be­építeni éppen azért, hogy a lakosság, de különösen a gyerekek igényét biztosítani tudjuk. Szilágyi Lajos osztályvezető A fővárosi iparhatóság ezen elvi állásfoglalását jogi­lag az 1964. évi 22. sz. tvr-el módosított 1958. évi 9-es sz. tvr. (Ipartörvény) végrehajtási rendeletének 1.§(3) bekezdésére utalva indokolta, mely a házas­ságközvetítést az iparinak nem tekinthető tevé­kenységek között sorolja fel, miért is ezen tevé­kenység gyakorlására iparjogosítvány nem adható ki. Fentiekben kifejtettek alapján a Fővárosi Tanács V. B. Ipari Osztálya a házasságközvetítésre irányuló iparkérelmeket elutasította. Dr. Nemes Tibor osztályvezető helyettes A szerkesztőség megjegyzése: Megértjük az ipari osztály álláspontját, s hogy a kérel­meket — mint hatáskörén kívül eső ügyet — elutasí­totta; a házasságközvetítés valóban nem ipari jellegű szolgáltatás. Viszont az igény, mint a válasz is meg­állapítja, megvan. És szerencsésebb dolognak tartjuk a probléma megoldására a más szocialista országok­ban is bevált közvetítő szolgálatot, mint a sok vissza­élésre, kalandorkodásra módot nyújtó apróhirdetéseket. Az a véleményünk tehát, hogy — más forum útján, de — meg kellene találni a módiét ilyen szolgálat létesí­tésének. 3Kérdés. Tudomásunk szerint az illetékes hatóságok nem engedélyezték Budapesten házasságközvetítő * iroda működését. Mivel indokolják döntésüket? 40 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom