Budapest, 1947. (3. évfolyam)

12. szám - SZERVÁNSZKY ENDRE: Szovjetorosz zenei bemutatók Budapesten

SZERVÁNSZKY ENDRE SZOVJETOROSZ ZENEI BEMUTATÓK BUDAPESTEN t Boris Godunov: Lengyel kastély (Fülöp Zoltán terve) Bopnc ToAyHOB: rio^ibCKHH 3ÚMOK (n/ian 0K>/ien 3o^TaHa) A MAGYAR KÖZÖNSÉG az elmúlt évtizedekben a külföldi zenekultúrák közül elsősorban a német és az olasz zeneművészet felé tájékozódott. Teljesen figyelmen kívül hagyta Csajkovszki kivételével az orosz és a mai szovjetorosz zenét. Ez érthető is, hiszen az elmúlt rendszer urainak minden gyanús volt, ami a Szovjetunióból jött. Magyarország felszabadítása egyúttal kitárta a kapukat a szovjet zenekultúra felé is. SOSZTAKOVICS Dimitrij szimfonikus alkotásaival ismerkedtünk meg elsőnek a mai szovjetorosz zeneszerzők közül. Failoni Sergio még 1945 novemberében a Filharmonikus Zenekar közreműködésével bemutatta Sosztakovics VII. (Leningrádi) szimfóniáját. Somogyi László pedig a Székesfővárosi Zenekarral kétszer is előadta ugyancsak Sosztakovicsnak dallamban oly gazdag V. szimfóniáját. A Waldbauer-Kerpely vonósnégyes a Zongorakvintettet és a Petri-Garai-Frank triótársaság a Zongoratriót mutatta be az utóbbi időkben. Sosztakovics művészetét jellemezve röviden annyit mond hatunk, hogy ez a rendkívül nagytehetségű komponista eredményesen műveli a széles, freskószerű szimfonikus formát és művei egyben szakítottak a nyugateurópai neoklasszikus törekvésekkel, amennyiben majdnem minden műve mögött valamilyen program húzódik meg. Ebben és általában a dallam, a harmónia és a formaépítkezésben erősen emlékeztet a nyugateurópai utóromantikusok törekvéseire. HACSATURJÁN örményszármazású szovjet zeneszerző egyik legkimagaslóbb művét, a hegedűversenyt, Zathureczky Ede, a Zeneművészeti Főiskola igazgatója mutatta be 1946-ban a Filharmonikus Társaság közreműködésével Ferencsik János vezénylete mellett és 1947 áprilisában ismét előadta a Székesfővárosi Zenekar és Somogyi László közreműködésével. Nemrégiben a Székesfővárosi Zenekar Somogyi László vezényletével és Böszörményi Nagy Béla zongoraművész közreműködésével díszhangversenyen mutatta be Hacsaturján zongoraversenyét. Hacsaturján neve ma már általánosan ismert Budapest zeneértő közönsége körében. Hegedűversenyét, szimfóniáját, klarinéttrióját többször voltalkalmunk hallani. Mindezekközül a most bemutatott zongoraversenyt tartjuk legsikerültebbnek. Aklasszikus zenei formálás hagyományait eleven, erőteljes tartalommal tölti meg és a minden zenélésre kötelező formai arányokat Hacsaturján pompásan tudja alkalmazni. Részletszépségei beolvadnak egy magasabb egységbe és a hallgató úgy érzi, hogy minden külön programadás nélkül ez a zene önmagáért beszél és azonnal megtalálja az utat a hallgató szívéhez. PROKOFJEFF Szergej nevét általánosan ismeri a magyar közönség. Zenekari és zongoraműveit sokszor hallhattuk a Rádióban. A felszabadulás után egy rendkívüli értékes ós hatásos zenekari darabját ismertük meg, amit azóta is gyakran előadtak : Péter és a farkas című zenekari mesejátékát. Prokofjeff művészete a ma élő szovjetorosz zeneszerzők közül talán a legközelebb áll az új magyar zenei törekvésekhez. Koncentrált formálása, népi tematikája egyenes folytatója a Musszorgszkij-Stravinszkijiránynak. Boris (toduno* : Kolostori jelenei (Oláh Gusztáv ler\e) Eopi c í o/iyHOH : HaB/ietme b MOiiacTbipe \U^aH O/iax TyCTaB) 470