Budapest, 1947. (3. évfolyam)

11. szám - YBL ERVIN: Arpádházi királyleány képe a berni dominikánus kolostorban

YBL ERVIN Ar pád liási Szent Margit arcképe as egykori berni domin iká nus templom ban A berni úgynevezett »Französische Kirche«-bcn, melyet a dominikánusok 1269-ben történt megtelepedésük után építettek a hozzátartozó, de azóta elpusztult kolostorral együtt, a figyelmes magyar látogatót érdekes meglepetés éri. Az egykori szerzetesi, most helvét hitvallású templom hajóját a középkor végén a szentélytől finom kései gótikus árkáddal választották el és ennek egyik belső falán a most szentté avatott Árpádházi Boldog Margitot ábrázolták. Az árkád alatt, annak közepén eredetileg Szűz Mária oltára állott, az árkád homlok- és oldalfalait pedig falképekkel díszítették. A mögöttelévő szentély kizárólag a dominikánusok ájtatosságára szolgált. Mindegyik falkép Mária dicsőségét zengi, a homlokfal közepén az Angyali Üdvözlet a két alakot egymástól elválasztó, szokásos kettős kompozícióban, az árkád belső oldalán, az oltártól jobbra és balra pedig Jesse, valamint Szent Domokos fája. Szent Domokos rendje különösképen szolgálja Mária tiszteletét. Jesse, illetőleg Szent Domokos a két festmény alján fekszik, mellükből nő ki a terebélyes fa, amelynek közepéről mindkét képen a Szűz Anya ragyog felénk a kis Jézussal. Körülötte az ősöknek, illetőleg 24 dominikánus szentnek mellképe ékesíti az ágakat. Mindegyik mellett írásos tekercs lobog, vonaljátékukon, az ágak leveleinek rajzán nyugszik elsősorban a csúcsívben szerkesztett falkép kései középkori, dekoratív hatása. Jóllehet, a két festmény alul a fekvő alaknál még érezteti a teret, az ágaknál már semleges háttér előtt, a síkban terül szét, akár egy családfa. Valóban, Jesse fája — mint ez szokásos — nem akar más lenni, mint Jézus emberi származásának föltüntetése, szent Domokosé pedig, a dominikánus szerzet, illetőleg eszme kiterebélyese. désének ábrázolása. A kései gót festő úgy szerkesztette az utóbbi képet, hogy Mária köré a fontosabb dominikánus szentek kerül jenek. Köztük egy sorral lejjebb látjuk fehér-fekete apácaruhában Boldog, immáron Szent Margitot oldalán lobogó tekerccsel, alatta pedig a hármas halmon nyugvó, apostoli keresztes, arany királyi koronás, magyar címert. A jobbjában fogott tekercsen a következő fölírás olvasható : Btn Margareta, regis ugarié filia scitate et miac'lis gspicua; a rövidítéseket kiegészítve. Beata Margareta, regis Hungáriáé filia sanctitate et miraculis cospicua. Dicsfénytől övezett fejét jobbra hajtva, balját szívéhez emelve, ájtatos kifejezéssel tekint reánk IV. Béla leánya, aki 1242-ben született és mint zárdafőnöknő halt- meg 1271-ben. A balkéz