Budapest, 1947. (3. évfolyam)

7. szám - CSORNA ANTAL: Az újjáépülő pesti parkok

A Rottenbiller-kert Caa PoTTeHÖHJUiep The Rottenbiller Garden Jardin Rottenbiller A gyorsan előállítható pázsitalap fölé nő a »kert«, árnyat adó bokraival, fáival, elburjánzó évelővirágaival . . . Budapest kereken 700 katasztrális hold nagyságú nyilvános kertterületéből a háború a fa- és cserjeállomány több mint 50%-át elvitte, a pázsitfelületnek 95%-át. A mai napig közel 200 kat. hold kertterület már régi pompájában jelentkezik, csak a lassan pótolható növényanyag jelent kivételt. Közvetlen az ostrom után rendezték a Szabadság-, a Vigadó- és Gellértteret ; még szerszám sem állott rendelkezésre, se fuvar, és csak kevés önkéntes munkaerő. Ma a Szabadságtér régi díszében várja a látogatót, növényzete szerencsésen megmaradt, virágültetése a háború előttit túlszárnyalja. A Vigadó-tér átrendezése a Hangli elpusztulása után teljes egészében érvényre juttatja a Vigadó homlokzatát, mely aránylag épen megmaradt. A szomszédos Erzsébet-tér, legrégibb parkjaink egyike már, többet szenvedett. Öreg meghitt rózsaszínvirágú gesztenyefái eltűntek, pázsitja azonban ismét üde folt környezetének lassan felépülő romjai között. Űj színfolt jelentkezett a gyermekjátszótér beállításával. A terjedelmes légoltalmi medence, miután egy házra való törmeléket elnyelt, mint homokozó szolgálja a Belváros kicsinyeit. Méginkább a Károlyi-kert, melyet főképen a gyermekek szolgálatába állítottak. NÉHOL valóságos hadjáratot kell folytatni a közönség érdekében, a közönség ellen. Mily sokba kerül, mennyi fáradságba és pénzbe, egy kert rendbehozása és mily kevés kíméletben részesülnek parkjaink! A tünet, sajnos, általános. Néha elkeserítően kilátástalan harcot jelent. Mindenki siet, rohan ... de ha ezernyi átlós átjárást vágnának a legkisebb parkon, hol maradna a pázsit, a virág, mindannyiunk öröme és büszkesége? * A SZENT ISTVÁN-KERT folyamatban levő újjáépítése a nyáron befejeződik, új játszótere méltán csatlakozik a régiekhez, ahol a lubickoló és homokozó tájékáról hangos kacaj jelzi a napos idő beköszöntését. A Múzeum-kert is újjáéledt s vele oly sok kisebb-nagyobb kertecske. A hatalmas Köztársaság-tér fáit ugyan alaposan megtépázták az események, de annál üdébb pázsittal és nagy szeretettel felállított játszóterekkel áll a népes környék szolgálatában. Hát még a Városliget, a legnépszerűbb és leglátogatottabb pesti parkunk ! A virágpompás dísztér vagy »Körönd« idén ismét régi szépségében ragyog, a belső részek rendezése is sorra kerül, ha lassabban is, mint szeretnők. A nagy rivális, a Népliget is szépül a külső körút vonalától kifelé haladva és még sok pesti park, amelyek közül akárhány a kert-jellegét is elvesztette a sötét évek folyamán, így a Szent István-kórházzal szemközti Nagyvárad-tér korszerűen átalakult és számos kisebb-nagyobb kert a városdzsungelben, mint az Almássy-, Hunyadi-, Rákóczi-, József -tér és társaik. A külső parkok közül a Gyöngyösi-úti és Dagály-utcai kertet említjük meg és az arány lag jól átvészelt kőbányai Rottenbiller-kertét. Árnyas pihenői, csendes játszóterei a meghitt parkok rangsorába emelik. A szomszédos Szent László-teret már teljesen újjá kellett építeni, de az is elkészült. A nyári munka egyik tétele a Központi Városháza »Gyermeklerakó játszókertje«, ahol az ügyes-bajos dolgaikat végző mamák a kicsinyeket felügyelet mellett hagyhatják. Mire e sorok napvilágot látnak, a reprezentatív Lehel-tér is sorra kerül és még sok más pesti díszkert. SAJNOS, BUDÁN lassabban halad az újjáépítés : az ostrom dúlása alig kímélt meg néhány kertet, rom és pusztulás járta véges-végig! Még 1945—46-ban elegyengették a Gellérthegy—Tabán sokezernyi köbmétert meghaladó árkait és gödreit, a munka azóta is folyik, sajnos, munkaerő híján lassú ütemben. Előtérben a Horváth-kert újjáépítése áll, amelynek mély alsó részét — ahol nagy játszótér lesz — törmelékkel feltöltik, azután jön csak a szorosan vett kertészmunka, _ az ültetés és pázsitkészítés. Az öreg gesztenyefákat, a meghitt, árnyékos pihenőket azonban soká siratjuk . . . hosszú idő kell feltámasztásukhoz ... A Széli Kálmán-tér rendezése napjainkban befejeződik, virágültetése az újjáépítés reménysugarát kelti az agyonbombázott környéken . . . A Fogaskerekű-vasút és a Szent János-kórház előtti kertek már teljesen rendben vannak, sőt részben a Városmajor öreg parkja is, ahol csodálatosképen sok nagy fa vészelte át a kemény napokat, bár pusztult is belőlük bőven. Ismét zöld a Szilágyi-tér, már nő a fű a Batthyány-téren és számos kisebb parkban. A szabadsághegyi kertek baj nélkül vészelték át az ostromot, a Széchenyi-kilátó alatti kert is. Óbuda kertjei nagyjában rendbejöttek, további fejlesztésük folyamatban van. Az 1947-es év parkjait már sokszázezer virágpalánta díszíti, miután a Vágány-utcai növénynevelő telep termelőképessége megközelíti a háború előttit. A nyár második felében bontakozik ki igazán kert j eink virágpompáj a s akkor a város ötven elszórt sétánya, parkja hirdeti majd, hogy Budapest háborús elhanyagoltsága már a múlté. 240