Budapest, 1947. (3. évfolyam)
12. szám - LESTYÁN SÁNDOR: Tóth Gáspár magyar szabó
Polgárok! M. este Budán véres botrány kövottetett el. Ennek "folytában a minister tanács ő Fenségénél a nádor-királyi helytartónál tüstént összejött, és elrendelte, hogy a véres botrány szorosan megvizsgáltatván, a bűnösök törvény elébe állíttassanak és megfenyíttessenek. A vizsgálatot Zoltán János álladalmi titkárnak elnöklete alatt polgári s katonai egyénekből alakított vegyes küldöttség teljesítendi, melyírek tagjai: Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót, Hollmann József. Bajcsy lvároly, Tóth Gáspár; a katonai rendből: Ottínger vezérőrnagy, Li ebi er ezredes, Pausner őrnagy, Petrovich fő hadügy véd, Báró Pá sztory kapitány. Ezen küldöttség munkálkodását holnap azonnal megkezdendi s a vizsgálat befejezéséig szakadatlanul folytatandja. És így a mi megtorlást érdemel, büntetését gyorsan elveendi. > l)e kell kifejeznünk sajnos érzésünket a/,on utcz&i rakonezátlanságok és rendetlenségek felett is, melyek legújabban ismételve megzavarták a.két város csendét. Azt remény Itük, hogy miután van sajtó szabadság, melyben véleményét mindenki szabadon, nyilván és egészen kifejezheti, ily nemes eszközöket használhatván, a 'polgárok közül senki nem fog a maga érzelmének és véleményének nyilvánítására olyan eszköit választani, mely a közcsendet megháborítja, 'mely a renddel ellenkezik, mely illetlen mivelt emberhez. Azt hittük, hogy ezét»; rendetlenséget, egyrészről a közmegvetés , máserészről » közcrköicsíség hatalmi* »»cg fogja Rz.iinto.tni. Azt hittük hogy indítói és eszközlői fel lógnak eszmélni, mikep ez illetlen mód a szolgaság' korába való, midőn véleményt nyilvánítani sem "nem lehetett, sem nem volt szabad. Azt hittük, hogy az időszaki lapok valódi erejüknek érzetében , meg fogják kellőleg róvni azon szemtelen támaszt, mely nekik és a közvéleménynek, ez alakban, kínálja magát..Azopban e hiedelmünkben megcsalatkozván, a ma esti hasonló rendetlenség folytában imemegtörtént a veres botrány, uiely már biró elébe is utasit tatot, o Felszólítjuk a polgárokat, saját magok és a közrend érdekében, kerüljenek minden efféle rendetlenségeket. Az utczai becstelenkedő lárma nem azon hang és mód, melyen szabad polgárok nyilatkozni szoktak. A közvélemény főleg a szabad sajtóban nyilvánul, és ki e végből nem ezen vagy más törvényes eszközhöz folyamodik , az nem tudja sem becsülni, sem használni a szabadságot. Buda, Május 40-dikén 1848. Deák Ferenoz, Gr. Széchenyi István, Szemere Bertalan, Klauzál Gábor, * Báró Eötvös József. van, a nép fia, a nép barátja és a felzaklatott kedélyek lecsillapodnak. A »magyar szabó« olyan erélyt, jártasságot és bölcsességet tanúsít a vizsgálat során, hogy külön felhívják rá Szemere belügyminiszter figyelmét. A »Közlöny« 9-ik, június 17-én megjelent számában nyilvánosságra kerül Tóth Gáspár kinevezése az országos rendőri osztályhoz. »A két iker-fővárosban a csend-és rendet minden tekintetben fenntartani álladalmi fontosságú feladat« — így hangzik a belügyminiszteri rendelet — »ezért szükségesnek ítélem az országos rendőri osztály részéről Pesten egy állandó hivatalt állítani fel.« A hivatal elnöke Perczel Móric, tagjai : Hajnik Pál tanácsnok, a pesti és budai polgármester, s a két város polgárai közül Burgmann Károly, Ráth Péter, Tóth Gáspár és Aul József. Burgmann Károly a Pesti Kereskedői Társulat elnöke, Ráth Péter budai választott polgár s gyógyszertára van a Fő-utcában, Aul József budai háziúr, Tóth Gáspár pedig — szabómester. 449