Budapest, 1946. (2. évfolyam)

9. szám - LESTYÁN SÁNDOR: A 100 éves Községi Takarékpénztár

üzletága a záloglevélkiboc.sátás volt, ezen üzletág világháború után bekövetkezett kiesésének pótlására számos vállalati érdekeltségbe bocsátkozott, amelyek tetemes veszteséggel jártak. Minthogy a Takarékpénztár jelentékeny betétállományt kezelt, amely a fennakadás időpontjáig is állandóan emelkedett, a pénzügyminiszterrel egyetértésben a fizetőképtelenség nyilt kijelentését az egész pénzpiac érdekében elkerülendőnek tartottuk. A kibontakozást akként hajtottuk végre, hogy Budapest székes -fővá ros közönségével megállapodást létesítettünk, amelynek értelmében a Pénzintézeti Központ a Takarékpénztárral szemben fennálló követeléséből jelentékeny részt elenged, a Takarékpénztár érdekkörébe tartozó nagyszámú vállalat részvényeit a Takarékpénztártól megvásárolja és a vételárat követelésének résztörlesztésére fordítja, ennek megtörténte után pedig a Takarékpénztár részvényeinek túlnyomó többségét a Budapesti Takarék és Vásárpénztár Rt. a székesfőváros közönségének számlájára megszerzi, az így átszervezett intézet alaptőkéjét csekély maradékösszegre szállítja le, majd pedig 3,(500.000 pengőre újból felemeli és cégét »Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Részvénytársaságra« változtatja át. Az így megalakult Községi Takarékpénztárral szemben szavatoltunk aziránt is, hogy reá a részünkről átvett vállalat érdekeltségekkel kapcsolatban fizetési kötelezettség nem hárulhat«. Huszonnyolc esztendőnek kellett eltelni, amíg Bárczy István Városházájának gondolata valóra vált. Az 1928 április 18.-án tartott közgyűlés 164 szóval 85 ellen elfogadta a Községi Takarékpénztár megalapítására vonatkozó tanácsi előterjesztést. A Budai Takarékpénztár harmadszor változtatta meg fennállása óta cégét és új cégében, új működési körében a székesfőváros összes intézményeinek bankári szerepét kellett vállalnia. Az lett a feladata, hogy a törvényhatóságnak és intézményeinek valamennyi pénzügyi vonatkozású teendőjét ellássa, hatékonyan közreműködjék a felmerülő hitelszükségletek kielégítésénél, ezen túlmenően pedig e felgyülemlő tőkék gyümölcsöző és biztos kihelyezéséről gondoskodjék. Budapest .székesfőváros történetének szomorú korszakába esik az az idő, amikor a Budai Takarékpénztár — illetve az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár — Községi Takarékpénztárrá alakult. A várospolitikát akkor irányító többségi párt, mely magát Keresztény Községi Pártnak nevezte, már megvetette annak az áldatlan rendszernek a melegágyát, mely a katasztrófát hozta magával és a nyilasuralomhoz" vezetett. Ezt a várospolitikai vonalat kellett követnie a Községi Takarékpénztárnak is üzletműködésében. Hiába hangoztatta a többségi párt vezére, hogy »a Községi Takarékpénztár nem szó, hanem közgazdasági cselekedet, mert végre meg fogja szüntetni a bankkartell kizárólagos jogát s a közélet részéről felállított olyan pénzintézet, amelynél nem a rideg üzleti haszon, nem az egyéni érdekek kilátásai, s nem a tantiémek játsszák a főszerepet, hanem az, hogy minél olcsóbb, minél kisebb rezsiköltséggel minél nagyobb kamatozást biztosítson a városi tökéknek és minél kedvezőbb hitelt tudjon nyújtani az Tanácsterem Зал совещаний The Board Room Salle de conseil iparnak és kereskedelemnek«. Üresen konganak a szavak, mint a hordó, melynek tetejéről elhangzottak. Budapest hitelkereső lakosságából csak az kapott hitelt a Községi Takarékpénztártól, aki a városházi klikkhez tartozott, vagy annak kegyeltje volt. A bankkartelltöl független kamatlábpolitikának a Községi Takarékpénztár nem tudott érvényt szerezni, mert irányítói behódoltak a bankkartellnek. Szerencse, hogy az intézet vezetőségében szakemberek is helyet foglaltak, akik távol állottak a napi politikától és az üzletvezetés meg tudta őrizni a bankszerűséget, így az ügyfelek előtt mindaz rejtve maradt, ami a bizalmat megrendíthette volna. A Takarékpénztár 1929-ben újra megkezdte a záloglevélkibocsátási tevékenységet és az alaptőkét felemelték. 1929-ben aTakarépkpénztár felállította az ingatlan és parcellázási osztályt, mely működésében a főváros városrendezési és telekpolitikájához igazodva, a városfejlesztés előmozdítása céljából több értékes ingatlant szerzett. Ezeknek a területeknek a szabályozása és közmüvekkel való ellátása éi dekében a Takarékpénztár megtette a szükséges lépéseket és ott, ahol arra lehetőség kínálkozott, megkezdte az értékesítést is. 1932-ben az intézet jelentős tevékenysége volt az úgynevezett HÉV-Parkváros Rt. tranzakció lebonyolítása. Ennek keretében a Takarékpénztár megszerezte a Parkváros összes részvényeit s körülbelül 400.000 négyszögöl kiterjedésű svábhegyi és körülbelül 20.000 négyszögöl gellérthegyi telek birtokába jutott. Az intézet feladata volt a Budapest Székesfővárosi Vásárpénztár Rt. felszámolása is. A felszámolt vállalat részvényeinek 97.5 százaléka a takarékpénztár tulajdonába került. A budapesti fiókok száma évről-évre szaporodott és az 1937-ben felállított Apponyitéri fiókkal tizenhétre emelkedett. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a takarékkönyvekre és folyószámlára elhelyezett betétállomány az 1928 dec. 31.-én kimutatott 22.2 millióval s/emben 1938 dec. 31 -ig 95.4 millió lett. ЯШШШ