Budapest, 1946. (2. évfolyam)

11. szám - PÁLINKÁS LÁSZLÓ: A belvárosi plébániatemplom

\ pesti \ árosbíró. Részlet Pest város szentségfülkéjéről. 1507 Пештскнй городской судья. Деталь храни 1ища гор. Пешта. 1507 Magistrate of the town of Pest. Detail from the town's holiness-recess. 1507 Le baili de Pest; detail du tabernacle de la ville de Pest. 1507 kor gazdasági, szellemi és művészeti fellendülésében egyaránt. A magyar történelem eme csúcspontja után azonban templomunk sorsa is a hanyatlás és lerongyolódás jegyében zajlik le. Már 1526-ban a mohácsi vészt megelőzően a hadviselés céljaira le kellett adnia egyházi vagyontárgyait, amelyek között sok kiváló ötvösmű lehetett. A templomi kincseknek ez a beszolgáltatása azonban nem tudta török veszedelmet elhárítani és bekövetkezett a gyászos emlékű mohácsi vész és az azt követő méggyászosabb és szégyenteljesebb kettészakadása az országnak. Ezeket a politikai állapotokat a templom történetében is nyomon követhetjük és bátran elmondhatjuk, hogy az ellenséges törökkel vívott háborúk nem ártottak annyit a templomnak, mint a Magyarországon garázdálkodó és a hatalomért viaskodó osztrák-német hadak, amelyek ugvan mint Ferdinand király katonái járták az országot, nein rettentek vissza azonban attól sem, hogy Pest városát és benne plébánia-templomát ágyúzzák, bombázzák, felgyújtsák. A templom életében is ekkor kezdődik a romlás. A német okozta károkat a zavaros időkben már helyrehozni nem tudták és 1541-ben pedig végleg a török ült rá a városra. Eddigi ismereteink szerint általánosan úgy tudtuk, hogy a török uralom alatt a Pesten engedélvezett keresztény templom a belvárosi plébánia-templom volt és azt sohasem használták vagy alakították át mecset céljaira. A legutóbbi helyreállítások során azonban a szentély jobboldalán egy török imafülke, ú. n. mihráb került elő. Ebből következik, hogy legalább is a török uralom első éveiben, míg a pesti két császári mecset fel nem épült és míg a keresztények és a megszállók között a viszony nem tisztázódott, nem higgadt le, a belvárosi templomot is időlegesen mecset céljaira használták, de ennek érdekében csak egészen jelentéktelen belső átalakításokat végeztek rajta. Az új mecsetek felépülése után pedig a már német és török segítséggel félig romokban levő templomot a keresztényeknek adták át, akik végig a török uralom alatt is használták, összekéregetett pénzekből tatarozgatták. Ezekben az időkben ferences barátok lelkészkedtek, akiknek sokszor álruhában kellett járniok. hogy a győztes törökök dühét kikerüljék. A török uralom alatt készült metszeteken a templom egy toronnyal és hajójának sátortetős fedémjével mutatkozik, jeléül annak, hogy a hajó még ebben az időben állott. Buda 1686-i visszavételénél még használták a templomot és az ostrom alatt elesetteket temették el itt, köztük Andrea Medici herceget és Michele D'Aste bárót (ez utóbbi holttestét L. F. Marsigli gróf parancsára a Vár bevétele után a budai főtemplomba 403