Budapest, 1966. (4. évfolyam)

4. szám július - Dr. Fodor László: Számok, tények, tanulságok

Az Arpád-hldfSi lakótelep a Váci út felől (Fotó: Orlai Ágoston) A kislakásépítés népgazdasági szempontból és a lakosság szempontjából egyaránt káros. Alacsony férőhelyszámú lakások építése esetében a népgazdasági ráfordítás és a lakásépítési tevékenység hatásfoka igen alacsony: újratermeljük a lakáshiányt. Fokozottabban gondot kell fordítani a nagylétszámú családok számára is alkalmas lakások építésére. Nem szabad arra törekedni, hogy beköltözéskor a lakás valamennyi férőhelye telítődjék, mert ezzel a gyermekszaporulat lehetőségét eleve kizárjuk. Gondoskodni kell a lakáson belül a generációk elkülöníthetőségéről. Több félszobát építsünk, ehhez új típustervekre van szükség! Az építendő lakások nagyság szerinti összetételét feltétlenül az igénylő családok nagyság szerinti összetételével összhangban kell megállapítani. Több 4 és 5 férőhelyes lakást kell építeni a jövőben! A lakáskiutalási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a lakáselosztásnál a családok nagyságát és a várható szaporulatot is, mint a kiutalandó lakás méretének elsődleges meghatározóját vegyék figyelembe. Ha ezt már ma is így intéznénk, a vizsgált 6267 lakás esetében 100 lakást — mintegy 18 millió forintot — megtakaríthattunk volna. A közintézmény (óvoda, bölcsőde, álatlános iskola, stb.) normatívákat felül kell vizsgálni és a tényleges igényeknek megfelelően kell meghatározni. Új közintézmény típusokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a változó igényeknek megfelelően az egyes intézmények összevonását és variálhatóságát (pl. bölcsőde-óvoda). A lakásépítési előirányzatokat és lakásépítési tevékenységet a jövőben célszerű lenne nem lakásegységekben, hanem férőhelyekben megállapítani, mert ily módon a lakásépítés gazdaságosabbá tehető. Ez ugyanis nem ösztönözne a kislakásépítésre, (köztudomású, hogy fajlagosan a legdrágábbak az egy és másfélszobás lakások!) és a kedvező lakásstruktúra kialakítását is elősegítené. Beszédes grafikon a vizsgált új lakótelepek zsúfolt lakásainak szobaszám és lélekszám szerinti arányáról A vizsgálat egészétől a legfőbb tanulság: a lakásépítési tevékenység eredményessége sok vonatkozásban nemcsak forintban mérhető. Az emberek számára teremtett jó életkörülmények többszörösen megtérülnek. Célunk továbbra is csak egy lehet: a családok életének boldogabbá tétele — és ehhez a jó lakás elengedhetetlen. 1,5 2 2.5 3 1 1.5 2 2.5 szobás lakások között szobás lakásokban A zsúfolt lakások aránya A zsúfolt lakáskörülmények között lakók aránya