Budapest, 1947. (3. évfolyam)

8. szám - BERTALAN KÁROLY: A kétszázmillió éves Budapest

Szél által kipreparált szarmata mészkősziklák CapMaTCKHe H3Becr-HHKOBbie CKa^bl Wind-eroded limes-tone cliffs Rocher en pierre calcaire, ä S/.armat BUDAPEST TÁJKÉPI JELLEGE kettős. A hegyes-dombos Buda a Dunántúli Középhegység legkeletibb nyúlványa, a lapos Pest pedig az Alföld tartozéka. De történetük a geológiai múltban szorosan összefűződik. Budapest bölcsője az őstengerek hullámaiban ringott. Tenger morajlott a inai főváros helyén évszázmilliókon át, némi megszakításokkal a földtörténeti újkor derekáig. A tengerbe ömlő folyók hordaléka és a vizéből kicsapódó mészanyag a. fenékre ülepedve magába zárta és kőzetté merevedve napjainkig megőrizte az akkori idők élővilágának nyomait : a kövületeket, vagy helyesebben ősmaradványokat. Fővárosunk üledékes kőzeteinek réteglapjai, mintegy 200 millió éven át gyűjtögetett okmánytár fóliánsai, őrzik a régmúlt idők tanúvallomásait, csak ki kell betűzni őket. Ez pedig a geológus és a paleontológus vagy őslénybúvár dolga. Kiscelli agyagfejtő, felül édesvízi mészkővel Í.IHHOKONHH B KHÜIUC^^, CBepXy npeCHOBOAHblH H3BeCTHHX Kőbányáink és agyagfejtőink mély sebeket hasítottak a földkéreg rétegeibe. Ha ezáltal fővárosunk tájképi jellegén sokat rontottak is, egyszersmind lehetővé tették a mélyebb és alaposabb betekintést altalajának a felépítésébe is. A feltárt kőzetek rétegeződéséből és a beléjük zárt ősmaradványokból messzemenő következtetések vonhatók keletkezési körülményeikre, a tengervíz sótartalmára, sőt sokszor az akkori klimára. Ne feledkezzünk meg azonban kő-és agyagbányáinknak arról a fontos jelentőségéről sem, hogy építőanyagot : követ és téglát szolgáltatva, lényegesen hozzájárultak egy világváros keletkezési lehetőségeihez. Minthogy valamennyien helyükből elmozdított hegyekből épült mesterséges barlangokban : kő- és téglaházakban lakunk, nem érdektelen talán ezeknek történetét is megkérdezni a legilletékesebb szakembertől : a geológustól. Clay-pit at Kiseell, with fresh-water lime-stone above it Argiliére de Kiseell: au-dessiis chaux d'eau douce Milyen változatos történetet is élt át fővárosunk földje, mielőtt az első ember megjelent volna rajta? Hogyan és milyen körülmények között keletkeztek azok a kövek, amelyeken és amelyek között élünk? Melyik min; használható? Ezek azok a kérdések, amelyekre a következőkben felelni óhajtunk. Kövessük hát végig fővárosunk altalajának kialakulástörténetét a legrégibb időktől napjainkig. Minden őstörténeti kutatás végülis az idők végtelen távlatának homályába vész. így van ez a történelemben, a régészetben s nemkülönben a geológiában is. De ha Budapest legrégibb geológiai őskora iránt érdeklődünk, különösen nehéz a válaszadás, mivel földünk történetkönyvének erre a legrégibb időre vonatkozó — amúgyis rendszerint nehezen kibetűzhető — lapjai Budapesten és közvetlen környékén hozzáférhetetlen mélységben feküsznek és csak a Velencei hegységben és a Balaton mellett bukkannak felszínre. így csak ezekkel a távoli területekkel való összevetés alapján gyaníthatjuk, hogy fővárosunk legmélyebb altalaját is gránit, fillit és permi veres homokkő alkotja. Mindez azonban a Duna királynőjének szerepéről a geológiai ős- és ókor idején semmit sem mond. Buda és környékének földtörténeti fejlődéstörténetét csak a geológiai középkor első tagjától, a hármas tagoltsága alapján triásznak nevezett korszaktól kezdve követhetjük nyomon. Ekkor, mintegy 200 millió évvel ezelőtt, a mai Földközi-tenger ősének, az Okeanos feleségéről Tethysnek nevezett beltengernek egyik északnak nyúló öble hullámzott itt és rakta lo üledékeit. Előbb dolomitot, később mészkövet. A kőzetbe zárva a maiaktól eltérő, szívalakú kagylók (Megalodus) és lábasfejűek (Cephalopoda) tanúskodnak a tenger nem túlságosan nagy mélységéről és az akkori idők állatvilágáról. A dolomit a mészkőhöz hasonló kőzet, csakhogy összetételében a tiszta mészkövet felépítő kalciumkarbonáton kívül körülbelül ugyanolyan arányban 295 BERTALAN KÁROLY A kétszázmillió éves iSudapest