Budapest, 1946. (2. évfolyam)

2. szám - MORVAY ENDREA: jövő Budapestje

A süllyesztett középkorút a közigazgatás toronyházaival Улубленный средний бульвар с общеадминистративными зданиями The sunken inner boulevard and the towering buildings of the Municipality Le boulevard central abaissé, avec lcs buildings de l'administration liget összekapcsolásával alakít ki hatalmas parkterületet, amelyből a zöld ék a parkházakkal szegélyezett és új jáépítendő Sándor-utca révén behatol a városmagba. A Lukács- és a Császárfürdők körül nagyszabású fürdőváros, a környező hegyeken pedig kilátó, séta- és síutak kiépítését tervezi. A városrendező a budai oldalon kertes családi házszerű településeket javasol. A Vár műemlék jellegében maradna meg. A fellazított pesti Dunapart a világvárosi szállodák és előkelő középületek helye lesz, ettől keletre a City üzletnegyedei, majd a közigazgatás és kereskedelem toronyházai következnek. A füstös gyárövet Csepel-szigetre, a bűzös gyárövet pedig Soroksár alá telepíti ki. A nagy városokban százezrek indulnak el reggel a munkahelyükre és térnek este haza az otthonukba. A tervező a nagy tömegek gyors- és zavartalan szállítására nagyszabású közlekedési rendszert dolgozott ki. Az új gyorsvasutak és forgalmi utak addig nehezen hozzáférhető területeket nyitnak meg a lakótelepek, — az ipar- és kereskedelem számára. Az utak mentén parksávok húzódnak, úgyhogy szinte megszakítás nélkül fák és virágok között lehet elérni a városközpontokat, vagy a városmagot. Rendkívül gondos tanulmányra vall a térképeken szemléltetően részletezett gyorsvasúti hálózat. Gyorsvasút alatt a tervező a MAV környékforgalmat, a HÉV, a földalatti és a gyorsított földszinti villamost érti. Ezek a vonalak egyenletesen tárják fel az egész területet és mindenünnen könnyen elérhetők. A párhuzamos fővonalak kifejezetten északnyugat, illetve délkelet főirányúak. •Ezzel a tervező azt kívánja elérni, hogy a helyes település irányát megszabja és mentesítse a belső magot az átmenő forgalomtól. A főforgalmi utakat illetőleg a javaslat sok érdekes és gyakorlati érzékkel párosult gondolatot vet fel. A főforgalmi utak térképén bemutatja a vezető országutakat és azokat az összekötő utakat, amelyeken a gyorsforgalom elérésére 60—80 km. sebességet kíván elérni. A jól kiépített úthálózat főcélja az. hogy egyenletesen tárja fel a várost és jó kereszteződéseket nyújtson. Ha a régi és az új városházák környékét vizsgáljuk, az első amit megállapíthatunk az, hogy a városházával kapcsolatban térre van szükség. A római fórum, a középkori főterek óta, a városháztér létjogosultsága, ami annyira jellemzője a magyar városoknak is, mint a közösségi összetartozás külső kifejezése ma is fennáll. így látja a városház-kérdést Jánosvölgyi Münnich Aladár is, aki nemcsak az ötletpályázat első díját, hanem a Belváros rendezésére vonatkozó tervével a részletmegoldásokra kitűzött jutalmat is elnyerte. A régi Róma fórumának megfelően művészi hatású, hatalmas, zárt városházteret, fórumot alakít ki és ezzel Nagy-Budapestnek világvároshoz méltó városközpontját adja meg. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa épülete és az új Központi városháza által zárt városháztér kialakítását a belső Erzsébetváros fellazításával köti össze. A Múzeum-körut meg nem tört folytatásaként a Rákóczi-út torkolatát összeköti a Bazilikával és onnét bekötést tervez a Lánchíd főforgalmi útvonalába. Ezáltal megoldódik az Andrássy-út és a Lánchíd megfejtésre váró feladata. A város legélénkebb útvonala a Kis-és Nagykörút forgalmának tehermentesítésére az Opera—Uránia vonalban mélyített szintben középkörutat tervez. Ez a közigazgatás toronyházaival szegélyezett kereszteződésmentes gyorsforgalmi út idővel a Kossuth-híd helyén épülő Dunaalagútba fut majd be. 71 i