Budapest, 1947. (3. évfolyam)

8. szám - BERTALAN KÁROLY: A kétszázmillió éves Budapest

Budai márgarétegek a Karácsonyi-palota alapozásánál C.iou weprejin H rpyHTe noA ABOpuOM KapatOHbH B Byae még magnéziumkarbonát is szei'epel. Szürkésfehér kőzetét minden pesti ember naponta láthatja, valahányszor a Gellérthegynek a Dunára néző meredek sziklafalára tekint. Dolomit alkotja ezenkívül a Hármashatárhegy, Táborhegy és a Jánoshegy főtömegét, valamint a Sashegyet is. A dolomit igen merev, rideg kőzet, ezért a hegyképződéssel járó hatalmas nyomások és feszültségek hatására összetöredezett. Hasadékok és repedések rendszere hálózza át, néhol annyira, hogy apró szegletes darabok á, murvává esik szét. Ezt a szép fehérféleséget sétautak kavicsolására használják. Ahol a dolomittömegeken mai hévforrásaink őseinek forró vize tört fel, környezetében a dolomitot kémiai hatásával porlóvá változtatta. Ezt a porló dolomitot sokfelé bányásszák is. Ez a budai svábok »répszom«-ja (Reibsand), mely ideális súrolópor, mivel kisebb keménységénél fogva az edények zománcát nem karcolja össze. A dolomitnál valamivel fiatalabb a közvetlenül reá települő dachsteini mészkő, melyet a keleti Alpok Dachstein platójáról írtak le először. Innen a neve. Ezt majdnem tiszta kalciumkarbonát alkotja, minimális szennyezéssel, miértis mészégetésre kiválóan alkalmas. Színe is világos, szürkés vagy kissé sárgásfehér. Darabokban fejtve építkezésekhez, összezúzva pedig útkövezésre használják. A főváros határában a Hárshegyen, a Fazekashegyen és a Jánoshegy csúcsán találjuk. NÉHÁNY ÉRDEKES FEJEZET hiányzik itt földtörténeti képeskönyvünkből. Vagy meg sem írta őket ezen a területen a természet, amennyiben a triászt követő több mint 100 millió éven át valószínűleg kiemelkedő szárazulat volt a mai Budai hegyek területe. Vagy ha hagyott is itt valami nyomot az érdekes óriáshüllők kora, a Júra hegységről elnevezett júrakorszak és az ezt követő, az írókrétát is szolgáltató krétakorszak, ezek a fejezetek azóta elkallódtak. Eltűntette őket a felszíni lepusztulás a krétakor végén kétségtelenül megállapítható szárazföldi időszakban. Ezzel a Föld Marly-limestone deposits in the foundations of the Karácsonyi Palace Couches de marne de Bud ä la pose des t'ondations du palais Karácsonyi középkora le is zárult, melynek utolsó kétharmadáról oly kevés nyomot őrzött meg területünk. Annál változatosabb itt a geológiai újkor történeti anyaga, midőn a Budai hegyeket ismételten elönti a tenger, a geológus leghűbb krónikása. Először csak a mélyebben fekvő völgyek talajvízszintjét emeli meg a tenger közeledése a paleocén (vagyis régebbi eocén) korszakban. A mélyedések dús mocsári növényzetéből keletkeztek a közeli Pilisszentiván barnaszén telepei, az akkori, a mainál sokkal melegebb klíma alatt. Majd beköszönt a maihoz némileg már hasonló élővilág hajnala, az eocén korszak. Eos görögül hajnalt jelent, a »cén« (caen-ci n) pedig a görög kainos szó latinos ferdítése és csonkítása, mely jelenlegit, mait jelent, t. i. a maihoz hasonló állatvilágot. Eleinte az eocén tenger is csak a mélyebb medencéket öntötte el és széntelepek keletkezéséhez vezetett, például a szomszédos Nagykovácsi és Solymár határában. De a városligeti artézi kút fúrásakor is harántoltak egy vékony széntelepet, mely szintén ebből a korból való. A tenger további térhódítása végülis sikeres volt, az alacsonyabb begyeket és dombokat mind elborította. Érdekes élővilág nyüzsgött itt az eocén szubtrópusi éghajlat alatt a tenger vizében, mintegy 50 millió évvel ezelőtt. A csendes öblök napsütötte vize csak úgy hemzsegett az egysejtű lények óriásaitól, a Nummulináktól, melyek pénzalakú mészvázuktól kapták nevüket. Lencsényitől, fillérnyin át az ötforintosig terjedő nagyságú alakjaik a korszak legjellemzőbb és leggyakoribb ősmaradványai. A partok közelében a hullámverést is jól tűrő vastaghéjú hatalmas osztrigák, távolabb finomabb héjú fésűs kagylók (Pecten) és hajós-csigák (Natica) éltek. A tengerfenék szivacsai és koralljai között pedig zsemlealakú tüskebőrűek (Echinodermata) és rákok mászkáltak. A szabad víztükröt cápák hasították, gyakran találni madárnyelvhez hasonló fogaikat. A tenger iszapjába ágyazódott Nummulinák és egyéb mészvázú állatok törmelékéből alakult ki idők folyamán a nummulinás mészkő. Ez már több szennyezést tartalmaz, mint a dachsteini mészkő, azért mészégetésre nem olyan alkalmas. Nagy szilárdságú kőzetét főleg építkezési célokra fejtették a Mátyáshegyen, a Pálvölgyben és a Kissvábhegyen. Jól rétegezett padjaiból pedig lépcsőfokokat faragtak. Később egyre zavarosabb lett a tenger vize a belekerült sok lebegő iszap- és agyagszemecskétől. Ezért a fenékiszapjából keletkezett kőzet is nagy agyagtartalmú, az ilyet pedig márgának nevezzük. A nummulinás mészkőre települő márgarétegek alsó részét bri/ozods márgár\iik nevezzük a benne gyakran található mohaállatkákról (Bryozoa). Felső része budai márga néven szerepel a szakirodalomban és méltán, mert Budán ez a legnagyobb felszíni elterjedésű kőzet. Budai márga alkotja a Várhegy alsó részét és a Tabánon át felhúzódik a Gellérthegy északi és nyugati oldalára is. De ebből áll a Rózsadomb főtömege és széles sávban veszi körül a Széchenyi hegyet is. Cementkészítésre használható. Vízzel átitatva agyaggá málik el. Ez a tulajdonsága okozta a veszedelmes várhegyi földcsuszamlásokat. A budai márgával már tulajdonképen be is köszöntött az oligocén korszak, melynek üledékei azonban hazánkban nem választhatók el élesen az előzőktől, mivel az üledékképződés folytonos volt és ugyanabban a tengermedencében történt. Az oligocén elnevezés onnan származik, h'-gv állatvilágának csak csekély töredéke egyezik meg a mai alakokkal. Oligos ugyanis görögül csekélyet jelent. Az oligocén korszak közepe táján, egy rövidebb tartamú szárazföldi időszak után a mai pesti síkság területe az Alfölddel együtt alaposan megsüllyedt és a helyét elöntő tengerből ülepedett le a kiscelli agyag, mely még a Budai hegyek mélyebb fekvésű részeibe is benyomul. Legszebb feltárása a képződménynek nevet adó Kiscelli-kastély körüli agyagbányák fejtőgödreiben látható, ahol téglaégetés céljaira Szarmata mészkőbánya földalatti bejárata nofl3eMHbiií Bxojt capMa-r-CKyK) H3BeCTKOByK> «.My Entrance to an underground lime-stone Entrée souterraine de la carriere de choux 296