Budapest, 1947. (3. évfolyam)

12. szám - KAMPIS ANTAL: Középkori oltárszobrok Budapesten

1 1. A kisszebeni oltár Madonna-feje, 1520 Szépművészeti Múzeum ToflOBa MajOüHhj c KüuícenencKoro a.naps, 1520 XyaOiKecTBeHHwii My3eri Head of the Virgin from the Kisszeben Altar, 1520. Museum of Fine Arts Téte de Madone de l'autel de Kisszeben, 1520 Au Musée des Beaux-Arts 2. A kisszebeni oltár angyala. 1520 Szépművészeti Múzeum Anreji c KHuiceßeHCKoro a/iTapw 1520 XyAoatecTBeHHbiií My3eä Angel from the Kisszeben Altar, 1520 Museum of Fine Arts Ange de l'autel de Kisszeben, 1520 Au Musée des Beaux-Arts. Ennek a stílusnak hazánkban is számos kiváló mestere akadt. Egyik legkorábbi és legönállóbb volt köztük a matheóci királyszobrok mestere, akinek legérettebb alkotása az a keresztelő Szent János-szobor, mely Szlatvinról került mai helyére. A szobor az 1500-as évek legelején készülhetett. Különösen a fej nagyszerű példája a természeti valóságot minden rezdülésében nyomon követő alakításnak. A haj parókaszerű csigái, a kesernyés száj s az orrnyereg erélyes ránca ékes bizonyságai a stílus nyers naturalizmusának. Ez a nyerseség a század 20-as éveire, a gótikus fafaragás kihúnyása előtt közvetlenül meghiggad. Anélkül, hogy formai lendületéből s a kifejezés elért eredményeiből s a természetességnek, a valószerűségnek fokából jottányit is engedett volna. Nyilván a reneszánsz elszűremkedő hatására a zilált vonalak helyet adnak a párhuzamosaknak, a mélyárnyékú redővályúk a fénylő felületeknek, a csapkodás a lendületnek. A fejek természetes mintázása is nemesebbé, választékosabbá fordul. Kifejezésük veszít ugyan érdes erejéből, de kárpótol valami közvetlen bájjal. Ennek az utolsó gótikus stílváltozatnak egyik legértékesebb mestere volt a Felvidéken a Szent Annaoltárok mestere. Egyik főműve, a kisszebeni plébániatemplom számára faragott Angyali-üdvözlet oltára ugyancsak a Szépművészeti Múzeumba került. 435