Budapest, 1947. (3. évfolyam)

12. szám - RADOS KORNÉL: A 30 éves Szovjetunió városépítészete

A Metro egyik óriási, modern pályaudvara O.'llia H3 OrpOMHblX, HOBblX CTaHUHH MeTpo irodái, amelyek a tömeges építésre szánt terveket és városrendezéseket dolgozzák ki. Az orosz építészek nagy gondot fordítanak az építész káder pótlására és nevelésére. Ezt biztosítja a 17 építészeti egyetem, de biztosítják a nagyszámú komoly összegű és az építészet minden ágára kiterjedő tervpályázatok. Az 1917. évi nagy októberi szocialista forradalom első lépésével államosítja a földet, ipart és a nagyobb ingatlanokat. Megszűnt ezzel a kisajátítással járó nehézség, lehetővé vált a nagyvonalú városrendezés. A szovjet építészek már az első években nekifogtak a városrendezési terveknek, de ezeket felborította a nagyiramú iparosodás. A városokban nagyszámmal épültek üzemek, ezek megváltoztatták a városok kópét, viszont a lakatlan területeken épült üzemek szükségessé tették körülöttük új városok kiépítését. így egyik napról a másikra a városok egész sora nőtt ki a földből, mint Magnitogorszk a hatalmas metallurgiai üzemek körül, Kuznyeck a modern szénbányák lakóvárosa, Nizsni-Tagil a vagóngyárak mellett. Az 1926-ban még nem volt a térképen a 160.000 lakost számláló Karaganda, a 146.000 lakosú Magnitogorszk. 1926—1939. évek között Prokopjevszk lakossága 11.000-ről 107.000-re, Sztalinszk városa 40.000-ről 140.000-re nőtt. Ugyanezen idő alatt Moszkva, Leningrád, Karkov lakossága megduplázódott, Sztálingrád, Szverdlovszk,Novoszibirszklakosságaháromnégyszeresére, míg Cseljabinszk, Orszk négy-ötszörösére növelte meg lakosságát. Hogy mekkora volt a vidéki lakosságnak a városok felé való tolódása, igazolja az, hogy a városi lakosság száma 13 év alatt 26.5 millióról 56 millióra nőtt. Elképzelhető ezekután a városrendezési feladatok nagysága. A második ötéves terv befejezése idején 300 városrendezési terven dolgoztak. Két egymással ellentétes irányzat küzdött egymással, egyrészt az urbanisták a nagy tömörülések, másrészt a dezurbanisták a városok megszüntetésének jet építészeket a realizmus szükségletei vezetik és nem az elvont témák. Kihasználják a helyi természetű adottságokat és ha kell, ezeket mesterséges parkokkal, vízmedencékkel pótolják. Beillesztik a városképbe a folyók szélességét, a terep dombos alakulatát, a zöldterületeket. Városaikban a középületeket a centrumban tervezik, ezzel adnak hangsúlyt a városképnek és idekapcsolódik a főútvonalak hálózata. A MAI MOSZKVA nem szüntette meg régi emlékeit, az orosz nép ragaszkodik régi műemlékeihez. így az építészek belevonták a városképbe pl. a 14—16. századbeli templomot (1. kép), avagy a 18—19. századbeli műemléket jelentő kastélyt (2. sz. kép). Az első világháború pusztításai után a forradalmi harcok megszűntével oly iramot vett Moszkva újjáépítése, hogy 1935-ben már 2,200.000 négyzetméter a lakófelület. A villanyenergiaszolgálat 700 millió kilovattról 1.5 milliárdra, a vízvezeték teljesítőképessége 333 millió literről 560 millióra emelkedett. Ugyanezen idő alatt Moszkva lakossága 1 millióval nőtt. Az 1935-ös új városrendezési terv 10 évre készült el. Ez a terv nem törli le a régi Moszkvát, hanem kifejleszti a történelmileg kialakult körutakat ós sugárutakat, a központi sűrű beépítést fellazítja. Meghagyja a gyűrű- és radiális rendszerű utcahálózatot, de a 2 gyűrű helyett 6-ot alkalmaz és diagonális főútvonal szeli keresztül a várost. Az 1939. évi orvtámadás megakasztja a grandiózus terveket, de addig is nagyot alkottak. A város lakossága túllépte a 4 milliót. 500 nagy hét- és kilencemeletes lakóház, 298 iskola, 14 telefonállomás, 11 új híd, (3. kép) a Metro 3 vonala épült meg. A 6—15 m széles utakat 24—70 méterre szélesítették ki. A rendezés Ugvanaz a házcsoport átépítve a háború után Te iKeaoMa, ncpecTpoeHHbie nocae BOHHbt The same group of houses after the war Ce méme groupe reconstruit aprés la guerre A huge, modern station of the Underground Une des gigantesques gares modernes du Métro hívői. Persze kezdetben mutatkoztak a két szélsőséges irányzat hibái, amíg 1933—1934. években tért nem hódított a lazább, keretes beépítés. Nagy fontosságú volt a Szovjetúnióban a városi zöldterületek növelése. A mai orosz építészet a régi orosz városépítésből kiindulva a városoknak a természettel, a tájjal való szoros összekapcsolását tartja szem előtt. Miután az ingatlanok köztulajdonban vannak, egész utcák, utak beépítése egységes építészeti elgondolása szerint történt. A telektömbökben a lakóházak és kulturális épületek egységes városalkotó sejteket képeznek. A szov-Egyik belvárosi házcsoport a háború előtt Tpynna ,'IOMOB ao BOlÍHbl Group of houses in the citv before the war Un des groupes de maisons de la Cité avant la guerre 444