Budapest, 1947. (3. évfolyam)

7. szám - CSORNA ANTAL: Az újjáépülő pesti parkok

C S () R N A A NT A L • 0**00 • • m ßß \l III|«l0(111 lo hiHliipesli iiiirkok A szerző felvételeit el A VÁROSLIGETBEN, aSzéclienyifiirdő mellett hatalmas virégzatú, a fehér és a halványzöld árnyalataiban ragyogó magnolia jelentette régebben a tavasz érkezését. Fájdalom, mult időt kell hasz- -nálnunk, mert a magnóliákat is elvitte a háború, csak hírmondó maradt belőlük. Mennyire várta már a pesti nép a Gellért-szálló, a Széchenyi-fürdő, a ligeti Körönd magnóliáit! Tömegesen vándoroltak az Andrássy-szobor melletti, a népligeti és Erzsébet-téri bokrokhoz, nehogy a virágzást elszalasszák. A pompás magnóliákat, a Gellérthegy rózsaszínű mandulafáit, piros cseresznyéit, ragyogó sziklavii'ágait elnyelték a légitámadások, az ostrom és az inségiink, mely nem tudott megálljt parancsolni az értékes növények előtt sem. A lidércnyomásként ránknehezedő fájdalmas időkön túlvagyunk már, megindult az élet, a romokon az újjáépítés. A székesfőváros parkjai világviszonylatban is az elsők közé tartoztak s csak az idegenforgalom szempontjait tekintve, Budapest egyik jelentős vonzóerejét jelentették. A csodás kilátású Gellérthegy sziklakertjei, a Margitsziget évszázados fái, a Városliget virágpompája jelentős mértékben hozzájárultak Budapest külföldi hírnevéhez. Hazai, fővárosi viszonylatban pedig egészségvédelemmel párosult pihenési, üdülési és szórakozási lehetőséget jelentettek, kicsinynek és nagynak egyaránt. Érthető tehát, hogy az újjáépítés szempontjai a fővárosi kerteket kezdettől figyelembe vették. A »hőskorszakban«, 1945 elején, amikor még úgyszólván semmi sem volt, a lassanként összeverődő régi munkásgárda a háború közvetlen nyomait iparkodott eltávolítani, majd erőre kapva és a székesfőváros által is egyre jobban támogatva, munkáját programszerűen folyatta. A HÁBORÚ ELŐTTI parkok helyreállítása a hároméves terv jelentős programpontja, de azon túl is nagyszabású fejlesztés lehetőségével kell számolni. A jövő terveinek kidolgozása mellett a kertészet sok olyan munkát végzett, amelyet alig vesz észre a virágot, pázsitot kedvelő közönség. A kertépítésben az előkészületi munkaidő hosszabb, a tulajdonképeni kertészmunka aránylag gyorsan megoldható. Az előkészületet a hosszú háborús események még bonyolultabbá tették, a szokásos földmunkálatokon kívül a háború nyomait kellett elsősorban eltüntetni. A sétányokon felgyülemlett soktízezer köbméternyi törmeléket és szemetet, a bomba- és gránáttölcséreket. Az öntözőhálózat nagymértékben megsemmisült, a világító- és csatornaberendezések szintén. Ezzel szemben a pénzügyi helyzet kötöttséget ír elő, a munkateljesítmény és mennyiség csak fokozatosan érheti el a régi színvonalat, ismét csak ridog pénzügyi okok folytán. A parkok mégis rendbejönnek. Először a belvárosiak, majd onnan a városszél felé haladva, egyre több kert éri el régi színvonalát, különösen a pesti oldalon. Budán az újjáépítés üteme lassúbb, hiszen itt nagyobb mérvű a pusztulás s nehezebbek a talajviszonyok, így itt ugyanakkora terület rendezése háromszor annyiba kerül, mint a pesti homokon. A budapesti parkok azonban még sokáig nem lesznek a régiek. A magnóliákkal, díszfákkal és fenyőfélékkel együtt a faiskolai anyag jórésze is elpusztult, hosszú időbe telik, míg a régi növényzet pótolható lesz. Annál jobban meg kell becsülni azt, ami megmaradt. A kert nem építmény, amely határidőre készül, kifejlődéséhez, lelkének, hangulatának kialakulásához hosszú évek kellenek. Bástyasétányi kilátás BH;I C aji;ien őaCTHOna View of Bastion Vin' de la promenade des Bast ions A Széchenyi-hegyi kert Cajt Ha rope Ce'ieiibH The Mount Széchenyi GardeH Jardin du Mont Széchenyi 239