Budapest, 1946. (2. évfolyam)

12. szám - HUBAY ILONA: Török rabszolgavásár

Wie z>\cti íreken mit oen gefangenen tCbn'ften ЬдпЫеп Го fie Die bmffen ooer verkauftem 3<f» itter «tfmtat» p«(*t fcsb ßlisbe otxngcirwitt вяяияГф* li&c feswinmneitbfаа^риаа^фа^ mit t»n amm gefimgm íbnftcn pttftfBÜ'il} mit úsifíimfíbmtmenttf&nntíi aß<xnbtnittemlid>fimft j j? orrt» е«т тогик tara i Bt sä« »fr fdjW« »»j iTJ»i»ij/S<3 fcer Лйпщ Áebmg »I» |жп jjsm.' crf«i>l«atn «wrb.'bc flübitt tn<tfaim.lS, alji> m»t(!»i?j«m яжп pfingrii n ^mgefäct ^frmtn gcpenborwiB gctrfbf »•i? actinbt огж? es eotb »я táti m ttiúben fättxrti btflit Ь«« n »; г Л1|с> ft ín nut »»я eitwníxr gtímlt a*w6cn to сгЦф Ьш gen/атг ps Scrfksbc txrawxx yei tata feie n^ooigt/öig »ф и» bt'EiKtórtíxmbgrfiiBfft tw?<»fftiTOAmpm.abern«^f9Í4>«jets SBÍwirirafeüllíjixn bin!A«ItMgtЬВГФbiefcitff/í-ngn<i!s<Setм а!жсфлдс«»/Ь<! ф rntín icír itbngramargnsg lab re band" fejoj fen. «шпьггёи»1»фей ггк^двяд/ялэ [фтЪсгётб tu mem wtutUnb ?»ТЕ«»;»!ФГ«ФБ<НЬ'(Ч-ВЕ OB JEMERF^MB«BTRMIÍ*/MÖ: (фж,ице vcrbnlit атЫс*. ГО« üb« ей «да )id? in bafijteSit» вмяя tstííflyn Ья/яхг во! cm finbttiiá) &f1eii wo }» ftfrra W/aSrt »tSlm4i stiKfteflin. t>oftpпо яме gflaie Счс gtfiwgm ifrsß tn 2ф4ип «ftBilid? ашф Ut gisf fit» feett fetrtasffixrrei« «*> &tm СйгсМфсп gegeben / b«»mb (ic IXcsmbtmgefaitgí CbaíJ<tafl2»erfatíffm lífcn raf«5í »crpfentxn Сипаф^$1ыфлдрящл!ит1.&еЫп!ктфмЫе!Ад'гт11 jíneit tncd«eB/rn böffenti wnbítnegíi wfcf/btnbcnrnb feptliw }иUrnen tm$cne dfo nr.с ybnen ftfs in fht imbt 12><J t/Ьаф in einer fcgiicbc n flM/tinßnternpliO}veri}it!nctwicnfict'->na;?nl!zfäbt>ie timfUmi t£«f b4»/b<äe(jebt<:leuttm«nSibfndI« ргсгла&Ифс« Je» ГФк? Utfeitwb £?де<ф«йе fit ккаврЬсР (ionban aitrnio» ftjubl Ьоф ß wabrn g«ig möttr naefee abg«ogen art vb twb m<sn trim авф teúm Jane? fernen и^фе««/ trófp-naijiaBff bcmptajtaBm wmö fprimttat / ©га man aid) offc nlicb Гфсп be n nmitgtl ííbetac fjnil^xtbimdtTembebalamCt'i.Xntbwiavamun Гфдап(>4Тиг» tfiifs a!ü« es mit ritm 5«b gtrfl«g«|twn5ín.!5?trStt лиф О» fiún» (bmbíeí tKiSw/ateíf *; rt«h tönjl mfdyontc/Dtr peer gőtébe Я>га«1»Ь«»6с1>ттле. 0Х1фг ptrfötl t>e »frfaiffc wutb ettem -.tt Cm» wnarrfilt; búí>tttfe«4/t»crb «U<at>d! 6« ges^in íxsőg aifl'-g» Sticgt/w44c a- m« bmtU" /bárff/fríft tbiupíi^a/ «вф eff» 6ut6bctgtg«y3:iwn4glmäg. fic 6<Ä p»círt?^crl!tOTо» таа-г|Л garnerтекпЬ^йепатеп/^ыифтЫсе&гсРм «flitüegraiiim» rcit/idfíAsefícűtngcfaitStn tágéi anbte ßfi/tMxztetmati-.cixW btrof«t/überet« Гр<ятвЬегп btfi&n ba» fic tsm rr«S»n/t£tliAcn fd-ttcj» btnftc bit tiefen vnb о^яяаЬ/Ьа» fic >>е(>ифГ<ЬепNoЪ ts» trwn ре ГО» m rw f«i»in toiKtn^« es gefangen Г«пЬ/«оф tttütb btrncrt fic Ьигф bit Mm vnb fhtntettUá) f&Aéxn |íe gät sá tíb - Qílífc« «slice twb «фгЬасгайш ítlan: <Syfalem nit m wiíá)< ЬлишЛГш merer^dj йптл»Ыеяттс1епг>епк^Ыт gcboibíKruSftn) «4Яеп m fiHtlft tv аетгШ 0 Berßffaumgegeben.'fontt! ScefíNogiíBííimbmNos mtxlfchtmUd) ßeecbüD/äni frumí sbnßi iáemei ct,nn«3n3 rotíjcfbtejtefl"» mit 8»яея6!с nty.!)iKotx-í btm ZoccfcngcfJrtgot faijö/'lDnSi'ownn^bibíflbainnMeft"»« <S*t feciffcn/S»ronb fitójeMíV^égíb«"*«"«« jtmtf M6.>lt гй Itt in Httcr tltiUtmd&Bm Török rabszolgavásár. Erhard Schön fametszete egy török ujságlapon (1532) (A góthai Landesmúzeum gyűjteményében) I равюра на дереве Эргарда Шен в турецком газетном листе (1532) (В коллекции готайсткого Государственного Музея) A flysheet with wood-engraving by E. Schön (1532) In the Gotha Landesmuzeum collection) Marché aux esclaves turc (Bois d'Erlard Schön sur unt feuille de journal turque, de 1532, appartenant ä la collectiop du Musée National de Gotha) HUBAY ILONA Török rabsxolgavásár rendszeres időközökben megjelenő és a világ ese­ményeit összefoglaló újságok tulajdonképen csak a 17. században terjednek el Európában. Ennek ellenére a sajtó hírszolgálata a nyomdászat találmányával csaknem egykorú. A régi nyomdászok a könyvnyom­tatás első évtizedeiben felismerték a hírekre éhes tömegek tájékoztatásának jelentőségét és a középkori fejedelmi udvarok és a városok hivatásos tudósítóinak szerepét folytatva, a rendkívüli eseményekről szóló leveleket, jelentéseket vagy népénekeket sajtón sokszorosítva dobták a piacra. Ezek a versben vagy prózában kiadott rendkívüli híradások rendszerint a nép nyelvén szó­lottak az olvasóhoz és szövegüket — a hatás kedvéért — illusztrációk díszítették. Háborúk és békekötések, elemi csapások, természeti tünemények, fényes fejedelmi ünnepségek hírei így maradtak fenn az utókorra, jelezve, hogy a tömegek képzeletvilágát mikor milyen események foglalkoztatták legjobban. A 15. és 16. .századból fennmaradt ujságlapok sorában talán leggyakoribbak a török újságok. Amíg a török hatalom félelmes előnyomulása még távoli veszélynek tűnt. az újsághírek inkább csak szenzáció­keltés céljából ijesztgették az olvasókat. De amikor a nürnbergi és speieri birodalmi gyűléseken a magvar 458 király követeinek segélyt kérő szava eredmény nélkül hangzott el és a mohácsi csata elvesztésével Szolimán hódító seregei előtt az út megnyílt Bécs felé, a meg­riadt német lakosság egyre izgatottabban várta a csata kimeneteléről, a fiatal magyar király haláláról, a törökök kegyetlenkedéseiről, majd pedig Bécs ostromá­ról kiadott híradásokat. Az események hatása alatt, Bécs török megszállását Hans Sachs is megénekelte Nürnbergben és a 400 verssoros költeményéhez az ostromlott város nagyméretű látképét Erhard Schön metszette fába. A nürnbergi mesterek sorában Erhard Schön nem a legelsők közül való, de megfigyelőképessége és mesélőkedve különösen a könyvillusztráció terén kiválóan érvényesül. Ő volt Hans Sachs költészetének méltó interpretátora is és a nürnbergi csizmadia históriás énekeit terjesztő röplapok mesteri illusztrálásával megérdemelt hírnevet szerzett. Hans Sachs és Erhard Schön, e két vérbeli művész együttes munkájának köszönjük mi magyarok Kőszeg 1532. évi és Budavára 1541. évi török ostromá­nak megörökítését is. Erhard Schön gazdag oeuvre-jének magyar szem­pontból ugyancsak rendkívül érdekes darabja az az újságlap, amely írásban és képben a török rabszolga-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom