Budapest, 1947. (3. évfolyam)

4- 5. szám - FODOR JENŐ: Az újjászületett magyar közlekedés

A Szabadsághld befüggesztett tartóit 2 úszódaru viszi a beszerelés llelvére ;[lta 11.[ 0 Ii y' i n x Kpana ne:iyr nojnopw MOCTa Cßoftoabi Ha MCCTO na iiiaqenHH Floating cranes at work on the Liberty Bridge fteux grues transportent les traverses an pont de la Liberté fog megépülni fontosságuk és jelenlegi állapotuknak megfelelő sorrendben. A három év alatt természetesen a következő évek munkájának előkészítése is folyik, így többek között a szegedi és tokaji Tisza-hidak vasszerkezetének legyártása, az újpesti összekötőhíd roncsainak kiemelése stb. A vasúti hidak újjáépítési terve 21.000 tonna vas, 177.000 mázsa cement és 22.500 köbméter fa bedolgozását jelenti, nem kevesebb, mint 18 és félmillió munkaóra alatt. Az eredmény biztosítása érdekében az államvasutak hídműhely, mozgó híd javító szerelvények felállítása mellett műszaki ós gépi felszerelésük nagymértékű kiegészítését is tervezik. A közúti hitial, újjáépítése is az elmúlt kétesztendőben nagyrészt szükséghidak, provizóriumok létesítéséből állott. Az elpusztult 27.504 fm összhosszúságú, 1424 darab hídból (mely pusztulás a hidak hosszát tekintve 41%-nak, de az elpusztult hidak értékét tekintve 58%-nak felel meg) eddig már 1098 darab híd, összesen 14.654 fm hosszban helyre van állítva. A helyreállított hidak közül azonban 851 darab (10.561 fm) ideiglenes. Ehhez a helyreállítási munkához 68.109 q vas, 57.612 q cement, 46.342 m3

fa, 13.552 m3

kő és 31.947 m3

homok és kavics bedolgozása volt szükséges és 15.105.000 munkaórát igényelt. A stabilizáció óta a közúti hidak már túlnyomó részben végleges jelleggel épülnek és a mindenképen gazdaságtalan szükségmegoldások fokozatosan meg fognak szűnni. A hároméves terv feladata, hogy a főközlekedési útvonalakon már ne legyen több provizórium és általában az egész közúti hídállagnak legfeljebb 20%-a legyen ideiglenes jellegű. A nagyobb hidak közül újjá fognak épülni a hároméves terv keretében a vásárosnaményi Tisza-híd, a szegedi Tisza-híd, a bajai Duna-híd, a tiszaugi Tisza-híd, a tokaji Tisza-ártéri híd, a ráckevei Dunaág-híd, a makói Maros-híd, a győri Kisduna-híd, a polgári Tisza-híd és a Sió-csatornán mintegy 13 közúti híd. A Duna alsó szakaszán, valamint a balsai Tisza-híd ideiglenes pótlására pontonhíd fog épülni. A kisebb hidakat is figyelembe véve a hároméves államgazdasági terv keretében a közúti hidak 80%-a fog újjáépülni. Ez a terv további 17.720 tonna vas, 11.470 tonna cement, 24.950 m3

fa, 21.327 m3

kő és 66.500 m3 kavics bedolgozását jelenti és közel 19,000.000 munkaórát fog igényelni. A vasúti hídprogramhoz hasonlóan itt is szerszámgépek, betonkeverők, cölöpverők, emelőgépek, búvárfelszerelések, kompresszorok és fúrók beszerzése, pótlása, illetve korszerűsítése lesz szükséges. Budapest húljai A főváros hidjai valamennyiünk jogos büszkeségei — céltalan és esztelen pusztítás áldozatai lettek és a Duna két partján lakók ismét olyan elérhetetlen távol kerültek egymástól 1945 telén, mint dédapáink száz évvel ezelőtt. Az egymástól elszakított Buda ós Pest azonban nem sokáig maradt összeköttetés nélkül. A szovjet hadsereg műszaki csapatai szinte napok alatt építették meg a margitszigeti cölöphidat, á Ferenc József-híd 138 méteres kirobbantott- középső szakaszának pótlására 5 darab úszó aljzaton nyugvó hídprovizórium készült és ugyancsak provizórikus fahíd épült a Boráros-téri híd roncsain is. Majd ennek lebontása után a Borárostéri hídtól délre egy katonai pontonhídat állítottak fel. A közúti hidakon kívül 23 nay) alatt ideiglenes egyvágányú vasúti híd épült a teljesen és tökéletesen szétrobbantott déli összekötő vasúti híd helyén. Az ideiglenes hidak - hadihidak lóvén -nem készültek hosszabb időtartamra és előrelátható volt, hogy 1945—46 telén már nem fognak tudni a jéggel és árvízzel szemben dacolni. A hidak állapotának, azok forgalmi jelentőségének ós a helyreállítási lehetőségek gondos mérlegelése után a közlekedésügyi minisztérium elkészítette a hídépítés menetrendjét, a Ferenc József-Ilid végleges alakjában 1946. év folyamán helyre lesz állítva, 1945. évben még a jégzajlás előtt egy új híd fog épülni a Kossuth Lajos-tér ós Batthyány-tér között ós ugyancsak 1945. évben pontonhíd fog létesülni a Petőfi- és Döbrentei terek között. Legelőször elkészült és félévi munka után, 1945 november 18-án megnyílott a Petőfi-híd, mely 34 darab egyenkint 50 tonna teherbírású pontonon nyugszik és két 30 méteres hajózó nyílással készült, a híd 590 tonna vasanyagának 40%-a a Lánchíd roncsaiból és a budapesti romházak vasgerendáiból került ki. A Petőfi-hidat (hajóhíd lévén) legjobb esetben csak 1946 januárjáig lehetett üzemben tartani és így a Kossuth-híd megépülésétől függött, vájjon Pest és Buda között 1945—46 telén fenntartható lesz-e a közlekedés. A Kossuth-híd építésénél többször merültek fel áthidalhatatlannak látszó nehézségek. A híd pillérei, a csövekből hegesztett főtartók mind egy-egy nehéz probléma bravúros megoldásai abból a célból, hogy a kitűzött rövid idő alatt ós a rendelkezésre álló korlátolt anyagkészletből a híd idejekorán elkészülhessen. A helyszíni munkák 1945 május havában indultak meg és december 1-ére készen voltak a pillérek, január hó 11-én pedig a vasszerkezet szerelése is befejeződött. 1946 január 18-án megnyílott a Kossuth-híd, amelyik még ma is a gyalogos forgalom 88%-át és a járműforgalom 50%-át bonyolítja le Buda és Pest között. 136