Budapest, 1947. (3. évfolyam)

12. szám - KAMPIS ANTAL: Középkori oltárszobrok Budapesten

misztikus, látnók prédikátorainak, Susonak, Ekke­hardnak és Taulernek működése idején válik általá­nossá az ábrázolás. A magyarországi gótikus fafigurák körében csak egy példája ismeretes még a 14. századból. Budapesten azonban mind a két ikonográfiái típus­nak egy-egy nagyon szép és jellemző példája bukkant fel s vált ismeretessé az utóbbi időkben. Német fafaragó munkája mindkettő s mindkettő a 16. század első negyedének a terméke. Máriának a kereszt alatt való elalélását ábrázolja az egyik. Háromalakos csoport. Előtérben a Madonna össze­csukló alakja, oldalt előrebillenő fejjel s erőtlenül lecsüggő karokkal. Mögötte a két szent nő alakja, akik a Madonna összeeső testét felfogva, őt állva tartják s támogatják. Alig egy méter magas csoport. Faragása éles. A redők szinte hasítottak. Mind a Madonna, mind pedig az őt támogató nők arca kemény vonású, érdes kifejezésű. Az arcokon a fájdalomnak kissé keresett jegyei uralkodnak. A csoport színezetlen. Eredetileg is így készülhetett, mert sem a színezésnek, sem pedig az alapozásnak nyomát sem lelni rajta. Ez a színezetlenség jellemző tulajdonsága volt a 16. századi faragásnak a frank vidéken. Névszerint Tilmann Riemenschneider műhe­lyének, akinek távolabbi körébe utalják a budapesti csoportot egyéb stiláris sajátságai is. Korántsem magának a mesternek a munkája. Még műhelyére sem gondolhatunk közelebbi tájékozódás nélkül. Kétség­telen azonban, hogy a Budapesten feltűnt csoport frank területen, Riemenschneider stílusának fénykorá­ban keletkezett. Ma a Bakáts-téri plébánia hivatalszobájában van. Hogyan került ide, senki sem tudja. Valószínűleg a templom építésének idején ajándékozta valaki a plébániának, de a templomban valószínűleg nem állították fel soha. A másik emlék, melyet ugyancsak most mutatunk be először, Piéta. A háború során veszélyeztetett magán­tulajdonban láttuk s ekkor készült róla a fénykép­felvétel. Sorsáról azóta nem tudunk. Hatalmas testű, robusztus alkatú, széles lebenyekbe, szakadozó leplekbe burkolt Madonna, térdein a víz­szintesen fekvő, lecsüggő karú Krisztustesttel. A Madonna köntösének gyűrött és töredezett redői szen­vedélyes összevisszasággal csapkodnak. A köntös szinte egyenértékű kísérete az anya lelkében lezajló fájdalmas indulatoknak. A csoport egykor színezett volt, de a színezés szinte teljesen eltűnt, csak a redők árkaiban fedezhetők fel nyomai. Eredeti helyéről elkerülve, nyilván sok viszontagságon ment át a cso­port, jóllehet fenntartása különben jó. Délnémet alkotás, ugyancsak a 16. század elejéről. Láttára önkén­telenül kínálkozik a név, Hans Leimberger, de szintén csak mint nagyon tág stíluskör. Bemutatott emlékeink sorát mégsem zárjuk a Piéta komor csoportjával. Ha csak szóban is, de megemlítjük, hogy van még Budapesten az Erzsébet apácák budai rendházának ebédlőtermében felállítva egy szép gótikus szobor. Mennyek királynőjét ábrázolja, amint a Gyer­mekkel karján, a holdsarlón lebeg. Osztrák művész munkája a 15. század első feléből. Koronája, jogara s a Gyermek fején levő korona későbbi, stílustalan pótlások s az egész szobrot csúnyán, kegyetlenül újra­festették. A 18. században hozták magukkal a betelepülő apácák Bécsből Budára. Egyfelől, hogy ne nélkülözzék kegyes tiszteletük tárgyát, másfelől, hogy műkincseiből oly sokszor kifosztott fővárosunk középkori emlékeit öntudatlanul is szaporítsák. German Pietá. Budapest, privately owned, about 1500 L'Ensevelissement. Allemand Vers 1500 German Madonna Group, Budapest, about 1510. Bakáts Square Church Groupe de Madones, travail allemand. Vers 1510. A la Paroisse de la place Bakáts Pietá német, Budapest. Magántulajdon. 1500 körül Cnop6b BoropoflHUbi, ByjianeuiT, MacTHan COÖCTB. 1500 Madonnacsoport német, 1510 körül, Budapest, Bakáts-téri plébánia HeMeuKa» rpynna c ManoHHOH, By/taneuiT, npHxo.'icicaH uepKOBb Ha njiomaaH HaKaq, OKOJIO 1510 437

Next

/
Oldalképek
Tartalom