Budapest, 1947. (3. évfolyam)

12. szám - RADOS KORNÉL: A 30 éves Szovjetunió városépítészete

útjában levő, műemléket jelentő épületeket eltolták, sokszor a homlokzat elfordításával. így került más helyre Moszkva 23 épülete 300,000 m3

kubat urával. Moszkva legfontosabb tömegközlekedési eszköze a földalatti, amely a sugárutak ós közutak alatt halad, széles befogadóképességű pályaudvarai (4. kép) lehetővé teszik a minden 3 percben induló 6 kocsis szerelvényekre való gyors beszállás és kiszállás zavartalanságát. A felépült vonalak hossza 40 km, 29 földszinti lejárattal, 34 földalatti állomással, a vonalak kétszer keresztezik a Moszkva-folyót, egyszer alatta, egyszer felette. Naponta 1.7 millió utast szállít a földalatti. Moszkvának a háború nem okozott különösebb kárt, mivel a város légi védelme olyan erősen volt kiépítve, hogy csak ritkán történtek kisebb berepülések. AZ OROSZ MŰVÉSZETlegnagyobb kincse, az orosz nép nemzeti büszkesége Leningrád. E város gyönyörű épületeit a legjobb építészek évszázadokon át építették, palotái, kastélyai még világviszonylatban is kiváló műemlékek. A 2'5 éves háborús blokád oly nagy pusztítást okozott itt, hogy 70Ó.000 ember hajléka pusztult el. Az újjáépítési tervet az 1935—1938-as városrendezési terv alapján dolgozták ki. A városrendezésről fogalmat adnak az 5. és 6. számú képek, amelyek közül az első egy belvárosi rész háború előtti képét, a másik annak átalakítását, korszerűsítését mutatja. Az újjáépítést két periódusban végezték : 1. felszabadították a területet a romházaktól, a nagyon sérült épületektől, 2. az így megszabadított területet keretszerűen építették be. Leningrád építészei nem másolták le a régi kiváló épületeket, nem a külső formákkal, — hanem méretekkel, egységes kompozíciókkal találják meg azt a tradíciót, amelyhez a város újjáépítése alkalmazkodik. Sztálingrád volt az a város, amelynél a hősi orosz nép megfordította a függetlenségéért, szabadságáért folyó harcát. Ez volt az a kő, amely utat jelzett a további hősi harcokhoz a teljes felszabadításig. Igaz, hogy a városból nem maradt egyetlen épület sem, minden elpusztult, amit ebben a városban addig alkottak. De az orosz nép nem csüggedt és hozzáfogott ennek a városnak felépítéséhez is azzal az elvvel, amit Kalinin igy fejezett ki : »a városokat évszázadokra építjük és ezért különösen fontos, hogy célszerűen rendezzük őket.« A város tervezésének kiinduló pontja itt is a természeti adottságok felhasználása. Sztálingrád hosszan nyúlik el a Volga mentén, ami által az összes lakónegyedeknek közvetlen kapcsolata van a folyóval, amellett még széles zöld sávot is képeztek ki. A város középpontjában helyezték el a honvédelmi háború hatalmas emlékműveit, amelyek köré épült hatalmas középületekkel együtt alkotják e honmentő város fórumát. Három hoszszanti főútvonal szeli át a várost, amelyeket utak kereszteznek helyenként átlós irányban. A város 6600 hektár területéből 3500 jut a lakóházakra, 800 a középületekre, 1000 a parkokra és kertekre és 1300 az utcákra ós terekre. Sztálingrád városa 800.000 lakós befogadására képes. Az egész újonnan megépített város 1 modern épületeivel mégis azt a benyomást kelti, hogy minden rögével őrzi a hősi multat. A modern szovjet építészet megmenti a tradíciókat, új építkezéseiben átveszi a többszázados kultúrát és a nemzeti szokásokat. Elveket visznek át, nem a formát, így tehát néhány barokk épület kedvéért nem építenek barokk városokat. A SZOVJET ÉPÍTÉSZETET a tömegépítés jellemzi, egységesen szociálista tartalmú, de emellett a sok nemzetiségből álló népeknek megfelelőleg sokoldalú nemzeti formájában. Ezt úgy kell értelmezni, hogy mindenütt figyelembe veszik az építkezési tradíciókat, amelyek a klima, nemzeti kultúra követelményei. Nincs náluk exkluzív és sivár építkezés, mert az egész nép részére építenek. A szovjetúnió a forradalom első éveiben elkövette azt a hibát, hogy amikor félre akarta tenni az elavult építészeti formákat, elvetette a művészetet is. De éppen az orosz társadalom ellenállásán bukott meg a téves irányzat ós rávezette a tervezőket, hogy építményeikben fel kell éleszteni a történelmi stílusokat és azokat fejleszteni kell. Persze harcolni kellett a régi formáknak az új építészeti anyaggal és módszerekkel és lassan-lassan jöttek rá arra, hogy a vassal, a vasbetonnal nem helyes a régi formák utánzása. Nem vitás az, hogy a sokszázados sajátos nemzeti építészet rányomja bélyegét az ősrégi orosz városokra. Éppen abban mutatkozik a modern orosz építészek kiválósága, hogy a legmodernebb épületet is stílusosan be tudják építeni ebbe a mostani környezetbe. Az orosz modern iskola műve a 7. számú képen látható szanatórium Szocsi mellett, avagy a Pravda című napilap irodája Moszkvában, a 8. számú képen. Feltűnő a szovjet építészetben a középületeknek egészen egyedülálló monumentális megoldása. A szovjetúnió építészete a teljes egyéni érvényesülés elvét írta zászlajára, ezért látjuk köztük a moderneket, mint a Vesznin Testvéreket, Ginzburg, Kolli professzorokat, avagy a klasszikusokat, mintZsoltovszky, Golc, továbbá a nemzeti építészet kiváló embereit, Csuszev, Tamanyán professzorokat. E vázlatos képből is látható, hogy az orosz nép az építészet terén is hatalmas, követendő munkát végez. 8 nana Sanatorium in the neighbourhood of Szocsi Sanatorium prés de Szocsi Szanatórium Szocsi mellett CanaTopHH B6;IH3H CO^H The editorial office of the Pravda La rédaction du Pravda A Pravda szerkesztősége PeaaiojHH ripaB/ihi 445