Budapest, 1947. (3. évfolyam)

9. szám - LUKÁCSNÉ BRÜLL KLÁRA: Az eltűnt Fürdősziget

2 1. Fodor Gyula alpolgármester a dagályutcai kénes melegvízforrásnál, amelyet munkásfürdővé akar átalakíttatni 1. CpeziHeBeicoBoe öyprowHCTpa Ooaop JJbio^a y cepHoro ropsmero HCTOMHHKa no yn. Xlarari, K0T0pbin OH xoneT nepe/ie;iaTb B Kyna/ibHio a,Jin pa6onnx 1. G. Fodor, deputy Mayor, visits the sulphur-containing thermal springs in the Dagály St. these waters arcto be used for the construction of a swimming pool for workmen 1. L'adjoint au maire, Jules Fodor, á la source d'eau thermale sulfureuse del a rue Dagálv qu'il veut tran; -former en étnblissement de bains pour ouvriers 2. Pest. ég Buda krp? a 1840-es években, az azóta eltűnt Fürdőszigettaf. (Hummitzsch rajza) 2. BHÄ rieuiTa H Byabi B 1840-bix ro/iax, c HCMe3HyBIiIHM C Tex nop Kyna^bHblM OcTpOBOM. (PncyHOK TyMHia) 2. Pest and Buda in 1840 showing the »Fiirdosziget« which has since disappeared 2. Vue de Pest et de Bud dans les années 1810, avec Fürdősziget disparue depuis. (Dessin de Hummitzsch) fájdalmaival, rheumájával, esiizzal, izületi bajaival és a szabadban fürdött a nyitott, gőzölgő medencékben. 1874-ben, a Dunameder kotrásakor kétségtelenül megállapították, hogy a Feredősziget összefüggött valamikor a Margitszigettel. Egy ölnyi széles, a mai Margitszigetre átvezető fal nyoma is megmaradt rajta, a régi római fürdőkultúra maradványaképen. Tehát a Margitsziget lakóinak rendelkezésükre állottak a Feredősziget melegforrásai is. AZ ÁRPÁDHÁZI KIRÁLYOK első évszázadaiban még »insula leporum«, azaz a Nyulak szigete volt a Margitsziget neve. Vannak, akik azt állítják, hogy itt lehetett a királyi vadaskert, ahová a királyok járhattak át nyulakra vadászni, amelyek a Duna jegén ide áttévedve, elszaporodtak a Margitsziget területén. Az én véleményem szerint nem nyulakról és vadászatról van itt szó, nem »insula leporum«-ról, a Nyulak szigetéről, hanem »insula leprosorum«-ról a leprások kórházának szigetéről, a középkor eme szerencsétlen kitaszítottjairól, akiktől minden emberi lény távoltartotta mgát. A leprások hangos kereplőjükkel rótták az utakat messziről jelezve közeledésüket, hogy az egészséges emberek házaikba menekülhessenek előlük és otthagyhassanak számukra valami ennivalót vagy alamizsnát. Ezek a szerencsétlenek csak egyes kolostorok kórházaiban, Xenodochiumokban találhattak valamicske menedéket és ápolást. Leprásokat ápoltak a felhévvizi apácák ispotályában is és az sincsen kizárva, hogy magán a szigeten is ápoltak leprásokat. Az is lehet, hogy a Feredősziget meleg fürdőjében, thermáiban kerestek a leprások gyógyulást szörnyű bajukra és hogy addigra már körülölelte a Duna árja a Margitszigetet, elszakítva tőle a Feredősziget melegforrásait. Így válaszfalat emelt a folyam a betegek és az egészségesek közé, de a Margitsziget felfakadó forrás nélkül maradt. A Feredősziget forrásairól József nádor második felesége, Hermina főhercegasszony is tudott még s azzal a gondolattal is foglalkozott, hogy újból befoglaltatja a forrásokat és fürdőházat is építtet az áldásos thermák fölé. Ez a terv azután, ki tudja mi okból, feledésbe ment. A PESTI PARTON, körülbelül a Feredőszigettel szemben, nagyon érdekes dolgokat észleltek. Kutat tisztítottak és amikor kimerítették a kút vizét, azt tapasztalták, hogy a Duna irányából melegvíz szivárgott a kútba. Tehát az a repedés, melynek egyik pontján a feredőszigeti forráscsoport fekszik, a margitszigeti hévforrások vonalának folytatásában, a Duna fenekén, egészen a pesti partig húzódik át. Elérkeztünk tehát a mához. A régi Feredősziget pompás melegforrásai óriási értéket jelentenek tehát fővárosunk számára. A ma még szabadon a Dunába ömlő vízmennyiséget nagyszerűen fel lehetne használni, elsősorban a Margitsziget területén, a gyógyfürdőt látogató betegek gyógvítására. De bevezethető a forróvíz a sziget egyéb épületeibe is : a szanatórium fürdőszobái ugyanúgy szolgáltathatnának thermális fürdőket, mint a gyógyfürdő cellái. Ugyanez a hőenergia a sziget épületeinek fűtésére és melegvízszolgáltatására is felhasználható. Sőt, még azt is el tudom képzelni, hogy a szigettel szemben lévő pesti Dunaparton is pompásan ki lehetne használni a gyógyvíz áldását és hőenergiáját. A pesti Dunaparton is lehetne melegfürdőt építeni az Angyalföld lakosságának és a lakótelepeket is a források melegvizével fűthetnénk. 337