Budapest, 1946. (2. évfolyam)

3. szám - ESZE TAMÁS: Rákóczi kurucai Pest-Buda falai alatt

egyaránt számolnak azzal az eshetőséggel, hogy Buda, de még inkább Pest, kuruc kézre kerül. Valójában Rákóczi sem Budát, sem Pestet nem tudta megszerezni. A hosszú háború alatt a két város mint egy sziget áll a körülöttük táborozó és szállongó kuruc seregek között. Buda megvételére a fejedelem talán nem is gondolt soha, annál inkább szívén feküdt Pest birtokbavétele, melynek sorsa éppen ezért változatosabb is. A kurucok először 1703 október 2-án, a városi majoroknál állva, hívták fel megadásra a várost, s mikor ágyúval feleltek nekik, magyarul kiabáltak be a falakon, hogy visszajönnek még. Január első napjaiban Szabó Máté, a hatvani postamesterből lett ezredeskapitány betör a ráckevei szigetre, elhajtja Jenő herceg pompás ménesét és innen küldözgeti hódoltató leveleit a városra. Ostromot csak egy alkalommal kíséreltek meg Pest ellen a kurucok : 1704 december 23-án, Szent Tamás éjjelén egy nagyobb csapat az éj sötétjében eljutott a falakig, már az ostromlétrákat is felállította, megkezdte a falak megmászását is, midőn az őrséget vizsgáló parancsnok meglátta a létrákat, fellármázta a várost, s puskatűzzel visszaszorították a támadókat. A kurucok hajnali háromig tüzeltek a városra, s csak akkor vonultak vissza, mikor Budáról erősítés érkezett a városba. A támadás tervét állítólag egy magyar ember árulta volna el, pénzért, amit aztán mégsem kapott meg. RÁKÓCZIHOZ HÚZOTT Pest magyar lakosságának szíve. Az október 2-i támadás alkalmával a legfontosabb bástya ágyúját nem tudták a kurucok ellen fordítani, mert azt egy magyar ötvösmester beszegezte. Pest II. Rákóczi Ferenc háborúja alkalmával első ízben írta be nevét a magyar szabadságért való küzdelmek történetébe. Az »Istennel a hazáért és a szabadságért« felemelt lobogók alá Pestről is jöttek katonák. Erdős Imre mindjárt az elein ment ki Rákóczi hűségére ; mindenét a városban hagyta, felesége : Szathmári Marinka is nehezen tudott kiszökni utána. Hadnagyságot viselt egy Pestet ostromzároló ezredben, s 1705 tavaszán a pesti labancokkal vívott csatában, egy magyar falu védelmében vesztette el fiatal életét. Egy pesti nemes úr : Pataky Gáspár 1704 végén »Pest városábul egész cselédestül minden jószágának ott hagyásával jött ki« a fejedelem szolgálatára. Dékányi János főhadnagy seregében »pesti katonák« harcoltak, ők is családostul hagyták oda a várost, családjuk eltartásáról a felkelő ország gondoskodott. Láttuk, benn a városban is voltak olyanok, akik a kurucokkal éreztek együtt, ezek tudósították őket a készülő támadásokról. Bessenyey Zsigmond ezredeskapitánynak — a költő Bessenyey György nagyapjának — »Pestrül egy jó lelkű ember megüzente«, hogy jól vigyáztasson, mert a német rajtuk akar ütni. Ezeket a lelkesedés állította a szabadságháború szolgálatába, a kurucok számát azonban pesti, budai német katonaszökevények is szaporították. »Im udvarlok Excellentiádnak ezen Pestrül ki szökött két ifjú némettel — írja Bessenyey 1709 április 3-án Károlyi Sándor generálisnak — kik is a nagy Ínséget unták meg, s igen reménkednek, hogy lovas regimentbe állíttassanak ; mások is ki gyünnének, csak bízhatnának«. Felhatalmazást kért generálisától a dezertőr-propaganda folytatására. A propaganda fegyverével egy ízben Rákóczi is megpróbálkozott. 1705 júliusának első napjaiban a falakon és a város forgalmas helyein német nyelvű felhívásokat helyeztetett el, melyeken nagy ígéretekkel biztatta a polgárságot a város átadására. Politikai érdekből lett volna most nagy szüksége a város birtokbavételére. Július 1-én Pest falai alá »nemes Pest vármegyében lévő Rákos mezejére« hívta össze első országgyűlését »a régi hajdani országgyűlések formája szerint«. Rákos neve az éppen kétszáz esztendős rákosi végzést idézte fel a gyűlésbe hívott nemzet emlékezetében : a magyar rendi szabadságmozgalmak e fontos alapokmányában conföderációkba szövetkezett 10 főpap, 53 főúr és 125 megyei követ állapította meg, hogy Magyarország idegen uralkodók alatt mindig pusztulásnak indult, ezért idegent soha többé nem állítanak maguk fölé. Midőn hírét vették a rákosi országgyűlés tervének, a németek joggal tartottak attól, hogy »Pest városa impediáltatni fog«. Rákóczi valóban kikémleltette a falakat Lamotte nevű francia hadmérnökével. 1705 nyarán kuruc alakulatok táboroznak Rákos mezején, Bezerédy Imre, az idegen király ellen felkelő kurucság híres brigadérosa, augusztus 6-án a »Rákos vize mellett levő malomnál« írt levelet Károlyi tábornoknak. Rákóczi még augusztus végén — két héttel a szécsényi országgyűlés megnyitásaTelőtt — sem tudott belenyugodni abba, hogy »ne lehessen a Szécsény tájján összvegyülekezendő vármegyéket a Rákos mezeire vinni.« HA A KÉT VÁROS Rákóczi kezére került volna, a császári hadvezetés sohasem törődik bele elvesztésükbe, annyira fontos bázisai voltak a felkelők ellen való hadviselésnek. Innen tartották szemmel az országot, ide tértek meg a kurucoknak meghódoló várak (Tokaj, Szatmár, Esztergom) őrségei ; nagy katonai műveletek kiinduló és befejező állomásai : innen indul meg a császári hadsereg 1705-ben Herbeville vezetésével Erdély visszahódítására a zsibói győzelemre, ide tér meg eredménytelen felvidéki támadásából az erdélyi főparancsnok, Rabutin 1706-ban, a következő évben innen tér vissza Erdély biztosítására. Buda biztosítja a Duna vonalát a dunántúli és dunamelléki mozdulatok számára, innen foglalják vissza a dunai kuruc hídfőt, Bottyán-várát, Esztergomot is. Ellensúlya a kuruc Érsekújvárnak, valóságos sarkpontja a labanc hadviselésnek. De éppen ezért mindig kuruc katonai gyűrű fogja körül a testvérvárosokat. Olykor annyira lazán, hogy alig érezhető, máskor meg annyira összeszorul körülöttük, hogy szinte megfojtja bennük az életet. Ilyenkor »Pest és Buda alá minden napi portyások járnak, s hajtják a rettenetes nyereséget, s vágják a németet és ráczot«. Ki sem lehet mozdulni a falak mögül, mert kuruclesek csapdái mindenfelé, s az óbudai s a Rákos patakján levő malmok a kurucok búzáját őrlik. A városok védelmének legfontosabb tényezői a rácok. Budán külön városrészük van, Tabán szinte szenthelye a rácságnak, az 1706 november 7-én meghalt Csernovich Arzén rác pátriarka hamvait Budán akarják nyugovóra tenni. Pesten is odahaza vannak : a felkelés előtti évben még 66 házat építenek a mai szerb templom körül. Mint sajkások és lovasok teljesítenek katonai szolgálatot, gyorsak és kegyetlenek. A Duna rettegett hajósai, Hatvanig, Szolnokig, Kecskemétig, Fehérvárig és Vácig könnyűszerrel száguldanak, félelmes haramiái a városok környékének. Egyik nap a kuruc csap be Pest alá, másnap a rác és a német lovasság üt ki a kurucságra, de inkább a falvakra, mert a cél inkább a zsákmányolás. Míg el nem fogyott az állat erről a boldogtalan vidékről, többezer darabból álló juhnyájak és barom-90