Budapest, 1947. (3. évfolyam)

12. szám - KAMPIS ANTAL: Középkori oltárszobrok Budapesten

Kcr. Szent János feje Szlatvinból, 1510. Szépművészeti Múzeum MoaHH-KpecTHTejib, rokona, ce/io C.iaTRHH, 1510 XyAOHíecTBeHHbiH My:ien Head of St. John the Baptist. Szlatvin, 1510. Museum of Fine Arts Téte de St Jean-Baptiste de Szlatvin. 1510. Au Musée des Beaux-Arts Ez a mester sokat dolgozott. Szoros kapcsolatok fűzték őt a felvidéki fafaragás egyik legnagyobb művészéhez, a lőcsei Pálhoz, azonban stílusának egyéni vonásai jól elkülönítik a lőcsei mestertől. Főkép úgynevezett Mettertia csoportokat faragott. Szent Annát Máriával és a kis Jézussal. Ezért neveztük el őt a Szent Anna-oltárok mesterének. Ellenére annak, hogy mind a Madonna, mind pedig az angyal határozott és szilárd testtömegekkel mintázottak, arányaik az alakokat átmentik az alanti légkör érzéki világából. A Madonna bűbájos arca, lesütött szeme, törékeny tartása, esengően emelődő keze s koronázatlan, megbiccent fejének szálaspuha hajfonatai tömjénillattal burkolják körül alakját, melyet védő vértképen burkol be a nagy ívekbe és lebenyekbe fogott palást. Méltó küldött mellette az arkangyal alakja. Bár palástja ennek is választékosan rendezett és méltóságos esésű, tartása mégis elfogódott. Térdreomlásának megoldásában benne van a sietség, a hirtelenség és a küldetés nagy fontosságának tudatából származó riadalom. Ezt a riadalmat valamelyest arca is tükrözi, mely a Madonnáéhoz hasonlóan, telt, életet sugárzó vonásokat tükröz s inkább lányosan bájos, amint ez az Angyali üdvözlet küldöttéhez illik. Mindazok a szobrok, amelyeket a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének kincsei közül felemlegettünk, a Madonna ikonográfiájának örömmel teljes mozzanatait képviselték. A Madonna ábrázolásoknak azonban vannak fájdalmas, sőt félelmesen fájdalmas változatai is. Érdekes, hogy ezekhez a változatokhoz a magyarországi gótika fafaragói csak igen ritkán nyúltak s akkor is ha szembekerültek a tragikus jelenetek feladataival, formai megoldásukban nemes szelídség enyhíti a könnyen kínálkozó hatásvadászatot. Annál kedveltebb és sokszor megragadott témája volt a fájdalmas Madonna a fafaragás külföldi mestereinél. Nem akarunk hosszasan példákat felsorolni s csak röviden utalunk a kölnvidéki és sziléziai Pietak hosszú sorára s a szerte elterjedt Kálvária-oltárok sirató csoportjaira, melyek között a külön ikonográfiái típussá fejlett Mária elalélása a leggyakoribb, mert leghatásosabb egyben. A feszület alatt összeeső és szent asszonyok által támogatott Mária jelenetének, bár bibliai magja van, a magyarországi faragások között nem találjuk példáját. A Pietá, a holt Krisztust, kiszenvedett fiát ölében tartó Madonna leírása apokrif. Főkép a 14. század 436