Budapest, 1947. (3. évfolyam)

8. szám - A FŐVÁROSI ZENEKAR BÉCSI VENDÉGSZEREPLÉSE

A Székesfővárosi Zenekar bécsi vendégszereplése Június végén a székesfővárosi zenekar a Wiener Konzerthausgesellschaft meghívására Bécsbe érkezett, hogy résztvegyen a nemzetközi zenei hét ünnepségein. A zenekar két hangversenyt adott a 2000 személyt befogadó Konzerthaus nagytermében. A 20-án tartott első hangverseny bécsi közönségére már a zenekar tagjainak külső megjelenése is kellemes benyomást tett; hosszú esztendők óta ez volt az első koncert, amelyet frakkos zenekar adott. A zenekar élén a Bécsben már nagy sikert aratott Somogyi László karmester részesült meleg fogadtatásban. A műsor klasszikus számáról, Beethoven VII. szimfóniájáról a sajtóbeszámolók rámutatnak a bécsi Beethoven-tradíció és a magyar együttes felfogása közti jellegzetes különbségre, mindamellett külön kiemelik a zenekar vonóscsoportjának kiválóságát. Annál nágyobb, teljesen osztatlan siker kísérte a műsor modern előadását: Bartók »Zene vonós-, ütőhangszerekre és celesztrára« című művét kiemelkedő teljesítmény és élményként méltatják és a másik új magyar számot, Veress Sándor Threnos (Sirató ének) című munkáját is rendkívül erősen kifejező és értékes kompozíciónak minősítik. 21-én, szombaton Wien város polgármestere fogadást tartott a zenekar tiszteletére, amelyen Fiegl szövetségi kancellár is megjelent. A harmadik napon, vasárnap este tartotta második hangversenyét a zenekar. Ez is telt ház előtt zajlott le. A közönség soraiban ismét ott ült Korner polgármester, aki a szünetben s a hangverseny végén többízben is kifejezésre juttatta elragadtatását a zenekar teljesítménye fölött. Bartók : Két portré c. műve, majd Viski hegedűversenye — Zathureczky tüneményes előadásában — óriási sikert aratott. A második részben Dvorák Üj Világ szimfóniája hangzott el, oly fokozódó sikerrel, hogy a közönség nem engedte le a végén a zenekart a dobogóról ; úgyhogy a kitartó taps után Berlioz Rákóczi indulójával kellett eleget tennie a közönség lelkfes követelésének. Ezt a második hangversenyt Fricsay Ferenc vezényelte. A két hangverseny sikerére álljanak itt jellemzésül a Weltpresse alábbi sorai : ». . . grandiózus volt, ahogyan a zenekar Bartók : »Zene húros és ütőhangszerekre és celestára« című művét játszotta. Ami ebben a műben ritmus és ellenpont terén elhangzik, mindenekelőtt hangzási újszerűséggel és raffinációval, az az elsőtől az utolsó hangjegyig leköti az embert, hiszen egy magas intelligenciájú ősmuzikalitás zseniális kifejezése. A viharos közönségsiker is ezt bizonyította.« A székesfővárosi zenekar, hogy meghálálja a bécsiek lekötelező vendégszeretetét, s a felejthetetlen négy bécsi napot, viszonzásképen meghívta a maga, valamint a főváros nevében a Wiener Symphoniker kiváló együttesét. Fővárosunk zeneértő közönsége az ősz folyamán élvezheti majd a kiváló bécsi muzsikusok játékát. 303